A keresztyén emberkép sérti az emberi méltóságot?

Dr. David Mackereth brit keresztény orvos ügyében hangzott el a fenti ítélet még tavaly, akit huszonhat éves szolgálat után fosztottak meg a praxisától, mivel nem volt hajlandó egy biológiai férfit nőnek nevezni. A bírósági ítélet szerint ugyanis „a Genezis 1:27-ben (mely passzus szerint Isten az embert férfivá és nővé teremtette, elképesztő!) való hit és a transzgenderizmusba vetett hit hiánya, illetve annak tudatos elutasítása összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és sérti mások alapvető jo­gait, ebben az esetben a transzgender egyénekét”.

Nyugaton új szegregáció épül - Angliában elítéltek egy orvost, mert nem volt hajlandó egy férfit nőnek nevezni - Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet vélemény rovatában jelent meg egy cikk Megadja Gábor tollából, aki egy elképesztő bírósági ítéletet ismertet David Mackereth brit keresztény orvos ügyében. Az ítélet indoklása szerint az a bibliai mondat, miszerint Isten az embert férfivá és nővé teremtette (1 Mózes 1,27.), sérti az emberi méltóságot.  Lehet most megdöbbeni, de lépjünk túl ezen. Itt – ha jól látom – nem valamiféle, csak érzelmileg motivált döntésről van szó, hanem ha úgy tetszik, filozófiailag megalapozott végzésről.  Kicsit élesebben fogalmazva, de egyáltalán nem a bírósági végzésbe belelátva: a zsidó-keresztyén alapú civilizáció emberképe és az emberi méltóság kultúrája nem összeegyeztethető. Megérkeztünk.

Klímavédelem: az új szekuláris vallás?

A Tageszeitung mindazonáltal fontosnak tartja, hogy a józan ész mellett a szívre is hassunk. „A radikális változáshoz metafizikai narratíva szükséges” – javasolja a lap. Életvitelünk átalakítása nagy lemondással jár, ezért vallásos, moralizáló és apokaliptikus nyelv kell, hogy rávegyük az embereket a húsevés korlátozására és az utazások csökkentésére. „Szünet nélküli moralizálásra van szükség, és a felmelegedés megállításának célja mindent felülír.” A Tageszeitung úgy véli, hogy a félelemkeltés már elégséges szinten van, ezért már csak „pozitív utópia és pozitív mítoszok” szükségesek, amelyek felvázolják a megváltás állapotát, vagyis a felmelegedés legyőzése utáni Paradicsomot. A cikk végén a szerzők megjegyzik, hogy a zöld pozitív utópiában sem nehezebb hinni, mint a végtelen növekedés materialista mítoszában.

Prófétikus klímavédelem - Metazin

A Metazin ismerteti a baloldali Tageszeitung véleménycikkét, amelynek szerzői kiállnak a radikális klímavédelem mellett, szemben azokkal, akik ugyan elismerik a klímaváltozás tényét, a fenyegető bajt, de mérsékeltebb megoldásokat sürgetnek. A Tageszeitung odáig megy, hogy egyenesen azt állítja: a klímavédelmet vallássá kell tenni. "Aus Klimaschutz muss dringend eine Religion werden. Rational sollte sie sein, global und ohne Gott." (A klímavédelmnek sürgősen vallássá kell válnia. Racionálisnak kell kennie, globálisnak, Isten nélkül.) A radikális változtatáshoz „metafizikai narratíva” szükséges. „Szünet nélküli moralizálásra van szükség, és a felmelegedés megállításának célja mindent felülír.”  „Vallásos, moralizáló, apokaliptikus nyelv kell” – hangoztatja a véleménycikk. „Pozitív utópia és pozitív mítoszok”.   Mint a cikkből megtudjuk, ezek a pozitív utópiák felvázolják a „megváltás állapotát”, vagyis azt az állapotot, amikor a klímafenyegetés legyőzése után eljön a „Paradicsom”.

