Balczó, avagy egy úr a(z)űrből...

 

Budapest – A Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság az Év Sportolója Gálán életműdíjjal jutalmazta az evangélikus Balczó Andrást, háromszoros olimpiai bajnok öttusázót, minden idők legnagyobb öttusázóját, a Nemzet Sportolóját, az öttusa Hírességek Csarnokának tagját. A közönség felállva, vastapssal köszöntötte őt.

Balczó András életműdíjat kapott - evangelikus.hu

Igen, először csak a vastapsot hallottam, s bevallom, azt gondoltam, hogy Tusup és Hosszú Katinka békültek ki a nagy nyilvánosság előtt... Aztán Berkesi Juditra gyanakodtam, hogy nagy megilletődöttségében őt bátorítja ily módon a közönség... Végül csak rá jöttem, hogy kinek szól a szűnni nem akaró tapscunami... (18 éves fiam a szomszéd szobából: „Apa, ki az a Balczó...?) Bár abban nem vagyok biztos, hogy az ott jelenlévő, javarészt nálamnál fiatalabb, magyar sportolók többsége tudja-e róla, hogy azért ő több egy átlagos háromszoros olimpiai bajnok öttusázónál... Egy úr a zűrből...

 

Egy magyar szemész orvos Afrikában

Olykor egy csirke vagy egy kecske az ár, máskor negyven dollárt kell fizetni a szürke hályogot eltávolító műtétért. Hardi Richárd szemorvosként negyedszázada gyógyít a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Átélt két háborút, több betegséget és megannyi megejtő pillanatot.

MBEDJI ÚJRA LÁT- magyaridok.hu

Igen, van amikor egészen Kongóig kell menni olyan témáért, amiről érdemes írni... Ami nem indulatokat, rossz érzéseket és lesújtó gondolatokat kelt, hanem pozitív energiákat szabadít fel az emberben... Amikor olyan embert ismerhetünk meg, akinek az életére, munkájára, meglátásaira tényleg érdemes odafigyelni... Nos, lássuk, hogy Hardi Richárd, a kongói Mbuji-Mayi városában dolgozó hívő magyar szemész orvos mi mindenre nyithatja rá a szemünket...?

 

 

Steinbecki dilemmák

Az író beül strapabíró bárkájába – egy kajüttel fölszerelt teherautóba –, maga mellé ülteti jól megtermett öreg francia uszkárját, Charleyt, és otthonhagyva nevét, hírét, személyazonosságát, ismeretlen kiváncsiskodóként nekivág Amerika országútjainak. Keresztül-kasul szeli az Államokat, ezt a „monstrum országot” – jár Maine-ben és Kaliforniában, Michiganben, Chicagóban, Illinoisban, Wisconsinban, Montanában, Texasban, San Franciscóban, ismerős és ismeretlen helyeken. Hallgatózik és megfigyel, szóba elegyedik kamionsofőrökkel és farmerekkel, fehérrel és feketével, vándorszínésszel és dúsgazdag földbirtokossal, a lakókocsikban élők szektájával és néha uszkárjának elmélkedik a magányos, hosszú úton. Minden útszakasz, minden beszélgetés s minden megfigyelés mögött egy kérdés áll, s az egész könyv erre próbál választ adni: milyenek az amerikaiak ma?

Csatangolások ​Charleyval - moly.hu

Magánfutás, privátreformáció...?

Budapest – Debrecen – Mikepércs – Félezer kilométer lefutására vállalkozott egy református lelkész. Czapp József a reformáció 500. évfordulójára hívja fel a figyelmet és mozgalmat indít: azt szeretné, ha jobb, teljesebb életet élnénk. A mikepércsi lelkész adományt is gyűjt: a futás sikerétől függhet egy erdélyi kis templom és közösség sorsa.

