Ha nem teszed....

Momo világszerte rémisztgeti a gyerekeket angolul, japánul, spanyolul, és aggasztja a tehetetlen szülőket. Megjelent arab területen, a németeknél (ott épp egy műsorvezető lányát találta meg, így duplán is hír lett belőle), és a spanyol rendőrség is kiadott figyelmeztetést, hogy ne lépjen senki kapcsolatba a számmal, és ne is mentse el azt.

Titokzatos horrorlény tartja rettegésben a mobilozó gyerekeket - index.hu

Momo lehetne egy édes, ölelni és szeretgetni való figura is. Nevének jelentése legalábbis erre utal. A Momo szó japánul ugyanis azt jelenti: őszibarack. Hogy gondoltak-e erre az ízletes gyümölcsre Momo figurájának megalkotói, nem tudni. Nem valószínű. Mert a végeredmény egy ijesztő, undorító, csirkelábú és rémséges arcú asszony alak lett. Egy kiállításra készítette még 2016-ban egy japán tervezőcsapat. Valószínűleg szerettek volna meghökkenést kiváltani a látogatókból, és aki meglátja ezt a kidülledt szemű, beesett arcú rémet, valóban akaratlanul is hátra lép egyet.

Nyári Mikulás

Egész Európában tombol a kánikula, de ez mit sem számít, mikor csak körülbelül 140 nap, és itt a karácsony!

Hiába a hőség, megnyílt az első karácsonyi vásár - nosalty.hu

Mondhatnám azt is, hogy: végre. Mert már számítottam arra, hogy előbb-utóbb megjelennek az első hírek arról, hogy melyik áruházban jelentek meg elsőként a csoki mikulások, szaloncukrok, karácsonyfadíszek. Lám-lám, nem is kellett olyan sokat várni. Már meg is van a nyertesünk. Ezúttal egy londoni áruház volt résen és mindenki más megelőzve, 145 nappal karácsony előtt, ünnepi termékekkel tömte tele a polcokat.

Rebaba

Tihanyi-Horváth Lilla lassan állandó résztvevője egy Budapesten rendszeresen megrendezett baba-mama vásárnak. Ő nem ruhákat, táskákat árul, hanem gyönyörű, újrahasznosított babákat, amik korábban túl erős bulisminkkel, tüllös, strasszos ruhával igyekeztek elrabolni a kislányok szívét. Az ő babái azonban nemcsak bájosak, hanem komoly üzenetet is közvetítenek. Erről mesélt nekünk.

„A szülők merjenek kilépni a futószalagon gyártott tucatbabák világából” – Interjú Tihanyi-Horváth Lillával, a Rebaba alkotójával - ridikul.hu

Amikor én még kislány voltam, a legemlékezetesebb babámat Robinak hívták. Műanyagból készült, nem volt haja sem. Én mindig nagyon kedvesnek láttam az arcát. Volt egy-két ruhája is, amit cserélgettem, néha adtam rá pelenkát, néha nem. Vigyáztam rá, gondoskodtam róla és szinte minden nap elvittem sétálni a babakocsiban. Büszkén toltam magam előtt és sokszor csatlakoztam olyan anyukákhoz, akik hús-vér gyermeküket tolták maguk előtt.

A másik meghatározó babát keresztapámtól kaptam. Ő egy komoly kislányhoz hasonlított. Ha magam elé állítottam és felemeltem a kezét, akkor egyúttal a lába is megemelkedett. Ezért volt ő egy járó baba, mert az egymás után következő kéz és lábemelés egy kicsit a sétához hasonlított. Nagyon kellett rá is vigyázni.

Különleges vagyok

Egészen elképesztő, hogy emberek milyen könnyen és felelőtlenül képesek eldobni maguktól az életet, hiszen sokan láthatóan bele sem gondolnak, hogy milyen extrém veszélyeket vállalnak be, csak hogy néhány like-ot bezsebeljenek a közösségi médiában.

Belehaltak a szelfibe - az idei halállista legdurvább esetei - origo.hu

2013-ban a selfie/szelfi szó lett az év kifejezése. Vita nélkül. Egy év alatt ugyanis 17 ezer százalékkal nőtt a szelfi kifejezés használatának gyakorisága. Szelfinek az olyan fotót nevezik, amelyet valaki saját magáról készít, tipikusan saját kézben tartott fényképezőgéppel vagy okostelefonnal, esetleg webkamerával és megosztja valamilyen közösségi oldalon. Az Oxford-szótár szerkesztőinek vizsgálatai szerint a kifejezés elsőként 2002-ben vagy 2003-ban bukkant fel egy ausztrál internetes fórumon: Itt valaki egy magáról részegen készített fotó gyenge minőségét kommentálta azzal, hogy „bocsánat a rossz fókusz miatt, ez egy szelfi”.