Progresszív "keresztyén" zöldség

"Today in chapel, we confessed to plants," the nation's oldest independent seminary declared Tuesday on Twitter. ( Ma a kápolnában növényeknek vallottuk meg bűneinket - adta hírül az ország legrégebbi szemináriuma a Twitteren.)

'Absolute theological bankruptcy': Union Theological Seminary students confess climate sins to plants - Washington Examiner

Bogárdi Szabó István hívta fel a figyelmemet a Washington Examiner egy cikkére, amely arról számol be, hogy a „progresszív” teológia egyik ismert zászlóshajója, a Union Theological Seminary (New York City) tovább halad a forradalmi úton. Az új eszme mi más lehetne, mint a zöld ideológia, amelynek az utóbbi időkben tapasztalható látványos és világméretű felfutása alkalmas egy olyan feltételezés megalapozására, hogy ami itt zajlik, az globális gazdasági érdekháború. Ahogy kell, moralizmusba burkolva. S ahogy kell, a küzdelemben a keresztyénség sem maradhat érintetlen. Egy csöppet sem lennék meglepve, ha a közeli jövőben, minő véletlen, gomba módon megszaporodnának a teremtett világ megóvásáért aggódó progresszív teológiai kiáltványok.  De azért az fölöttébb gyanús, ahogy ez a zöld ideológia kifejezett agresszív, demonstratív, de valójában üres moralizmussal, érzelmi bombák bevetésével, abszurd, szélsőséges nézetekkel, no és persze, egy új apokaliptikus vízióval kezeli az ügyet. Ne vállalj gyereket, s így mentsd meg a Földet. S ehhez a mesterségesen kreált világszintű pszichózishoz természetesen a keresztyénségnek is fel kell zárkóznia. A Union Theological Seminary megmutatja, hogyan: növényeknek kell bűnt vallani. A szomorú az egészben az, hogy keresztyén részről igenis lehetne mit mondani a teremtett világ védelméről. De így?

„A szabadság eszkatologikus irányultsága”

A szabadság eszkatologikus irányultsága a leghatalmasabb erő, amely a keresztény embert áthatja.

Mezei Balázs: A szabadságról - Mandiner

Köszönet Mezei Balázsnak a Mandineren megjelent, A szabadságról című írásáért. Különösen ezért a mondatért: „A szabadság eszkatologikus irányultsága a leghatalmasabb erő, amely a keresztény embert áthatja”. Azt is mondhatnám: végre! Végre megjelent egy olyan írás a szélesebb nyilvánosság előtt, amely helyre teszi a dolgokat a szabadság-kérdés ügyében, különös tekintettel a keresztény szabadság fogalmára. Erre nagy szükség volt, mert a téma az utóbbi időben rendre előkerült. Jómagam arra a megállapításra jutottam, hogy mai kulturális vitáink közepette a keresztény szabadság melletti érvelésből egész egyszerűen hiányzik a teológiai dimenzió. Ezt szóvá is tettem a Néhány szó a keresztény szabadságról című posztomban (legnagyobb sajnálatomra a Mandiner nem szemlézte, de néhány olvasótól azért „kikaptam”, hogy „kritizálni” merészeltem Orbán Viktort). De Mezei Balázs cikke végre világosan kimondja, hogy nem érthetjük meg a keresztény szabadság tartalmát annak biblikus-teológiai vonatkozásai nélkül. Örömmel hallgattam viszont tegnap este Orbán római beszédét, amelyben a miniszterelnök már éles különséget tett a keresztény szabadság teológiai tartalma és a keresztény kultúra szabadsága között.  A tét nem kicsi.

