Krisztus feltámadt!

1 Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. 2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, 3 és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?

Márk evangéliuma 16. fejezet 1-3. versei

Egészen megrendítő a márki leírás realizmusa. Két évezred ide, vagy oda, a feltámadás ebben a történetben látott következménye teljesen mai. Mária, Jézus anyja, magdalai Mária és Salómé, akik a hét első napján mennek a sírhoz, aztán azok, akiknek a magdalai megviszi a hírt és azok, akiknek az a bizonyos két, vidékre (talán éppen Emmausba) tartó tanítvány viszi a hírt, a mi világunk szereplői. A mi társadalmunk, a mi népünk, a mi Európánk. Az elnehezült szívű asszonyok tanakodnak, aztán odaérnek a sírhoz:

A Húsvét mint világnézeti provokáció

Napjaink kultúrharcában, s főképp pedig a migráció okozta kihívásban a központi kérdés gyakran leszűkül arra a témára, hogy vajon a keresztyén Európa megengedheti-e magának azt, hogy lemondjon közösségi hagyományairól, ünnepeiről, szimbólumokban is kifejeződő kulturális identitásáról? Mindarról, amit ugyan nagyon nehéz megragadni, de amit mégiscsak a keresztyén jelzővel lehet leginkább kifejezni. Szóval arról a szellemi-kulturális térről, amelyben élünk, amelyben otthon vagyunk, s amely, ha akarjuk, ha nem, a mi örökségünk, ide értve még a felvilágosodás ellentmondásos jelenségét is. Európában ma két érvelés látszik kikristályosodni. Az egyik szerint az, amit összefoglalóan keresztyén kulturális hagyománynak hívunk, immár elveszítette jelentőségét, s ezért egy új, „idegen” kultúra megjelenése Európában semmiféle problémát nem okoz. A másik szerint a keresztyén kultúra felszámolása és eltűnése az öngyilkossággal egyenlő. Ezért kell ragaszkodni ünnepeinkhez, szokásainkhoz, s mindahhoz, ami a keresztyénség kulturális folytonosságát kifejezi. Ám mindkét nézőpontban a keresztyénség úgy jelenik meg mint hagyomány, s a kérdés az, hogy a modernitásban mit kezdjünk vele? Az egyik szerint ragaszkodni kell hozzá, a másik szerint nem lényeges. Na de ki foglalkozik magával a keresztyén üzenettel, amely épp Húsvét történetében ölt testet?

Mégis

Európa enervált, belefáradt a létezésbe, a kereszténység folyamatos megkérdőjelezésével pedig szép lassan elvesztette alapító mítoszát. Európa kiábrándult, cinikus lett, és csak bulizik, másnak nem látja értelmét – fogalmaz a brit szerző.

Orbán, Soros és Európa furcsa halála: Douglas Murray könyvéről - mandiner.hu

Húsvét ünnepén arra buzdítjuk minden kedves testvérünket, hogy tántoríthatatlanul tegyünk ma is bizonyságot keresztyén hitünkről, az egyetlen igazságról. Arról a Jézus Krisztusról, akinek a feltámadása jövőnk záloga, reménységünk szilárd és megváltozhatatlan alapja az idők végezetéig. Ámen.

Húsvéti reménységünk – refdunantul.hu

 

Ha valaki a kezébe veszi Douglas Murray könyvét, alighanem helytállónak találja a könyv címét. Valóban, itt zajlik a szemünk előtt Európa furcsa, megmagyarázhatatlan halála, félelemmel és megfélemlítéssel, tudatlansággal és gyengeséggel. Milyen most Európa, pontosabban a Nyugat, ami nekünk, kelet-közép európaiaknak mindig is a viszonyítási pont, a jólét és biztonság, a megkérdőjelezhetetlen igazság, a vágyott állapot hazája volt? De milyenek vagyunk mi, "keletiek"?

