Az alaptörvény módosításáról 2.

„Az a kérésem a jogalkotóinkhoz, hogy ha szigorítják a közterületen való életvitelszerű tartózkodásra vonatkozó részét a törvénynek, akkor az Alaptörvény XXII. cikkelyének első két pontját is szigorítsák, amely pedig az állam és az önkormányzatok kötelességét fogalmazza meg: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.”

Dr. Székely János szombathelyi római katolikus püspök, a MKPK Caritas in Veritate bizottságának elnöke az Alaptörvény hajléktalanokra vonatkozó részének módosításáról:

Magyar Kurír, 2018. június 18. 

Gyerekkoromban, amikor a pesti utcákon és aluljárókban még nem voltak hajléktalanok, csak a Panoráma című tévés világpolitikai összefoglalókban hallottam, hogy egy-egy közel-keleti légicsapás következtében hány ember vált hajléktalanná. Akkor azt hittem, hogy úgy megsérültek, hogy nem tudták behajlítani a kezüket-lábukat. Aztán a rendszerváltás után megjelentek az aluljárókban, és leesett, hogy a hajlékról van szó, és nem a hajlékonyságról. Egy idő után egyre zavaróbb lett. Nem a jelenlétük, hanem ami ezzel jár. A szag, a mocsok és az a rossz érzés is, hogy nekem meg minden megvan.

A nacionalizmus (vagy liberalizmus?) rehabilitálása

Ha liberális vagy, meghalsz a nemzetedért. Nem elég tudni, hogy emberek vagyunk, azt is tudnunk kell, hogy honnan jövünk – kezdte előadását Friedman. Ő például magyarnak született, majd New Yorkban élt, végül Texasban telepedett le. A származástudat hozza létre a törzseket és nemzeteket – tette hozzá. A nemzeteket nem csak önmagukért ünnepeljük, hanem azért is, mert azok adják a liberalizmus alapját.
George Friedman: Ha nem hiszel a nemzetben, akkor nem vagy liberális
Oláh Gábor összefoglalója, mandiner.hu

A nacionalizmus szükségszerűsége (The necessity of nationalism) címmel tartott előadást George Friedman politikai elemző a Brain Baron. A számos meghökkentő jóslattal előállt magyar származású amerikai elemző múlt heti budapesti előadása is tartogatott érdekes fordulatokat. Videómegosztón még nem találtam meg az előadást, így a mandiner.hu összefoglalójára hagyatkozom.

Nem jön többé

Június 4. van.
 
Azt mondják, hogy aligha találni ma olyan családot Magyarországon, amelynek ne lennének határon túli kötelékei. Emlékszem az erdélyi rokonokra, aki kalotaszegi terítőkkel és díszpárna huzatokkal (korondi tányérokkal) évente jöttek hozzánk látogatóba. Szüleim mindig vettek valamit. Sokan választották abban az időben a segítségnyújtásnak ezt a módját. Pénzt nem tudtak adni, mert azt nem fogadták el. Ezért a terítők, tányérok sok lakásban csak gyűltek és gyűltek. A konyhában egy külön falon csak tányérok voltak. Sok kába reggelen azokat nézegettük a reggeli majszolása közben. És azokban a motívumokban elég jól el lehet mélyülni. A hűtőnkön is egy olyan poszter volt, amin kalotaszegi népviseletbe öltözött lány áll virággal a kezében egy bulldózer előtt.

(Aztán évekkel később az önkormányzat életveszélyessé nyilvánította málló vakolatú, de teljesen ép szecessziós bérházat, és mi elköltöztünk tányérostul, terítőstül, díszpárnástul. Az ingatlan panamára fény derült, azt a házat már nem tudta elkótyavetyélni az önkormányzat, hát lett belőle romkocsma. A konyhánkból a romkocsma egyik vécéje. Ebből a szempontból határozottan kijelenthetjük, hogy a körúti romkocsmákban szocializálódtam.)

Hősiesség tere

Tegnap Hősök napja volt. A patetikus csengésű megemlékezést először 1917-ben iktatták törvénybe Abele Sándor vezérkari őrnagy javaslatára. A törvény az emléknap mellett hősi emlékművek emelését is előírta. Nálunk 1922-ben készült el Somogyi Sándor szobrászművész Árpád vezért lefelé tartott zászlóval ábrázoló szobra. Átadásakor sajnos már ki is kellett egészíteni: a Nagy Háború enyingi áldozatainak névsorával. Ezen a napon nálunk az is hagyomány, hogy az egykori enyingi diák vitéz Szentgyörgyi Dezső 2. világháborús hős vadászpilóta emléktábjánál is ünnepelünk.

347 doboznyi tragédia

„A kommunista párt közigazgatása alá került” Zemplén, Ung, Bereg vármegyékben „a magyar községekben is megperdült a dob, amely az összes, 18-55 év közötti férfiakat és nőket” közmunkára parancsolta. Azt mondták, csak két óra, de máshogy alakult:
Ismételt 2-3 nap múlva a magyar falvak által munkába állított férfiakat katonai kordon vette körül
– tájékoztatta a miniszterelnököt Virágh Béla esperes.”

Kolozsi Ádám: Mi, magyar asszonyok, térden állva kérjük a világ leghíresebb Sztálinját (index.hu, 2018. V. 24.)

347 doboznyi forrásanyagból szerkesztette Stark Tamás (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa) közel 600 000 Szovjetunióba hurcolt magyarról szóló kiadványát. A megindítóan személyes hangú hozzátartozói levelek, a helyi párttitkárok közbenjárásért kapálózó beadványai egy mai fejjel elképzelhetetlenül kiszolgáltatott korról mesélnek.

Levél a konfirmált fiatalok szüleihez

Tisztelt Szülő!

