Hit, haza, család, becsület

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Házasság hetén a házasság hetén, az V. kerületi házasságkötő-teremben tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: az elmúlt harminc évben nem kötöttek annyi házasságot, mint tavaly. A kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a családvállalást elősegítsék a fiatalok számára.

Beszélt arról is, hogy kutatások szerint a magyarok 75 százaléka nem tartja elavultnak a házasságot, 10-ből 9 ember pedig javasolja is azt.
Ez azt mutatja, hogy a magyarok házasságpártiak, és hisznek a házasság intézményében – vélekedett.

Reneszánszát éli a házasságkötés hazánkban – vasarnap.hu

Vasárnap kezdődött a házasság hete. Határon innen és túl száz településen, háromszáz programmal várták a házaspárokat. Előadások, különféle feladatok, programok színesítik/színesítették az érdeklődök mindennapjait február 2. hetében. Évről évre egyre nagyobb érdeklődést kap ez az országhatáron átívelő, a házasság intézményét központba állító programsorozat. 

Ne vígy minket a kísértésbe

Az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) 2018. november 12–15. közötti, 72. közgyűlésén elfogadta a Római Misekönyv olasz fordításának a harmadik kiadását. Több változtatás mellett két szövegnek, a Dicsőségnek (Gloria) és a Mi Atyánknak (Pater noster) a szövege is módosult. Ez utóbbiban ez szerepel immár: „non abbandonarci alla tentazione” (ne adj át minket a kísértésnek; ne engedd, hogy kísértésbe essünk). Miután az illetékesek jóváhagyták a misekönyvfordítást, Ferenc pápa felhatalmazást adott a szöveg kihirdetésére. Ezért a CEI elnöke május 22-én bejelentette a szöveg hatályba lépését. Itt természetesen még hátra van a nyomdai munka, illetve annak meghatározása, hogy pontosan mikortól kezdik majd használni az új olasz nyelvű liturgiát a templomokban.

Martí Zoltán: Tényleg megváltozik a Miatyánk szövege? – 777blog.hu

Megosztó hír jelent meg a médiában: megváltozik a Mi Atyánk szövege. Sokan, sokfélét mondanak pedig még semmi nem biztos. Ennek ellenére vannak, akik tényként kezelik. A kommenteket olvasva két tábor képviselőit lehet megkülönböztetni: az egyik, amelyikben a „minek” és „micsoda dolog ez” vélemények sorakoznak, a másik pedig: az „éppen ideje volt” és „teljesen egyetértek” válaszokat olvashatjuk. 

Csöndes gyilkos

A XXI. századi ember démona a gyorsaság. Figyelemelterelés és menekülés. A mindent most és azonnal akarok, az engem senki ne várasson meg, az én átugrom ezt és ezt a lépést, a mindenki menjen az utamból hozzáállás. Gyorsabban akarunk közlekedni, gyorsabban akarunk fizetni, gyorsabban étkezünk, gyorsabban szeretünk, gyorsabban szeretkezünk és gyorsabban halunk meg. Még hibáinkat is sietünk elkövetni, hogy aztán legyen időnk megbánni és jóvá tenni őket, mielőtt újabbakat követnénk el. Sietünk nyomot hagyni a világban, legyen az bármi, mondjuk egy falra ragasztott banán.

Kincses Krisztina: Haljunk meg lassan! – vasarnap.hu

Ökumené hava

Amikor lelkészi szolgálatomat kezdtem a '80-as évek elején, az ökumenikus imaheteket úgy tartottuk meg, hogy csak a protestáns felekezetek kapcsolódtak be, "kis ökumené" valósult meg. Emlékszem, nagy áttörés volt, amikor annak az évtizednek a második felében a katolikusok is megjelentek ezeken az alkalmakon, kölcsönösen meglátogattuk egymást. Az igeliturgiában már egyek tudunk lenni, a szószékközösség már megvalósult, de az oltárközösség még nem. Ez a következő feladat, ami komoly teológiai munkát is jelent - tovább kell tárgyalnunk róla, hogy mi az egyház, ki a pap, mi történik a szentmiseáldozatban... Ezeket mind végig kell venni. Nem hiszek a könnyelmű ökumenében, hogy minden mindegy, gyakoroljuk az interkommúniót, menjünk együtt az oltárhoz, közben azt se tudjuk, mit veszünk magunkhoz. Ennél sokkal komolyabb dologról van szó.