Európa fehér zászlaja

Már nem valahol messze, hanem itt a szomszédban üldözik a keresztényeket. A püspök szerint drámai a helyzet, Európát pedig elsősorban azok az európaiak fenyegetik, akiknek keresztény gyökereik vannak, de megtagadták Istent és Krisztust. A keresztény embernek nem jelent dilemmát a választás – magyarázza, de az már sokkal inkább, hogyan kezelje azokat az embereket, vagy „filantrópokat”, akik anyagi érdekből, vagy pusztán csak tévedésből olyan eszmékért küzdenek, amely egyértelműen veszélyesek Magyarországra és az európai, keresztény közösségre is.

Kiss-Rigó: Most ölik meg Európát, és bennünket, keresztényeket is! - szegedma.hu

Nagypéntek van. Kitettük a fekete zászlót a parókiára. Nem lobog, csak lengedezik, mert szelíd szellő fúj. Lesznek, akik elgondolkodnak azon, hogy ki halt meg a faluban... Mint ahogy a szabadnapot sem mindenki tölti az ünnepnap tartalma szerint. Ilyen világban élünk. Először a viselet, majd az ünneplő ruha, végül az ünnepek jelentése is eltűnt tömegek életéből. Van helyette négy napos wellness köntösben. 

Orando et laborando

Ki kell hangsúlyoznom az ima hatását, sajnos lehet, hogy sokan megmosolyognak. Az imában az ember nemcsak a hit igazságát keresi, hanem a saját tudományának, munkájának, életének az igazságait is. Nekem az összes sebészi ötlet, amiből aztán lett jó eredmény a betegeim számára, nemzetközi, világi siker, az nekem mind imában jött meg.

CSÓKAY ANDRÁS: A NAGY ÖTLETEIM MIND IMÁBAN JÖTTEK - 777blog.hu

Tervezés/megálmodás, előkészület, cselekvés. Legtöbbször. Hiszen ez a dolgok megszokott rendje. Ehhez szoktunk hozzá. Így tanítottak bennünket. Hányszor ismételték, milyen fontos, hogy egyensúlyban legyen ez a három. Mert aki túl sok időt tölt az álmodozással és tervezgetéssel, az könnyen megreked ennél a pontnál és soha nem kezdi el a cselekvést. Ugyanígy, ha az előkészületekre megy el a legtöbb idő és energia, akkor sem marad belőlük a megvalósításra. Aki pedig tervezés és előkészület nélkül kezd el valamit, könnyen meglepődik, sőt, kudarcot vall, mert nem gondolta át alaposan, amit tenni szeretett volna.

Mindig is úgy gondoltam, hogy vannak emberek, akik ösztönösen fenn tudják tartani az egyensúlyt e három terület között. Tudják, mikor kell tovább lépni az álmodozástól, mennyi időre van szükség az előkészületekhez és mikor van az itt az ideje a cselekvésnek.

Nagycsütörtök előtt pici szerda

Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus + azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt monda: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.   Biblia – 1Kor 11, 23–29

  Nagycsutortok  jelesnapok.oszk.hu

Biodíszlet

Mint megírtuk, a szakértők törvénysértőnek tartják gyerekek biodíszlet-szerű felhasználását a kampányban. Az elmúlt hetekben, hónapokban több fideszes politikus is olyan képeket tett közzé, amelyeken óvodások, iskolások társaságában látható. A legemlékezetesebb fellépés kétségkívül Simicskó Istváné volt, egy soroksári óvodában; a honvédelmi miniszter azóta sem érti, mi a kifogása a sajtónak a rendezés ellen.

Nem bírnak magukkal - 168ora.hu

Az utóbbi 1-2 évben terjedt el a politikai kommunikációban a címet adó kifejezés, s mostani kampány során többször is hallhattuk, szinte kizárólag ellenzéki politikus szájából. A lényege, hogy a társadalom bizonyos rétegeit – főként gyereket, óvodásokat, de használták már egyetemistákra, nőkre, és nyugdíjasokra is – beállítják a Főszereplő mögé, jelezve, üzenve országnak-világnak, hogy értük dolgozik vagy hogy ők is mögötte, mellette állnak, támogatják politikáját, törekvéseit. Szóval, biodíszlet... Csócsálom a szót, a jelenséget...

