Rossz vicc

„A klímára hivatkozva erőszakolja meg a nyelvet a hazai zöldmozgalom, a Greenpeace szerint ötven mindenhez értő értelmiségi aláírása pedig már széleskörű társadalmi összefogás.”

Szilvay Gergely: Klímaerőszak: ötven aláírás az már társadalmi összefogás? – mandiner, 2019. szeptember 13.

 

Két, egymástól különböző felhívásra reagált a mandiner múlt pénteken. Az egyiket a Greenpeace, a másikat a Lázadás a kihalás ellen (vagy Kihalás elleni lázadók, vagy Kihaláslázadás – könyörgöm, valaki fordítsa már le frappánsan az Extinction Rebellion nevű brit környezetvédelmi mozgalom nevét) tette közzé.  A Greenpeace aláírásgyűjtő levélkampánya hatékonyabb politikai döntéseket követel, a Lázadás… pedig új elnevezések használatát kéri az újságíróktól.

Nos, ami a Greenpeace aláírásgyűjtését illeti, se hívő, se konzervatív emberként sem találok benne kifogásolni valót. Úgy tudom, hogy a törvényeket északatlanticivilizációszerte túlnyomó részben továbbra is a parlamentekben hozatjuk az általunk bejuttatott képviselőinkkel. A színpadnak a szemünk számára látható részén ők hozzák a döntéseket. A kulisszák mögött pedig egyezkednek, paktumokat kötnek, alkudoznak, felébe kerekednek, vagy alászorulnak az ilyen-olyan érdekeknek. De abba az irányba haladnak – legalábbis úgy tűnik –, amerre a közvélemény súlypontját vélik.

1,2 millió

Ugyanakkor azt is látom, hogy a magyar közösségben jelen van és épül egy pozitív büszkeséget magába foglaló attitűd, amit valahogy nem mindig éreztem, és ennek a románságban is helye lenne. Valamilyen mértékben jelen van, hisz' korábban soha annyi, a történteket elítélő román véleményt nem hallottam, mint az úzvölgyi katonatemetőben történtek kapcsán.

Mutassuk meg, tudunk együtt élni! – Cristian Teodorescu románságról és magyarságról a Mandinernek (2019. szeptember 9.)

Tavasszal és a nyáron is reagáltunk arra a magyarellenes provokációra, ami az úzvölgyi katonai temetőben történt. Ma Sólyom István kolozsvári újságíró interjúvolta meg azt a Cristian Teodorescut, aki egy marosvásárhelyi hírportál kiadója. Többek között az úzvölgyi provokációról.

De a katonai temető körüli átlátszó politikai cirkusz csak a beszélgetés apropója volt. Román-magyar együttélésről, egymás mellett élésről, vegyesházassági sorsokról, a román nagypolitika játszmáiról, Marosvásárhelyi közéletről beszélgettek hosszan.

Boldog új tanévet!

 

 

Most megtudhatja, mi a gyilkos tanévnyitó titka! (IndexVideo, 2015. szeptember 1.)

Nem tudom, ki hogy van vele, de egyetlen általános iskolai tanévnyitóra se emlékszem. A gimnáziumiakra is csak azért, mert az Eötvös téren tartottuk, ezért jó nagyokat sétáltunk előtte-utána. A hazai iskolákban pénteken és tegnap tartották a tanévnyitókat – hogy mit tudunk mi, felnőttek ilyenkor elrontani, arról görbe tükörben a fenti videó mesél.

Zöldhullám

„A hazai újbaloldal jobboldalról alkotott képe nagyjából az amerikai technokrata wallstreetiánus üzleti életből és annak a Republikánus Párttal való összefonódásából táplálkozik. Erről írta-mondta azt John Lukacs, hogy ha ez a konzervativizmus, akkor ő inkább reakciós, mert a technikai fejlődésben ennyire hívő, a természetvédelmet lebecsülő „konzervatívokból” nem kér. Ellenben igen kedvelte a baloldali-déli agrárius Wendell Berryt. És még a reagani jobboldali koalíciónak is része volt nem csak az északi városi üzleti elit, hanem a déli agrárvilág is… A zöld gondolat konzervatív változatának tehát szerves részét kell alkotnia a jobboldali politikának… és ezért furcsa, ha a jobboldal lemond róla.”

Szilvay Gergely: Nem mondhat le a jobboldal a környezetvédelem ügyéről (mandiner, 2019. június 29.)

Megy egyfajta érdemháború

Vagyis le akarták tesztelni az NDK és Moszkva magatartását is, hogy mit szólnának ahhoz, ha a magyar kormány megnyitná a nyugati határait az NDK állampolgárai előtt. Mindenki tudta, hogy ha ez megtörténik, világpolitikai tényezővé válunk. Magát a döntést hivatalosan nem is merték meghozni, egy főpróba viszont jól jöhetett nekik. Majd meglátják, hogy reagál Moszkva. Ha azt mondja, hogy „Nyet”, akkor a kisemberen legfeljebb majd el lehet verni a port, hogy nem végezte el szakszerűen a feladatát, vagyis nem védte meg a határt.