Mit mutat a kép?

Szűcs Mária két nappal a ballagás előtt tudta meg, hogy Down-szindrómás lánya nem lehet egy tablón az egészséges gyerekekkel. Az igazgató elhárítja a felelősséget, és arra hivatkozik, hogy a külön tabló „hagyomány”. Amit most épp a gyerekek akartak megváltoztatni, néhány szülő azonban nem engedte, hogy a speciális osztály tanulói is rákerüljenek a tablóra.

Szülők akadályozták meg egy református osztályban, hogy a fogyatékkal élő gyerekek rákerüljenek a tablóra - 24.hu

Miközben az osztálytablók nagy része bekerül a kirakatokból és elfoglalja helyét az iskolák falán, kikerült egy hír, amely arról szól, hogy…. Rögtön meg is állok itt, mert nagyon sajnálatos és szomorú, ami történt – ezt azonnal kijelenthetjük egyrészt. Másrészt igazán meghökkentő, ahogyan a legtöbben értik és értelmezik a történteket, amit belelátnak vagy gondolnak a leírt sorokba és ahogyan mindaz alapján, ami bennük leszűrődött, jogot éreznek arra, hogy támadjanak.

Mi is történt a Szigetszentmiklósi Bíró Lajos Általános Iskola, onnan elballagó 8. a osztályában? Az oda járó diákok szerettek volna szakítani az addigi hagyománnyal és egy olyan tablót szerettek volna készíteni, amelyen minden osztálytársuk szerepel. Ezt hallva feltesszük a kérdést: miért, ez eddig nem így volt? Nem, nem így volt.

Mintha nem lenne holnap

"Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért, ha már az ember olyan hülye, hogy a saját jövőjét pusztítja el halálotok által!" - így kezdődik az a drámai poszt, amit Dömötörfi József, somogysárdi méhész rakott ki a Facebookra. A 2010 óta méhészkedő Somogy megyei méztermelő az elmúlt napokban és az elmúlt években összegyűlt szomorú tapasztalatait írta meg a közösségi oldalra.

Görcsbe rándulva pusztultak tömegesen a somogyi méhek - index.hu

Megrázó, megdöbbentő, drámai az a poszt, amelyet egy somogysárdi méhész tett ki facebook oldalára néhány nappal ezelőtt. Nemcsak a téma ragadhatja meg figyelmünket, hanem az is, ahogyan leírja mindazt, amit történt, képekkel alátámasztva. „Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért…” Élet halál harcról van szó szavai szerint, egy nagy küzdelemről, amelyben társak vagyunk emberként azokkal, akik velünk együtt osztoznak a teremtményi létben.

Családi fészek

Az ember élete egy műalkotás, ezért nem mindegy, hogy egyik kapcsolatból a másikba bukdácsolunk vagy vállvetve építünk egyet – mondta lapunknak Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Kérdésünkre kifejtette, napjainkban az értékek devalvációja zajlik, amelynek során a család mint biztos bázis sérül, a nemi szerepek pedig bizonytalanná válnak. A pénz és a jólét előnyt élvez a családalapítással szemben, miközben materializálódnak az értékek.

A család fészek, szentesített helyzet - magyarhirlap.hu

Mindenek előtt hadd írjam le: örülök annak, hogy 2018. a családok éve. Éppen ezért annak is, hogy vannak előadások, fórumok és egyéb programok a Családok évével összefüggésben. Örülök, ha a család kérdése előkerül különböző beszélgetések során, ha valakit megkérdeznek, majd leírják véleményét, gondolatait. Külön öröm, ha olyan valakit kérdeznek, aki véleményem szerint hiteles, jártas a témában, hozzá értő szakember. Prof. dr. Bagdy Emőke pedig pontosan ilyen ember.

Nyilván elfogult is vagyok, amikor a vele készített interjút hozom. Úgy gondolom, érdemes elolvasni. Akár többször is, mert tovább lehet gondolni, rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen pontosan és szépen fogalmaz, milyen egyértelmű szavaiból, hogy a család miért és milyen nagy érték, és mennyire igaza van akkor, amikor azokra a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyek a család intézményét fenyegetik.