Az irány tehát egyértelmű. De akkor az Úrvacsora Éve is ezt a közeledést szolgálná?
Ezt a kezdeményezést gesztusnak szántuk, amelyről előzetesen személyesen tájékoztattuk Erdő Pétert. Nagyon jó ízű beszélgetést folytattunk, a bíboros pozitívan fogadta a szándékunkat, s megértette, hogy rá szeretnénk erősíteni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus céljaira a magunk szerény lehetőségeivel, nem véka alá rejtve, hogy saját híveink megerősödését is szolgálhatja ez a különleges esztendő.

Két rossz közül a jobbikat

A Momentum vezetője, Fekete- Győr András az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtegette, milyen fontos számukra a nyugati elkötelezettség és a demokrácia. Ezért az itthoni „feudális elnyomó rendszert” akarják leváltani és besorolni Európába; velük azonosulni és együttműködni a legfontosabb feladat – mondja.
Csakhogy Európa ma kettéosztott, az a Nyugat, ahová tartozni szeretne, az istentelen, Istentől és hazától eltávolodott Európa. Liberális demokráciát valósít meg, ami a keresztény és nemzeti értékeket semmibe veszi, és egy ateista, globalista szemlélet uralma alatt áll.

Csakhogy sietve azt is hozzáteszi: „nekünk szabadság kell”, majd sietve megmagyarázza, hogyan érti ezt. Elnyomó rendszer számukra az, amelyik védi a hagyományos családot és a nemzeti érdekeket. Nem kell olyan kormány, mely nem engedélyezi az azonos neműek „házasságát”, amelyik a nőktől gyerekeket szeretne. Az individuális szabadságjogok a legfontosabbak, a kisebbségek túlfeszített azonos jogai, ahol egy azonos nemű pár örökbe fogadhat gyerekeket. A konzervatív-keresztény szemlélet azonban azt mondja, hogy a gyereknek apára és anyára van szüksége, hogy egészséges mintát lásson.

Pók Katalin: Kétféle Európa – Mondd, te kit választanál? – vasarnap.hu

Áldjad lelkem az Urat

A világban sokszor nem kell tanítani az imádatot. Szívből jön, de egyáltalán nem Istenre irányul.
A világban pénzt is áldozunk a hamis bálványaink javára, a gyülekezeteinket viszont alig-alig támogatjuk. Az egyházi közösségeinkben megszokásból énekelünk, és nem igazán vagyunk kreatívak. Emiatt egyre szegényesebb, savanyúbb és élettelenebb lesz, aminek éppen az életet kellene tükröznie. Ha ez sokáig így marad, a közösségeinket elsöpri a világ. Az istentiszteleteinken nem jó a túlfegyelmezett, „jó kisfiús” magatartásunk, a kényszerű, illemből magunkra erőltetett csendünk.

A dicsőítés egy tucatnyi módja a Bibliában – vasarnap.hu

A Vasárnap blog oldalán jelent meg egy írás, amely a dicsőítés bibliai példáira hívja fel az olvasók figyelmét. Prazsák László, a szerző, arra utal, hogy nagyon ellaposodott Isten dicsőítése az istentiszteleteken/miséken/igei alkalmakon. A világban pedig sok olyan példa van, amely híven mutatja az emberek hogyan tudnak bálványozni, imádni egy focicsapatot vagy egy együttest, amíg a keresztények csak úgy takaréklángon dicsérik Istent. 

Trianon múltja és jelene

Az éppen csak megkezdődött 2020-ban emlékezünk majd a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára. Ebből az alkalomból Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és nagykövet a Válasz Online-nak írt történelmi esszéjében eljátszik a gondolattal: milyen feltételek mellett maradhattak volna meg legalább a magyar többségű területek? „A történelmi ország ilyen módon, ilyen határokkal történő elvesztése elkerülhető lett volna” – szögezi le Jeszenszky Géza…


Jeszenszky Géza: Így kerülhettük volna el Trianont: idén 100 éves a katasztrófa – valaszonline.hu

Jeszenszky Géza, történész gondolatait olvashatjuk a Válasz Online oldalán. Témája nem más, mint a kerek évszámot elérő nemzeti tragédia: Trianon. Az elkövetkező évben valószínűleg sokan, sok helyen, fórumon fognak megemlékezni a történelmi eseményről, mely egy országot változtatott meg alapjaiban.