Bella Árpád határőr alezredes Nagy-Vargha Zsófiának adott interjújában („Azt hiszem, jól döntöttem”- Mandiner, 2019. augusztus 19.)

Radír

A keresztyénség állami ellenőrzés alá vonásának érdekében a kínai hatóságok kicenzúrázták a klasszikus nyugati gyermekirodalomból (pl: Robinson Crusoe) az olyan szavakat, mint Isten, Biblia, vagy Krisztus. Az Asia News olasz portál szerint a Kínai Oktatásügyi Minisztérium bemutatott egy, az ötödik osztályos általános iskolások számára szerkesztett szöveggyűjteményt, aminek az a célja, hogy a diákok jobban megértsék a más kultúrákat. A kiadványban olyan történetek is szerepelnek, mint a Robinso Crusoe, a Kis gyufaáruslány, vagy Csehov Vanykája.

Leah MarieAnn Klett: Kína kiradírozza az Isten, Biblia, Krisztus szavakat a klasszikus gyerekirodalomból, pl. a Robinson Crusoe-ból
The Christian Post – 2019. augusztus 6.

Az amerikai bevándorlási szigorítások miatt több keresztyént is visszaküldhetnek Szíriába

A Trump-adminisztráció bevándorlási szigorításai miatt több keresztény menekültet is visszatoloncolhatnak Szíriába. Amerikában várhatóan hamarosan döntenek annak a 7000 szíriai menekültnek, köztük keresztényeknek a státuszáról, akik 2012 óta védettséget élveztek a kitoloncolással szemben. A jelenlegi védettség szeptember végén jár le, de a Trump-adminisztráció még nem döntött a meghosszabbításáról – írja a The Christian Post.

"Halálos ítélet" - keresztényeket toloncolhatnak ki az Egyesült Államokból - Neokohn, 2019. augusztus 2.
 

Minden úgy jó, ahogy van

„…valószínűleg furcsán fog hatni ez a cikk, ugyanis az egyik dolog, amit bizonygatni fogok benne, az az, hogy úgy istenigazából nem történik semmi. Azaz itt, a világ fejlettebbik felén semmi olyan, ami tényleg megváltoztatná az életünket. Nagyon sokan, sőt talán mindannyian érezzük ezt, egyre kétségbeesettebben próbálunk közösségként olyan döntéseket hozni, ami legalább egy kicsit megadja az érzést, hogy urai vagyunk a saját életünknek, de ezek a törekvések is rendre elbuknak.”

Sarkadi Zsolt: Beszorultunk – 444.hu, 2019. július 28.

Figyelemre méltó írást publikált Sarkadi Zsolt újságíró tegnap reggel a 444-en. Azt a nemzedéki életérzést olvastam ki belőle (ha tudnám követni az generációk elnevezéseit, most jönne a latin ABC végének valamelyik betűje), hogy oda a beleszólás illúziója. A szüleink nemzedéke megtanulta ezt már a Kádár rendszerben. Most rajtunk a sor, hogy felismerjük: az igazán lényeges döntések a fejünk felett születnek, dacára annak, hogy az észak-atlanti civilizáció tagjaiként a bolygó demokratikusabb részén élünk.

Űrvacsora

Mielőtt a holdraszállók kiléptek volna a Nyugalom tengerének nevezett holdi területre, Aldrin először a földi személyzethez szólt, néhány pillanatnyi csendet kérve mindenkitől, azt is javasolva, hogy mindenki a saját módján adjon hálát a történtekért. Ezután kitöltötte a bort a kehelybe, azt és a kenyeret magához vette, illetve olvasott a Szentírásból: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5)

50 éve volt az első úrvacsora az űrben – Phil Melanchton, Szólj be a papnak! 2019. július 9.

 

Július 20-án volt éppen ötven éve, az ember eljutott a Holdra. A fenti linkre kattintva feltárul egy, a hazai médiában kevéssé publikált részlet: 50 évvel ezelőtt egy Holdra lépő ember hálát adott a Földre lépő Istennek.

Több az élet!

Több az élet címmel rendezte meg a Dunántúli Református Egyházkerület ifjúsági táborát

Összefoglaló kisfilm (A fenyvesi táborok hivatalos csatornája, 2019. július 14.)

Nem tábori beszámoló következik, azzal majd egyházkerületünk honlapján jelentkezünk hamarosan. A múlt heti ifjúsági tábort most tágabb, történelmi aspektusból méltatjuk. Közelmúlti-közéleti bevezetés után önfény alert!

Oldalak