Miért lázadnak az elégedettek?

  a radikális jobboldal szavazói jó dolgukban nem tudják, mit tegyenek, és ezért csinálnak nagy ügyet a nemzeti, a vallási és a szexuális identitásukra fenekedő állítólagos veszélyekből.

Az elégedettek lázadása - Metazin

A Metazin szemlézi Malte Lehming publicistának a Tagesspiegelben megjelent cikkét, aki arról elmélkedik, hogy vajon miért nő a jobb-és baloldali protesztpártok támogatottsága Németországban és más fejlődő országokban, miközben az életszínvonal emelkedik? A kérdés nyilván azért vetődik fel, mert létezik egy amúgy soha nem igazolt tétel, miszerint a választók pártpreferenciáit anyagi helyzetük határozza meg. Eszerint azok hajlamosak rendszerkritikus pártokat támogatni, vagy akár radikalizálódni, akiknek az életkörülményei romlanak, avagy eleve szegénységben élnek. Ám a legújabb kutatások azt mutatják ki, hogy ez a magyarázat elégtelen. Tényleg, miért is lázadnak azok, akik amúgy elégedettek? A balliberális világkép ezt nem érti, meg van döbbenve, s most egyfolytában kutatja a „populizmus”, avagy a „radikális” nézetek terjedésének a titkát.

Coca-Cola: a globális kapitalista mint szabadságharcos

A Coca-Cola Company a világ legnagyobb italgyártója. Világszerte több mint 500 szénsavas és szénsavmentes üdítőital-márkánk közel 3 800 termékváltozatával frissítjük fel fogyasztóinkat.

Vezető márkánk 1892 óta a Coca-Cola, a világ egyik legértékesebb és legismertebb brandje. További 21 olyan márkával rendelkezünk, amelyek éves forgalma meghaladja az 1 milliárd dollárt – közülük 19 elérhető csökkentett vagy alacsony cukortartalmú, illetve cukormentes változatban is. Olyan márkákkal, mint a Coca-Cola light, a Coca-Cola zero, a Fanta, a Sprite, a Powerade vagy a Cappy. A világ legnagyobb italdisztribúciós rendszerét üzemeltetjük, így mind a szénsavas, mind a szénsavmentes üdítőitalok piacán mi vagyunk az első számú szereplő. Fogyasztóink minden egyes nap 1,9 milliárd adag üdítőitalunkkal frissülnek fel, a világ több mint 200 országában.

Coca-Cola Company: Rólunk - coca-cola.hu

Azt már megszokhattuk; hogy ismert multicégek, amelyeknek látszólag semmi közük napjaink világképi küzdelmeihez, hiszen fogyasztási cikkeket gyártanak és adnak el, nemes egyszerűséggel átvedlenek a tudatipar nagyhatású szereplőivé. Már nem pusztán arról van tehát szó, hogy a tisztelt vevő ezt vagy amazt az árucikket azért vásárolja meg, mert hasznos, jó, hanem azért, mert az adott árucikkhez valamiféle áhított érték kapcsolódik, amely, mintegy a mágikus erejénél fogva, átalakítja magát a fogyasztót is. Így lehet az általuk hirdetett termékek vevőiből olyan fogyasztó, aki abban az illúzióban ringathatja magát, hogy egyenesen belső emberi lényege valósulhat meg. Miközben a fogyasztó azt hiszi, hogy ő dönt, értékválasztását már rég befolyásolta a gyártó, aki gondoskodni szeretne arról is, hogy a fogyasztó fejében mi  legyen a „felvilágosult, trendi, fiatalos, haladó". Több mint feltűnő, hogy tömegtermékeket gyártó multicégek egész sora száll be a tudatokért folytatott küzdelembe, s tesz hitet a mai liberális értékvilág mellett. Ennek a fejleménynek az a diszkrét bája, hogy a globális tőke, tehát egy természeténél fogva terjeszkedő, uralomra törő entitás első számú szereplői állnak ki az egyéni szabadságtörekvések mellett. Trükkös. A globális kapitalista mint szabadságharcos. A kérdés az, hogy vajon ez miért lehetséges, s főleg, hogy miért lehet akár sikeres is?

A liberális gyűlöletideológia és a keresztyénség

„Traditionally, the Roma and the Jews have been the most important targets of the Hungarian far-right. However, since 2015, xenophobia mainly related to immigration has become the primary layer for the presence of the ideology of both the far-right and the populist right in Hungary. (Hagyományosan a cigányok és zsidók voltak a magyarországi szélsőjobb legfontosabb célpontjai. Mégis, 2015 óta a migrációval kapcsolatos idegengyűlölet a magyarországi szélsőjobb és populista jobb ideológia jelenlétének az elsődleges alapja.)

