Itt az ernyő, nyissátok!

„Az ember a karanténban is ki tudja tömködni az idejét lázongással, gyűlölködéssel, háborgással, a legfrissebb járványügyi adatok után kereséssel, a többi hülye felvilágosításával fröcsögő kommentekben. Tudunk mi elég zajt csapni, hogy ne halljuk a saját belső csöndünket. Most viszont eljött az ideje az elengedésnek.” Lackfi Jánossal beszélgettünk életről, hitről, kétségekről és reményekről karantén idején. Vallja: most, hogy a nagyobb bajt elkerülhessük, el kell engednünk egy csomó, fogunk közé szorított dolgot, és zuhanyoznunk kell a kegyelemesőben.

Konopás Noémi: „Eljött az ideje az elengedésnek” – Lackfi János a karanténéletről a Mandinernek, mandiner.hu, 2020. április 13.

Amennyi vicces és kreatív mém kering a neten a 2019-ben elindult koronavírus-betegségről (COrona VIrus Disease – 19), majdnem annyi izgalmas találgatást lehet olvasni a hogyan továbbról. Környezeti, gazdasági, egészségügyi, oktatási, szociális, geopolitikai következmények forgatókönyvei mellett a mentális-mentalitásbeli változásainkról is.

Ez utóbbi között meglepően sok az optimista hang. Hogymostmajdaztán ezentúl jobban megbecsüljük azt, amink van, a járvány lecsengése után – sőtmármost – szolidárisabbak leszünkvagyunk egymással, felocsúdunk a jelenlegi dolgaink fenntarthatóságának illúziójából, a maximumot lecseréljük az optimumra, esküám, és így tovább.

Et resurrexit tertia die

„Ebben az időben azonban megjelent Jézus, a bölcs ember, ha egyáltalán embernek kell őt neveznünk, hiszen csodás dolgokat tett és olyan emberek tanítója volt, akik élvezettel fogadják az igazságot. És sok zsidót és sok görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És amikor Pilátus a főembereink vádjait hallva keresztrefeszítésre ítélte őt, azok, akik szerették őt, továbbra is [szerették]: mivel a harmadik napon élve megjelent nekik; mert Isten prófétái ezeket és tízezer más csodás dolgot előre elmondtak felőle. A keresztények népe, amely róla kapta a nevét, a mai napig fennmaradt.”

Josephus Flavius: A zsidók története 18.3.3 (Szabados Ádám fordításában)

Szabados Ádám a Divinity c. blogján a fenti Josephus Flaviusnak tulajdonított idézetet szedte ízekre húsvét vasárnapján. Posztja elején említ két indokot, ami miatt a XVI. századtól kezdve kétségbe vonták, hogy valóban a híres történetíróé-e az idézet.

- Az első, hogy Órigenész (184-254) egyházatya úgy hivatkozik Josephusra, mint aki nem tartotta Jézust Megváltónak.
- A második, hogy zsidóként nem nyilatkozhatott összességében ennyire pozitívan Jézusról.

Mit tehetünk?

Franciaország öt éven belül újjáépíti a párizsi Notre-Dame székesegyházat, amely még szebb lesz – mondta kedd este Emmanuel Macron elnök az Élysée-palotából a francia televízió által közvetített beszédében.

Macron: Öt éven belül újjáépítjük a Notre-Dame-ot! - mandiner.hu

 

Bevallom, jómagam is megdöbbenve szegeztem figyelmemet a tévé képernyőjére, amikor hallottam a hírt, hogy a párizsi Notre Damme lángra kapott. Szívszaggató volt látni a képeket, s még szívszaggatóbb volt olvasni a hírportálok tudósítását: párizsiak, turisták, jelenlévők énekelve, imádkozva könyörögnek az épületért, kultúrájuk, hitük, múltjuk egy darabjáért. Szakrális helyként és kulturális emlékként is sokat jelent ez a templom sokaknak, turistáknak, helyieknek, katolikusoknak és mindazoknak, akik keresztény múltunk egy darabjaként tekintettek a romokban heverő katedrálisra.

Krisztus feltámadt!

1 Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. 2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, 3 és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?

Márk evangéliuma 16. fejezet 1-3. versei

Egészen megrendítő a márki leírás realizmusa. Két évezred ide, vagy oda, a feltámadás ebben a történetben látott következménye teljesen mai. Mária, Jézus anyja, magdalai Mária és Salómé, akik a hét első napján mennek a sírhoz, aztán azok, akiknek a magdalai megviszi a hírt és azok, akiknek az a bizonyos két, vidékre (talán éppen Emmausba) tartó tanítvány viszi a hírt, a mi világunk szereplői. A mi társadalmunk, a mi népünk, a mi Európánk. Az elnehezült szívű asszonyok tanakodnak, aztán odaérnek a sírhoz:

Pilátusos nagyheteink

Az európaiak legtöbbje valamilyen vallási közösséghez tartozik, többségük keresztény. A vallások a testvériség, a béke és szolidaritás erejeként kell hassanak. Mint a keresztény egyházak Európában a párbeszédet szeretnénk erősíteni és az Európai unióban az egymás mellett élést erősíteni. Ama keresztény örökség értelmében, amelyre az 1957-es Római Szerződés kötelez, felhívjuk egyházként a politikai felelősséget hordozókat, hogy Európának a világ egészére ebből származó felelősségét vegyék komolyan.