Néhány szó a kereszténydemokráciáról

Mióta az utóbbi időben a közéleti diskurzus részévé vált a kereszténydemokrácia fogalma, egyfolytában arra teszek kísérletet magamban, hogy próbáljam szabatosan megfogalmazni, mi is annak a tartalma? A dilemma, amennyiben komolyan vesszük a feladatot, nem csekély intellektuális erőfeszítést igényel. Hogy jön össze a teológiai értelemben vett kereszténység és a demokrácia?

Néhány szó a keresztény szabadságról

A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán: Mutassuk meg a világnak, milyen a keresztény szabadságra épített élet! - MTI/Mandiner

Ha hinni lehet a híreknek, tegnap Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének a kongresszusán elmondott beszédét a keresztény szabadság fogalmára építette. Az MTI szerint azt mondta, hogy „A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.” Nos, ez így nem szerencsés megfogalmazás. A keresztény szabadság újszövetségi fogalmának ugyanis kötött tartalma van, és kevés köze van a szabadság más értelmezéseihez. Jómagam ezen a blogon számtalanszor kiálltam Orbán Viktornak a keresztény civilizációt védő politikája mellett, de nagyon szerencsétlennek tartanám, ha ez a történeti kereszténységet védő politika a keresztény szabadság teológiai tartalmának az átértelmezésével lenne alátámasztva.

A keresztyénség síkjai

Az anglikán egyház evangelizációért felelős egyik vezetője kijelentette: a magát korábban automatikusan hívőnek, illetve anglikánnak tartó társadalom jól érzékelhetően váltott egy olyan korra, amikor az emberek megválasztják, hogy hisznek-e vagy sem.

Minigolf a katedrálisban: így süllyedt válságba az anglikán egyház - Mandiner

Kulturális értelemben a keresztyénség nemzetünk megmaradásának alapja, ami nem azt jelenti, hogy mindenkit kötelezni kell a templomba járásra, hanem azt kell hangsúlyozni: Magyarország és az európai civilizáció annak köszönheti létét, hogy keresztyén kulturális alapokon áll.

Van ennél jobb feladat? - reformatus.hu

A napokban megjelent két anyag két, nem indokolatlanul kiragadott mondatára reposztolok ebben a posztban. Ezek a mondatok ellenpontjai egymásnak. Az egyik a Mandineren jelent meg Matsuzaki Diána Sayuri tollából az Anglikán Egyház tagságának brutális fogyásáról. Itt olvasható ez a mondat: „Az anglikán egyház evangelizációért felelős egyik vezetője kijelentette: a magát korábban automatikusan hívőnek, illetve anglikánnak tartó társadalom jól érzékelhetően váltott egy olyan korra, amikor az emberek megválasztják, hogy hisznek-e vagy sem.” A másik mondat egy, a református egyház honlapján megjelent interjú része, amelyben Farkas Zsuzsanna Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárával, valamint Ungár Péter országgyűlési képviselőjével beszélget. Orbán Balázs ezt mondja: „Kulturális értelemben a keresztyénség nemzetünk megmaradásának alapja, ami nem azt jelenti, hogy mindenkit kötelezni kell a templomba járásra, hanem azt kell hangsúlyozni: Magyarország és az európai civilizáció annak köszönheti létét, hogy keresztyén kulturális alapokon áll.” Jól érzékelhetően, mint ez a két mondat is példázza, napjaink ideologikus küzdelmeiben a keresztyénség két aspektusa-értelmezése küzd egymással. Két mondat: két világkép.

Hogyan semmisítheti meg az egyház önmagát?

 

 

Rochester Cathedral installs mini golf course in the pews - 5News/YouTube

*

Játékkal próbálja a fiatalok körében is népszerűsíteni a templomba járást a rochesteri anglikán katedrális vezető lelkésze. Matthew Rushton egy 9-lyukas minigolfpályát építtetett a XIII. században épült gótikus templom főhajójába. Elgondolása szerint a gyerekeknek így több kedvük lesz elmenni a templomba, a szakrális környezet pedig segít felkelteni érdeklődésüket a vallás iránt. A szervezők nem feledkeztek meg az angol kulturális értékekről sem, a lyukak mellett egy-egy ismert angliai híd makettje található.