„In the narrative of the far-right and the populist right, they are waging a two-front war: they defend Christian values by fighting against the “Islamization” of Europe, and they protect the traditional values against the liberal, »post-1968« ideologies…”. (A szélsőjobb és a populista jobb narratívája szerint egy kétfrontos háborút vívnak: védik a keresztény értékeket harcolva Európa »iszlamizációja« ellen és védik a hagyományos értékeket a liberális poszt-1968-as ideológiákkal szemben.”)

Anti-Muslim populism in Hungary: From the margins to the mainstream - Brookings Institution

A HVG Magyarországra köszöntött a muszlimellenes populizmus kora címmel ismerteti a Political Capital munkatársainak (Krekó Péter, Hunyadi Bulcsú, Szicherle Patrik) angol nyelvű dolgozatát, amely a Brookings Institution oldalán jelent meg. Írásukban a szerzők nem csak mérleget készítenek a mai magyarországi helyzetről, hanem rövid visszatekintést is adnak. A dolgozat első látszatra tudományosnak tűnő, leíró jellegű, tartózkodik az érzelmi elfogultság látszatától. De mégis, egészen megejtő, sőt bámulatos, ahogyan a szerzők magától értetődő természetességgel a gyűlöletet teszik meg társadalmi folyamatok rendező elvének. Egy tisztán pártpolitikai dolgozattal nem foglalkoznék, csakhogy az elemzésben szerepet kap a keresztyénség is. Természetesen úgy, mint a magyarországi idegengyűlölet szövetségese, sőt fő ideológiai támasza. Érdemes elolvasni a szöveg angol eredetijét, mert a HVG-szemléből – érthetően – sok minden kimaradt.

Fontos a keresztyénség, csak az a baj vele, hogy nem igaz?

Ön 2018-ban könyvet írt a kereszténység fontosságáról. Miért tartja károsnak, hogy Nyugat-Európa elmozdul keresztény gyökereitől?

A könyvem címe God is good for you, azaz Isten jó neked volt. 40 éve vagyok újságíró: mikor pályakezdő voltam, a közélet még kereszténybarát volt. Később semlegessé vált, ma pedig
a közbeszéd egyenesen keresztény-ellenes a legtöbb nyugati országban.

Azt hiszem, hogy ez számos szinten rossz. A legfontosabb szint az igazság tagadása.

(...)

Lehetséges fenntartani a nyugati értékeket úgy, hogy nem fogadjuk el a Biblia igazát?

Douglas Murray író, akit jól ismerek és tisztelek, azt írja, hogy fenntarthatók a keresztény értékek anélkül, hogy hiszünk a kereszténységben. Sajátos gondolat, és minél többet gondolkodom rajta, annál inkább nem értek egyet vele.

A világ tele van magabiztos kultúrákkal, mi pedig elveszítjük az önbizalmunkat – Greg Sheridan a Mandinernek

Veszprémy László Bernát interjút készített Greg Sheridan ausztrál konzervatív újságíróval a Mandineren. A beszélgetést alapvetően fontosnak tartom, mert Sheridan kimond olyan dolgokat, amelyeket a konzervatív hátterű keresztyén hitvédelem csak ritkán szokott kimondani. Sheridan ugyanis nem a szokványos kultúravédő szerep mentén halad, azt állítva, hogy ha nem védjük meg a keresztyén Európát, akkor elpusztul. Ez motivációnak kevés. Vitába száll Douglas Murray íróval (Murray brit konzervatív szerző, 2017-ben megjelent nagyhatású könyve /The Strange Death of Europe/ magyarul is elérhető), aki szerint „fenntarthatók a keresztény értékek anélkül, hogy hiszünk a kereszténységben”. Sheridan ezt kétségbe vonja – teszem hozzá teljes joggal.

Keresztyénséggel a keresztyénség ellen?

Egyszer még szégyellni fogjuk, hogy hamis prófétát bálványoztunk. Ami egy szépségversenyen megbocsátható szemfényvesztés, a közéletben halálos bűn Magyarország ellen.