Minden veszteséget nehéz feldolgozni, elfogadni. Nemzetünknek 100 év alatt sem sikerült. Ezt támasztja alá, Jeszenszky Géza a Válasz Online-nak írt esszéjében, amelyben 5 pontba foglalja össze, hogy hogyan lett volna elkerülhető ill. kevésbé tragikus az I. világháború után a büntetés. 

A lelkészcsaládok karácsonya

Milyen a lelkész, ha karácsonyozik? Stresszes. Mert karácsonykor, amikor mindenki (kivéve a benzinkutasokat, tűzoltókat, ügyeletes egészségügyiseket és rendőröket stb.) ünnepel és legalább ilyenkor szeretne valami csodálatosat átélni, ő dolgozik. Jó, hát nem: szép szóval úgy mondjuk ezt, hogy szolgál. Istennek. Bár némely emberek úgy gondolják, hogy inkább nekik.

És élvezem az időt karácsony után is, amikor végre van idő megpihenni, megállni. Mert karácsony nemcsak december 24-26 lehet. Ugyanis a lelkészek, lelkészcsaládok sokszor más napokon élik meg azt, ami ugyanúgy tud karácsony lenni. Mert ha a lelkész karácsonya a gyülekezet körül forog, akkor a családjának is vele együtt kell forognia. Ünnep idején nem mindig egymásra, hanem kifelé figyelve. Aztán meg ünnep után eljön a családi karácsony ideje is. 27-én, 28-án vagy akkor, amikor. Voltam már december 29-ei családi karácsonyon is.
Milyen a lelkészek karácsonya? Zsúfolt. Jóval, felemelő dolgokkal és fárasztó, idegesítő dolgokkal tele. De a végén hálát lehet adni az újabb adventért és karácsonyért. Ami megadatott, ami ajándék.

A lelkész karácsony idején – szoljbeapapnak.blog.hu

Összefogás

December 14-én hetedik alkalommal rendezett élő betlehemet a Vivre Noël Autrement (Éljük meg a karácsonyt másképp) szervezet Toulouse-ban a Szent György téren. A rendezvényt agresszív, szélsőbaloldali tüntetők hiúsították meg.

Élő betlehemet támadtak meg szélsőbaloldali tüntetők Franciaországban – vasarnap.hu

A fővárosban kerületeket megkaparintó ellenzéki képviselők még a látszatát is igyekeznek elkerülni annak, hogy a nemzeti értékek és a magyar társadalom szempontjából megfelelő döntéseket kívánnának hozni. Mi sem példázza ezt jobban, minthogy Soproni Tamás, a Momentum színeit viselő polgármester megtagadta a Mi Hazánk Mozgalomtól az adventi keresztállításához igényelt közterület-használati engedélyt. De mit is vártunk attól az embertől, aki egy október 23-i megemlékezésre piros tornacipőben és gyűrött hacukában érkezik?

Betiltotta a keresztállítást Soproni Tamás, Terézváros polgármestere – vasarnap.hu

HO-ho-ho-ho…(várakozás)

Azt gondolom, mégsem szabad elvesznünk a legendák sokaságával megfűszerezett és a mára teljesen eltorzított változatai között Szent Miklósnak. Ha mindenképp fontosnak tartjuk, hogy az ő ünnepén valóban őt ünnepeljük, akkor két dolgot kell megtanítanunk gyermekeinknek. Az egyik, hogy „jobb adni, mint kapni”...

A Karácsony ünnepét is megfertőzte az ajándékozás kényszere, de Miklós püspök alakjával éppen hogy ellenkezik az a hozzáállás, hogy várjuk az ajándékot, nem pedig adjuk. Tanítsuk meg gyermekinknek, s így a jövő kultúrájának is, hogy igen, szeretünk kapni, de még inkább szeressünk adni. Nem édességet vagy kidobásra ítélt kacatokat, hanem azt, aminek igazán örül minden ember, gyermek és felnőtt egyaránt: magunkat.

Szent Mikulás – szemlelek.hu

Mikulás lázban ég az egész világ. Megérkezett…

Kivételesen, december 6-án nem az adventi várakozás kerül előtérbe, hanem egy másik kedves decemberi ünnep: a Mikulás. Az adventi várakozásban egy másik várakozásba csöppenünk, vagyis inkább gyermekeink.

December 6-án Mikulásra vár az ország apraja (nagyja).

Oldalak