Félezer kilométert fut a református lelkész - evangelikus.hu

Számomra ebben az évben ez az utolsó reposzt, így -gondoltam- egyrészt ezzel egy kicsit summázom ezt a jubileumi esztendőt, másrészt a másfél évvel ezelőtti, Czapp-féle futás hírére való „rácsatlakozással” tudatosan mintegy keretbe is foglalnám. Szerintem sokan emlékeznek rá, (Székely kollégám reposztolt is erről), annál is inkább, mert Czapp Józsi akciója volt ez első, jól megszervezett „reformációs emlékakció”, ráadásul a világi média felé is kellően el lett adva, nem beszélve a karitatív céljáról, illetve arról, hogy a későbbi, sokszor erőltetett eseményekkel, programokkal szemben ez tényleg egy egyszerű, mégis frappáns ötlet volt és sportteljesítménynek sem utolsó... Na szóval csak oda szeretnék kilyukadni, hogy év végére én is lefutottam az 500 km-t... Mondanám, hogy csak úgy magamnak, de ez nem teljesen igaz...

 

Laikusok?

„Teljesen megváltozott az életem. Ki merem jelenteni, hogy egészen más ember lett abból a férfiből, aki egykor voltam. Isten elvégezte bennem azt, hogy türelmes legyek, és segített abban is, hogy letegyem az életem a kezébe”– összegezte a börtönéveket és az azóta eltelt időt.

„Tudom, hogy Isten megbocsátott” - parokia.hu

Ezt a vallomást egy Varga Lipót nevű szobafestő-mázoló mondta, akit 13 és fél évre ítéltek barátnője meggyilkolásáért, aki a börtönben megtért, s aki egy riportban őszintén bizonyságot tett a Jézus Krisztusban megtalált új életéről. És akinek az élettörténetét -ahogy azt más „laikusok” esetében is rendszeresen megteszem - én is beleszőttem a vasárnapi prédikációmba. S miután már nem először kapok pozitív visszajelzést arra nézve, hogy mennyire szükség van az ilyen „életszagú illusztrációkra” – nem beszélve arról, amikor egy gyülekezeti napon elhangzott laikus bizonyságtétel után valaki azt találta mondani, hogy „ez többet ért 10 prédikációnál”...- , úgy döntöttem így egy héttel karácsony előtt, hogy ezt a mai reposztot erre a témára szánom, laikusok kontra klerikusok... Jöjjenek az érvek-ellenérvek...!

 

 

Túlélő nemzet

– Mindenkinek saját magának bele kell nézni az életébe, a saját sorsába, és felelősen kell döntenie – mondta. Nincsenek ugyanis szerinte „atombombák” vagy csodafegyverek, hanem az emberek vannak. Szavai szerint „az ország túlélte a tatárokat, a törököket, a Habsburgokat és Orbán Viktort is túl fogja élni, ez egy erős nemzet”.

Simicska Lajos: Orbán Viktor hazaáruló és átveri az embereket - mno.hu

Először arra gondoltam, hogy írok valami szép, adventi, szívet-lelket melengető írást, előállok valamilyen lágy, cizellált, vájtfülűeknek szóló gondolatfutammal, kínálok szellemi, lelki karácsony előtti teasüteményt, desszertet, kaviárt... Annál is inkább, mert szerzőtársaim közül még senki nem írt az idén ilyet, s van-e nagyobb hír a nagyvilágban, amit kommentálni-reposztozni lehet, minthogy az idén is készülődhetünk a Szabadító eljövetelére...? Erre belebotlok ebbe a Simicska-féle „túléljük a tatárokat, törököket... Orbán Viktort is túl fogjuk”-bölcsességbe, megüti fülemet ez a  népbutító, harsány demagóg hang, beletenyerelek a lecsóba... Hát akkor csapjunk bele együtt...! Hiszen ha ő mondja, akkor az úgy is van... Túlélő nemzet vagyunk...?!

 

Bartervilág

La Settimana del Baratto. Magyarul Barter Hét.
Így nevezik azt a kezdeményezést, amelynek köszönhetően több ezer olasz vendégszállóban ingyen pihenhetünk meg, ha készek vagyunk érte megdolgozni. A szó legszorosabb értelmében – írja a Condé Nast Traveler.
A munka alatt jelen esetben nem az étkezés utáni elmosogatást vagy az ébredés utáni beágyazást kell érteni, hanem speciális szolgáltatásokat, amiket megtaníthatunk a szállásadónak. (…) A Barter Hét szervezői szerint a fizetési kötelezettség elhagyásával a vendégszeretet emberi aspektuásra helyezik a hangsúlyt, és lehetőséget adnak az utazásra azok számára is, akik anyagi helyzetük miatt máskor nem tehetnék ezt meg.