Kereszténység a kirakatban - Népszava

„Egyszer még szégyellni fogjuk, hogy hamis prófétát bálványoztunk. Ami egy szépségversenyen megbocsátható szemfényvesztés, a közéletben halálos bűn Magyarország ellen.” – imígyen szól Beck Tamás a Népszavában. A hamis próféta természetesen Orbán Viktor. A szépségversenyre utalás arra vonatozik, hogy az idei magyarországi szépségversenyen az egyik résztvevő, Csonka Rebeka bizonyságot tett keresztyén hitéről. Beck ehhez a következő megjegyzést fűzi: „Bevallom, zavarba jöttem e hitvallás hallatán. Lehet-e eszköz világi céljaink elérésére legszemélyesebb magánügyünk, a vallás? A szépségversenyen elhangzott konfesszió igencsak rossz képzettársításokat keltett bennem.” Míg szerinte tehát a nyilvános keresztyén hitvallás egy szépségversenyen „megbocsátható szemfényvesztés”, addig ugyanez a közéletben „halálos bűn Magyarország ellen”. Ha jól értem, Beck Tamás szerint a szépségversenyen elhangzott nyilvános keresztyén hitvallás és a kormányfő retorikája közötti párhuzamot az alapozza meg, hogy mindkettő a keresztyénségével kampányol. Csak míg az előbbi esetben ez megbocsátható szemfényvesztés, az utóbbi már halálos bűn. Egyenesen a nemzet ellen. Egy szó, mint száz, jobb, ha a keresztyénség megmarad a „legszemélyesebb magánügynek”, s azt ne próbálja senki se felhasználni világi céljainak elérésére.

Templomból edzőterem

 

 

V4NA: Edzőteremmé, irodává, nyaralóvá alakítják át a hollandiai templomokat - Origo

Az Origo számol be arról a V4NA nemzetközi hírügynökség információi alapján, hogy Hollandiában a templomok (értsd: keresztyén templomok) átalakítása világi célokra már programszintű. Az elmúlt két évben a 6900 egyházi ingatlan egyötödét építették át, s a következő években templomok százait akarják átalakítani. Egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi ebben a hírben a felháborító, sőt ijesztő? Hiszen racionális döntésekről van szó. Ha egyszer a templomok kiüresedtek, mert elfogytak a hívek, akkor valamit kell kezdeni ezekkel az épületekkel. Nem igaz?

Teológia a ringben

A liberalizmus nem teremt, nem hoz létre semmit, csak jóváhagy. A liberalizmus pusztán csak a politikai baloldal megerősítése, az elfogadtatásáért való harc még ha homályosan vallásos is, jóformán mindennek a korholása, ami mellett az “egyszerű keresztyénség” kiáll, valamint a világi értékek szakralizálása.

A liberális keresztyénség kritikája - evangelikalcsoport.hu

Ugyanis a nyugati episzkopálisok, liberális evangélikusok, liberális presbiteriánusok jelenlegi helyzete mind-mind azt igazolja, hogy ha egy egyház elhagyja a bibliai iránymutatást és teret enged a szolgálók és döntéshozók közt olyanoknak, akiket az egyházi döntéshozataltól és szolgálattól (de még a gyülekezeti tagságtól is, lsd. 1Korinthus 6 a gyakorló homoszexuálisokról) eltiltott Isten Igéje, akkor ezek az emberek és az általuk képviselt szellemiség nemcsak helyet kap az asztalnál, hanem idővel át is veszi az irányítást.

A nyugati egyház alkonya: vajon minket is beborít a sötétség? - evangelikalcsoport.hu

Nincs azon mit csodálkoznunk, hogy a nyugat világ alapvetően kétosztatú, liberális-konzervatív beállítódása tükröződik a teológiai gondolkodás mai folyamataiban is. Sőt, nem véletlen, hogy a keresztyénség ma egyre erősödően közéleti téma is tud lenni. Mint mindig, most is folyik a harc a keresztyénség értelmezéséért . A teológia sem tud kívül maradni. De ez nem baj. Sőt. Ami engem illet, üdvözlöm azt a mély, s a konzervatív oldalon elkötelezett teológiai öntudatot, amellyel az Evangélikál csoport beszáll a ringbe. Ezzel egyúttal tudatosítja is sokakban, hogy minden látszat ellenére szó nincs itt a „progresszió” és az annak megfelelő teológia világnézetének egyértelmű eluralkodásáról, hanem nagyon is jelen van a liberális teológiai világképre adott konzervatív teológiai reflexió. Ennek kapcsán két cikket ismertetek röviden az Evangélikál csoporttól, s a végén pedig néhány szó arról, hogy miben is látom a teológiai liberalizmusra adott ortodox teológiai reflexió jelentőségét. Köszönöm Molnár Ambrusnak, hogy felhívta erre a két cikkre a figyelmemet.

Iszlámellenesség és bevándorlásellenesség nem ugyanaz

Félre kell tenni, hogy valaki a saját ideológiáját akarja rákényszeríteni a másikra. Élni kell, és élni hagyni. Biztosítani, hogy mindenki élhessen, ahogy akar, addig, amíg a mások jogát ezzel nem háborgatja, és az igazságosságot, a méltányosságot kell biztosítani az emberek között – az iszlám ugyanis az igazságosságot hirdeti. Ezt a törzsi, népi, nemzeti, nacionalista szellemet pedig félre kéne tenni, mert a világ ebben a jelen állapotában nem tud működni.