Holnap itt REND lesz!

Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csik Ferenc és Czibor Zoltán – mindannyian Kaposváron születtek. Csertán Márton, Ikafalvi Farkas Béla, Matoltsy Sándor és Magay Ferenc – jeles személyek, akiknek emlékezetét hálával őrzik a somogyi megyeszékhely református gyülekezetében. A dél-dunántúli városban jártunk, hogy megismerkedjünk az idei REND (Református Egyházi Napok – Dunántúl) helyszínével és házigazdáival... Június utolsó és július első napjaiban azonban az egész dunántúli, sőt Kárpát-medencei reformátussággal megosztják épületeiket és keresztyén szeretetüket. És tudják, hogy mindezért kinek kell hálát adniuk, amint arra a gyülekezeti házuk kommunista időkben összetört felirata is mindenkor emlékeztet: Soli Deo Gloria!

Bőséggel megáldott város - reformatus.hu

Persze, nem egészen itt, nálunk, de a mellettünk lévő városban mindenképpen! Június 29. és július 1. között már a nyolcadik alkalommal van lehetőségük a határokon belül és kívül élő, magukat reformátusnak valló vagy éppen a hit dolgai iránt még csak érdeklődőknek arra, hogy eljöjjenek Kaposvárra és együtt töltsenek három napot. Vagy egy egész napot. Vagy néhány órát. Vagy minden nap egy-két órát. Lehet választani. A programok közül is, hiszen a szervezők több, mint százzal készülnek. Lehet teljesen belevetni magunkat a programokba, habzsolva őket. Lehet választani egyet, amin mindenképpen szeretnénk részt venni. Lehet kicsit távolságtartóan figyelni, hogy mi is történik – majd meglátjuk, mi lesz ebből – féle hozzáállással.

Mert a három nap sok mindenre lehetőséget ad.

Én mégis elmegyek

Úgy tűnik, a reformok igen nehezen törnek be az oktatásba, és még mindig a régi reflexek irányítják az iskolák gondolkodását az évnyitók, évzárók tekintetében. Olvasónk, Pesty Mona úgy döntött, nem megy többé évzáróra.

AMÍG EZ ÍGY MEGY TOVÁBB, ÉN NEM JÁROK TÖBBÉ ÉVZÁRÓRA – EGY CSALÓDOTT ANYA LEVELE - wmn.hu

Egy csalódott anya levelét olvashatjuk egy blogon. Amit többen megosztottak, nyilván azok, akik egyet értenek az abban leírtakkal. Bizonyos részeivel én magam is egyet értek. Bár - és azt gondolom, ezt jó rögtön az elején tisztázni -, nem olyan anyukaként vagyok jelen – még – az iskolai tanév zárókon, akinek a gyermekei iskolások. Meghívott vagyok, azóta, hogy elkezdtem lelkészi szolgálatomat és néhány kivételtől eltekintve, jelen is voltam ezeken az alkalmakon.

Otthon, édes otthon

Ha sorrendet kéne felállítani, kit szeretek a legjobban, azt mondanám: először magamat, aztán anyut, aztán a haverokat.

„Adósodjunk el kétszáz évre egy kétszobás panelért?” – magyar mamahotelesekkel beszélgettünk - szeretlekmagyarorszag.hu

 

Maga a jelenség nem új. Régen is voltak olyan már felnőtt korú – általában – férfiak, akik annak ellenére sem repültek ki otthonról, hogy volt munkájuk, talán olyan fehérnép is, akik körül legyeskedtek és bizony a tortájukra is már csak betűgyertyát tettek, mert ha annyit darabot tettek volna, ahány évesek, egyszerűen nem maradt volna ép tortafelület.

Voltak különböző elnevezések is, amellyel az otthon maradó „fiatalokat” illették. Ezek nem voltak túlságosan kedvesek, persze, nem is az volt a cél, hogy valaki megerősítést kapjon a felől, hogy rendben van az a helyzet, amiben van, inkább azt szerette volna jelezni a környezet, hogy ideje lenne lépni, indulni, menni. Olyasmiket mondtak, mint „mama kedvence” és gyakran óvták a nőket attól, hogy ilyen típusú férfival kezdjenek.

Oldalak