A kezdeményezést a hívő közösség egy része elítélte, Rushton lelkész azonban hangsúlyozta: a golfpálya mellett marad elég hely az imádkozásra és a szertartásokra is.

A vezető lelkész a minigolf-világbajnok Marc Chapmannel együtt avatta fel a gótikus minigolf-pályát, amelyen egy hónapon át, szeptember elsejéig játszhatnak az érdeklődők.

Minigolf a templomban - euronews.com

Bejárta a sajtót a hír, hogy a rochesteri anglikán katedrálisban mini golfpályát alakítottak ki. Itt tehát nem arról van szó, hogy egy templomot bezártak, más funkciót adtak neki, hanem arról, hogy golffal akarják becsalogatni a fiatalokat a templomba. Mint Martin Rushton, a katedrális vezető lelkésze mondja, „a gyerekeknek így több kedvük lesz elmenni a templomba, a szakrális környezet pedig segít felkelteni érdeklődésüket a vallás iránt.” Mit lehet erre mondani? Szánalmas.

Az integráció kiszámíthatatlanságáról

A migrációs hátterű lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent. A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba.

Destatis: Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban - MTI/Mandiner

Kijött a megdöbbentő adat, miszerint a mai német lakosság több mint 25 %-a migrációs hátterű. Lehetne emiatt pánikolni és szörnyülködni, mire a „nyitott társadalom” hívei is mondhatnák szólamaikat a xenofóbiáról és a rasszizmusról. De hagyjuk ezt. Annyi bizonyos, hogy Európa legjelentősebb állama lakosságának kulturális összetételében valami alapvetően megváltozott, s ha ezt a mai helyzetet a különböző csoportok szaporodási rátáját figyelembe véve kivetítjük akár csak a történelmi mértékben közeli jövőre, beláthatatlan társadalmi folyamatok kezdeténél találhatjuk magunkat. Nincs ember ugyanis, aki biztos előrejelzéseket tudna adni a bevándorló csoportok integrálódásának alakulásáról. Azért van ez így, mert az integráció hosszú, adott esetben gyötrelmes, generációkon átívelő folyamat, még akkor is, ha bevándorló új hazájának kultúrája ugyanaz a kultúrkör, mint amelyből jön. Ha pedig az európaihoz képest más kultúrából érkezik, akkor nyitott kérdés, hogy identitásának alakulását hosszú távon milyen kulturális azonosulási pontok határozzák meg.

Miért lázadnak az elégedettek?

  a radikális jobboldal szavazói jó dolgukban nem tudják, mit tegyenek, és ezért csinálnak nagy ügyet a nemzeti, a vallási és a szexuális identitásukra fenekedő állítólagos veszélyekből.

Az elégedettek lázadása - Metazin

A Metazin szemlézi Malte Lehming publicistának a Tagesspiegelben megjelent cikkét, aki arról elmélkedik, hogy vajon miért nő a jobb-és baloldali protesztpártok támogatottsága Németországban és más fejlődő országokban, miközben az életszínvonal emelkedik? A kérdés nyilván azért vetődik fel, mert létezik egy amúgy soha nem igazolt tétel, miszerint a választók pártpreferenciáit anyagi helyzetük határozza meg. Eszerint azok hajlamosak rendszerkritikus pártokat támogatni, vagy akár radikalizálódni, akiknek az életkörülményei romlanak, avagy eleve szegénységben élnek. Ám a legújabb kutatások azt mutatják ki, hogy ez a magyarázat elégtelen. Tényleg, miért is lázadnak azok, akik amúgy elégedettek? A balliberális világkép ezt nem érti, meg van döbbenve, s most egyfolytában kutatja a „populizmus”, avagy a „radikális” nézetek terjedésének a titkát.

Oldalak