Nem szabad Európa összes problémáját a muszlimokra terhelni – Magyar muszlim vezető a Mandinernek

Figyelemreméltó interjú jelent meg a Mandineren Sulok Zoltánnal, a Magyarországi Muszlimok Egyházának Elnökével. A beszélgetésben az elnök kifejti, hogy nőtt az iszlámellenesség Európában, így Magyarországon is. Szerinte ezt a politika gerjeszti iszlámellenes retorikával. Mire a kérdező, Maráczi Tamás felveti, hogy sokan Európa iszlamizációjától tartanak, mire Sulok Zoltán azt válaszolja., hogy az iszlamizáció értelmezhetetlen, az nem több mint propaganda, mert az iszlámban van egy teológiai sarokpont, miszerint senkit sem lehet kényszeríteni az iszlám felvételére. Ez inkább az erőszakos keresztyén hittérítés kivetítése. Szerinte az iszlámnak nem célja a hittérítés. Mint mondja: „Nincs kényszer a vallásban, mindenki hisz abban, amiben akar, mindenki azt a vallást gyakorolja, amit akar; a lényeg az, hogy az emberek egymás jogaiba ne nyúljanak bele. A vallás dolgát Isten ítéli meg, nem én, nem nekem kell számot adniuk. Isten fog ítélkezni az ítélet napján, és ő dönti el, hogy ki megy a paradicsomba, és ki nem. Nekem tehát ez egyáltalán nem célom.”

Református

Pünkösd vasárnap délutánján "Reformátusok napját" tartottunk Nagyigmándon. Volt nekünk már korábban kerti partink, ez lett volna a 14. alkalom. Volt nekünk már korábban szabadtéri istentiszteletünk, idén lett volna az 5. a sorban. Ilyen azonban még nálunk soha nem volt.

Reformátusok Napja volt Nagyigmándon - refdunantul.hu

Azon gondolkodom egyfolytában, hogy mi fogott meg engem abban, hogy Nagyigmándon megrendezték a Reformátusok Napját. Nagy ötlet. Pedig látszólag nincs benne semmi különös, hiszen ismerünk több olyan egyházi rendezvényt, amelynek az elnevezésében benne van a református jelző: Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND); Magyar Református Egység Napja. Vajon mitől van az, hogy ma egy vállaltan identitásalapú közösségi összejövetel akár még bátornak is, avagy egyenesen provokatívnak tűnhet? Mintha azt mondaná, hogy merjünk reformátusok lenni! Merjük kimondani, hogy azok vagyunk, akik vagyunk.

Feltámadás? Örök élet? Üdvösség?

Ha nincs feltámadás, mert az csak egy keresztény mítosz, akkor a Krisztus-követés morális értékei és az érte hozott emberi áldozatok nem többek, mint merő humanizmus, a halál pillanatában az enyészeté lesz a szent és a gyilkos, a jó és a rossz egyaránt. Ha viszont a tanítványok nem tévedtek, ha az egyház első hívei, az a több száz ember, akik saját szemeikkel látták a feltámadása után még 40 napig testben meg-megjelenő Krisztust, igaz módon tanúskodtak egy valós eseményről és le is írták az evangéliumokban, apostoli levelekben, akkor minden ember előtt még az európai kultúra megmentésénél is életbevágóbb kérdés tornyosul: minden most élő, több milliárd ember személyes üdvösségének megszerzése.

Maráczi Tamás: Lesznek-e még keresztények?- Mandiner

Alapvető kérdéseket feszeget Maráczi Tamás a Mandineren megjelent cikkében. Persze, a kérdések nem újak, itt kopogtatnak elég régóta. Mondjuk azóta, amióta beköszönt a történelem színpadára a „kulturális kereszténységnek” nevezett jelenség.  Ezzel kétségtelenül felbukkant a történeti kereszténységen belül valamiféle kettősség. E kettősség megjelenésének tipikus százada nálunk a 19. század, amelynek ilyen szempontból az a jellemzője, hogy ugyan a kereszténység mint keretkultúra nem vesztette még el domináns jellegét, ám mégis, az egyházias keresztyénség, avagy a szó elsődleges, teológiai értelmében vett kereszténység sokat veszített  meghatározó súlyából. Ez a kettősség tartalmilag abban mutatkozott meg, hogy megjelent egy olyan keresztény retorika, amely a kereszténységet már nem feltétlenül a teológiai üzenettel, hanem a történelmi - kulturális szereppel indokolta és magyarázta.   Ez az ellentmondás pontosan tükröződik ma is abban a tényben, hogy míg egyfelől mondhatjuk, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége kulturálisan tud azonosulni a kereszténységgel, addig a másik oldalon az már kevésbé mondható el, hogy ez a többségi kulturális kereszténység leképeződik az aktuális egyháztagságban. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy létrejött a kereszténység kettős olvasata: egyrészt a teológiai üzenet, másrészt a történeti - kulturális szerep felől.

Oldalak