Köszönöm a bizalmát, hogy a konfirmációi vizsgára és fogadalomtételre egy vagy két éven keresztül készülhettünk a gyermekével. Örülök annak, hogy nem kellett Önnek megmagyarázni, hogy semmi olyan anyagot nem veszünk vele, ami ne válna a hasznára. Igyekeztünk a felkészülés időszakában az életkori sajátosságoknak megfelelően nyúlni az emberi élet olyan alapvető kérdéseihez, amik még nekünk, felnőtteknek is sokszor okoznak fejtörést.

A konfirmációi kérdés-feleletek olyan készen kapott válaszok voltak, amik csak látszólag nem adtak teret gyermekének a véleménye kifejtésére, kérdései feltevésére. Ha olyan témához érkeztünk, ami beindította a gyermeke fantáziáját, vagy éppen ellenkezőleg túl elvontnak tűnt, félretettem a tanmenetet és csak akkor adtuk fel megtanulni a szó szerinti választ (latin eredetű szóval: memoritert), amikor biztos voltam benne, hogy minden szava érthetővé vált.

Melyik lesz előbb?

Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! Ezt akarod?! Bangó, önző vén legényként akarod leélni életed? Vagy jobb esetbe te magad akarsz gyermeked nagyapja lenni? Mire vársz?!
Arra biztatlak, hogy seperd ki életedből a félelmet, merj az élet mellett dönteni, merj kedvesed elé állni, merd megkérni a kezét, légy férfi, tedd feleségedet anyává, magadat meg boldog családapává, értékes gyümölcstől roskadozó termékeny fává!

Böjte Csaba: Levél a férfiaknak (Magnificat.ro)

Itt, a Reposzton, többször foglalkoztunk már ijesztő demográfiai jóslatokkal. Pontosabban nem is jóslatokkal, hanem a jelenlegi ijesztő adatokkal. (Legutóbb: itt.)

Tűz van, babám!

A légszennyezettség egyik legfőbb oka ma Magyarországon a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés.
Magyarországon olyan tiszteletben tartjuk saját személyes terünket (lásd ház, lakás, autó, kert), hogy ha valaki kívülről beleszól bármiféle tevékenységbe, amit ezeken a helyeken végzünk, akkor jó eséllyel az lesz a válasz:
Törődj a saját dolgoddal, köcsög! - Fiantok Dániel, index.hu

Nem tudom, hogy az alábbi téma mennyire fér bele a közéleti puttonyba. De ha a közegészségügy az, akkor ez is. Segélykiáltás következik.

Elkeserítő írást tett közzé múlt pénteken az index.hu a hazai lakossági szemétégetésről. Az apropót az adta, hogy egy verőcei családapa feltöltötte azokat a videókat, amiken a környékén élőket arról igyekszik meggyőzni, hogy ne égessék el a kertjükben a háztartási hulladékot.

Azon túl, hogy a kerti szemétégetés (és települési alváltozatai: kábelégetés, nádaségetés) egyszerűen büdös, és kiszagolásakor általában már késő a száradó ruhákat bementeni a házba, komoly egészségügyi és nemzetgazdasági károkat is okoz.

Egy református közéleti ember: Dr. Horváth János kettős könyvbemutatója

Dunántúli református, neves közgazdász, indianapolisi egyetemi tanár, 1945 és a rendszerváltás után is magyarországi országgyűlési képviselő, a 20. század tanúja – a 97. évében járó Horváth János tiszteletére két kötet is készült a közelmúltban, az életrajzi regényt és a politikusi portrét csütörtökön délután mutatták be a Károli-egyetem bölcsészkarán.

Hívtak s én mentem - református.hu

Április 26-án két könyv együttes bemutatóját tartották a Károli BTK-n. Mindkét könyv főszerepelője egy híres dunántúli református atyánkfia, Dr. Horváth János. Az egyik könyv életregény: Az élet sava-borsa. A szerzők Zsíros Mária és Menyhárt Ferenc. A másik egy rövidebb, a parlamenti képviselőségére fókuszáló mű: Két pogány közt – törhetetlenül, a szerzője Csúri Ákos. Mindkettő főszereplője pedig egy értékes-kalandos életutat bejáró, 97. évét taposó közgazdász, Dr. Horváth János.

Minority Riport: Különb vélemény

Ha az Európai Unióban nem tudunk érvényesíthető jogot, igazságosságot és méltányosságot biztosítani ötvenmillió nemzeti kisebbségi léthelyzetben élő európai ember számára, akkor szemfényvesztés és képmutatás mindenféle más kisebbségek jogvédelméről beszélni, akkor nem működik az európai demokrácia.
Kövér László házelnök április 21-én az Országházban – A FUEN sajtóközleménye

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezte azt az aláírásgyűjtést, ami a kisebbségi jogok európai szintű (a jelenlegi tagállami szint helyett) szabályozását célozza. Célozná. Szolgálja. Indítványozza.


 

Tehát. Az országgyűlési választások kampányának árnyékában zajlott egy másik kampány is. Aki aláírt, végigizgulhatta a finist, mert az utolsó pillanatig nem lehetett biztosat tudni a végeredményről. Eddig viszonylag kevés ilyen polgári kezdeményezés történt eddig az Unióban. Talán Csáky Pál felvidéki uniós politikus nyilatkozta, hogy eleve úgy találták ki az európai polgári kezdeményezés nevű intézményt, hogy lehetőleg ne nagyon történjen ilyesmi. Ugyanis nemcsak az egymillió aláírás, hanem bizonyos számú tagállamban meghatározott számú aláíró is szükséges ahhoz, hogy egy aláírási kampány témáját az Európai Unió elfogadja:

Oldalak