Ingyen szállhatunk meg olasz vendégházakban – egy feltétellel - 24.hu

A Mundér, a Törzsfőnök és a Művésznő

„Nem kell félni sem az élettől, sem a találkozásoktól. Lelkészként a legdöbbenetesebb találkozásaink a nem hívő emberekkel vannak. Egyikünk meg van győződve valamiről, a másik meg épp ellenkezőleg – mi történik ilyenkor? Elkeseredem vagy a saját képemre akarom formálni a másikat? Nagyon izgalmas, hogy mit kezdünk egymással. Mi van akkor, ha valakinek az életében ott van Isten? És mi van, ha a másik éppen a hiányt fogalmazza meg? Utóbbit többnyire úgy látjuk, hogy aki nem hisz, veszteséget él át, mert minket Isten meggazdagít, és aki pedig nem él ebben a gazdagságban, az nyilván szegény...”

Ideje van az olvasásnak - parokia.hu

Bölcsföldi András lelkipásztor, a nemrégiben megjelent Ideje van az olvasásnak c. novellagyűjtemény megjelenése kapcsán mondta ezeket, annak a gondolatnak a folytatásaképpen, hogy minden irodalmi mű a „nagy történethez”, Isten és ember közös nagy elbeszéléséhez kapcsolódik, abba ágyazódik bele. S nemcsak a már kész irodalmi alkotások, hanem egyen egyenként a mi életünk szüntelen íródó, formálódó, kisebb-nagyobb fordulatokat vevő történetei is. Egy lelkésznek talán különösen is sok lehetősége van „beleolvasni” egy-egy életregénybe, s valóban, a nem hívő emberekkel való találkozások a legelgondolkodtatóbbak. Most én is közre adok – még a pályám elejéről – három ilyen nem mindennapi látogatást...

 

Boldogok a magyarok...

Ha a magyarok elhagynák a panaszkultúrát, boldogak lehetnének – mondta a tíz éve Magyarországon élő Paul Pahil pozitív pszichológus. Számos észrevételt tett a magyarokról és arról is, hogy nem a negatív dolgokat kell elhagynunk, hanem többek között enyhíteni kellene a szigorúságon, a negatív légkörön és a hibáktól való félelmen.

Íme a boldogság receptje a magyarokra szabva - inforadio.hu

Ha a magyarok elhagynák a panaszkultúrát, nem lennének magyarok...-mondom ezt én, a 47 éve Magyarországon élő (talán) negatív lelkész... Igen, mert ez a -nem tudok rá hirtelen jobb kifejezést-negatív beállítottság hozzátartozik a nemzeti pszichológiai karakterünkhöz, ha létezik egyáltalán ilyen... Nyilván kívülről, egy külföldi szakember objektívebb képet tud rajzolni rólunk, úgy hogy érdemes elolvasni az írását. Mindenesetre szeretném leírni, hogy belőlem ez milyen negatív élményt, hány pozitív gondolatot, s majdnem ennyi kérdést hozott elő...?!

 

Böjte Csaba, a reformáció és a pásztorlány...

Böjte Csaba tart október 31-én kedden 19 órától előadást Hiszek a szeretet végső győzelmében címmel Sárváron, a Park Inn Hotel konferenciatermében. Az est során összegyűlt adományokat a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlották fel. 

Böjte Csaba előadása Sárváron - sarvarvaros.hu

Mi sem természetesebb, minthogy egy református lelkész, a reformáció 500. évfordulóján, október 31-én este egy ferences rendi szerzetest hallgat... Böjte Csabát... Ja, az más...-teszik hozzá most gondolatban nyilván sokan. Igen, miközben még a fejem tele volt reformációs alapelvekkel, elméleti igazságokkal, ünnepi gondolatokkal, addig a szívembe már befészkelték magukat Csaba testvér saját életéből, szolgálatából merített történetei, példái... Ahogy beszélt egyszerűen, lelkesen és legfőképpen hitelesen a Krisztusban megújult élet lehetőségéről, a szeretetről, az ingyen kegyelemről... Úgy gondoltam, a mai Reposztban egyet megosztok Önökkel / veletek, egyenesen az ő szájából, tollából...

 

 

Oldalak