 

 

A holnap kérdései a ma kérdései

A Marvel Studios Fekete Párduc című új filmjének hőse T'Challa, aki apja halálát követően hazatér az elszigetelt, ám technológiailag fejlett afrikai országba, Wakanda királyságába, hogy elfoglalja az őt megillető helyet a trónon.

Fekete Párduc - port.hu

Szóval van ez a művészeti irányzat, az afrofuturizmus. 1993-ban egy kerekasztal beszélgetésben felvetődött a kérdés, hogy az afroamerikai közösségnek miért nincsenek science-fiction művei. A szót először Mark Dery használta egy 1994-es, Black to the future c. esszéjében.

„Képes-e egy olyan közösség, melynek a múltját szándékosan kiradírozták… lehetséges jövőképeket alkotni magának?” – Egy olyan művészeti irányról van szó, amely nem egyszerűen fekete bőrű szereplőket pakol az űrhajókba, hanem az afrikai kulturális gyökereket, a fekete identitást helyezi jövőbeli díszletek közé.

Bár az afrofuturizmus mintha leggyakrabban a tudományos-fantasztikus műfaj színes bőrű alzsánere lenne, a mozi mellett a zene és más művészeti ágak is egyre bátrabban kirándulnak ebbe az irányba. A wikin már összegyűjtve megtalálható ez ebbe a kategóriába sorolható filmek jegyzéke.

A zsidó-keresztyén korszak vége

A migrációs válság a vallások együttélése körüli aggodalmakat is felerősítette - mondta AngelaMerkel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám is Németország részévé vált.

Merkel: az iszlám Németország része - infostart.hu

Angela Merkel, Európa mértékadó politikusa bejelentette, hogy az iszlám Németország része. Ez formailag nyilván válasz Seehofer bajor miniszterelnöknek, aki pont az ellenkezőjét találta mondani, ti., hogy az iszlám nem tekinthető Németország részének. A kérdés nyilván az, hogy vajon miként is kell értelmezni azt az amúgy előre látható jelenséget, hogy a milliós nagyságrendű muszlim betelepülőkre nemcsak mint egy számtanilag meghatározható potenciális munkaerő-mennyiségre kell tekinteni, hanem úgy is, mint egy társadalmilag is jelentős kulturális-vallási csoportra, amely várhatóan módosítja a befogadó ország kulturális karakterét és önképét is. Nos, Merkel megadta az irányadó választ, amely egybecseng a ma Európát uraló liberális ideológiával. Eszerint a bevándorlókkal automatikusan együtt járó muszlim kulturális térfoglalást olyan történelmi eseményként kell látni, amely alapvetően átrajzolja a befogadó ország/országok identitását. Ezzel Merkel egyrészt elismerte, hogy a migráció súlyos identitáskérdéseket vet fel, másrészt azt is, hogy a határtalan befogadás ideológiája az európai civilizációs identitást nem tekinti véglegesnek: az évezredes zsidó-keresztyén korszaknak vége, s immár az iszlámmal is számolni kell, mint az európai közösségi önmeghatározás új elemével.

Saint Denis, nincs itt semmi látnivaló

A Párizs melletti Saint-Denis székesegyházba, a francia királyok egykori temetkezési helyére vonultak be migránsok és támogatóik, hogy a bevándorlási törvénytervezet ellen tiltakozzanak skandálva. Molinót is kifeszítettek, egy mise pedig elmaradt az akció miatt.

Migránsok, civilek és szélbalosok szálltak meg egy francia katedrálist - mandiner.hu

 

A legmegdöbbentőbb a fenti hírben nem is az, hogy megtörténhetett, sokkal inkább a reakció, ami a székesegyházba történő beözönlést követte. 

Oldalak