A német katolikus és evangélikus egyház nyilatkozata a Római Szerződés 60. évfordulóján – ekd.de

Vannak minősített idők az ember életében, amikor bizonyos dolgokkal mélyebben foglalkozik. Különösen igaz ez a hitre, a belső elcsendesedésre így húsvét nagyhetében. Talán az lenne a legalkalmasabb készülődés, ha kizárna mindent, ami a Szentíráson kívüli és csendben maradva a szent szövegek recitálásával tudná ráhangolni magát a Golgota keresztjének és a húsvéti elhengerített kőnek titkára. Ehelyett itt dübörög az idő körülöttünk: zaj, hajsza, előre szervezés, hogy talán az ünnep végére utolérheti magát az ember.

Tavasz

Fotósok körében ismert az a technika, hogy úgy is közelebb lehet hozni a világot, ha az objektívet fordítva tesszük a fényképezőgép elé. Ilyen képeken mutatjuk meg a tavasz első jeleit Vépen.

Ilyenek a tavasz rügyei és virágai Vépen egy fordított objektíven keresztül – Nyugat.hu

Be kellett hoznom néhány szál jácintot. Amúgy azt a pár bokrot, ami kibírja a házunk mögötti rossz földet, nem szoktuk bántani. Kint szebben virágzik, mintha leszakítanánk. A meleg lakásban hamar elszíntelenedik, lekonyul a virágja. De most a tavaszi munkálatok során véletlenül összetaposták azok, akik megkurtították a mellette levő babérmeggyet, és a sárban feküdtek a kövér virágok. Egy ideig bosszankodtam, aztán megnéztem, mi maradt belőlük. Végül lemetszettem a virágokat szárról, levágtam a szétroncsolt részeket, és elrendeztem egy vázában. Titkon örültem is, mert több mint egy hete gyönyörködhetünk szépségében.

A mi másságunk, a mi különbözőségünk, a mi reménységünk

A teljes népesség tíz százalékára emelkedik a muszlimok aránya Európában 35 éven belül – derül ki a Pew Research Center előrejelzéséből, melyet a Guardian idéz. A sokgyerekes muszlim családok és a bevándorlás által táplált népességnövekedés azt eredményezi, hogy 2050-re nagyjából duplájára emelkedik a számuk Európában. (...) Ezzel párhuzamosan kontinensünkön – mely az egyetlen olyan régió, ahol csökkenni fog a népesség – mintegy százmillióval kevesebb keresztény lesz, és a teljes lakosság 65 százalékát fogják kitenni.

Minden tizedik európai muszlim lesz 2050-re - mno.hu

 

Nem, én nem vagyok a globalizáció, a multikulturalizmus ellenfele. Sőt. Van abban valami felemelő és pozitív mégiscsak, hogy a 21. századra összement a Föld nevű bolygó, hogy nem tűnik elérhetetlen távolságnak egyik kontinens sem. Teljesen természetessé vált, hogy indiai ingben és kínai sportcipőben sétálva tömjük magunkba a görög vagy török kajákat, miközben dél-koreai laptopunkon spkype-olunk Amerikában élő rokonainkkal. Az is teljesen hétköznapi, ha vannak más nyelven beszélő barátaid, hiszen ma jóformán csak pénz és idő kérdése, hová utazol, hol tanulsz, vagy hol élsz. És én ennek kifejezetten örülök. 

Stadionos húsvét után

Rengeteg rendőr és biztonsági mellett a Fidesz összes fontos embere és a magyar futball krémje is ott volt a felcsúti Pancho Aréna megnyitóján. A csodastadion nem csak a környékbelieket hozta lázba, volt, aki Balatonfüredről kelt útra, akinek pedig most nem jutott jegy, legközelebb az is újra eljön.  Orbán Viktor épp csak megmutatta magát, a helyiek pedig továbbra is azon ámulnak, hogy milyen szép a stadion és hogy került Felcsútra.

A pápát sem fogadják így - origo.hu

Kétségtelen, hogy húsvét hétfőn a hírekben a locsolást, a népszokásokat lenyomta a felcsúti Pancho   Aréna avatásáról szóló sok-sok tudósítás. Ízlése, vérmérséklete, politikai véleménye szerint ki-ki minősíti az eseményt. Akadnak furcsaságok, kérdőjelek bőven.

Húsvéti szófelhők

Sőt, ha becsülettel és alázattal vizsgálom magam, akkor azt kell mondanom: én vagyok Júdás, én vagyok Péter, én vagyok a gyenge Pilátus és a hatalmát féltő főpap, Tamás is én vagyok. Tehát az ember nem nagyon változott, szinte ugyanolyan, mint egykor, Jézus idejében. És mégis hiszem: van értelme a megváltásnak. Mert minden egyes emberben ott van a lehetőség, hogy megváltott életet élhet. 

Húsvét üzenete: az élet diadalmaskodott - mno

Vasárnap

vakító napfény

szürke ragyogás

Amikor nem történik semmi

Mintegy 2000 évvel ezelőtt egy szeretett és karizmatikus ifjú forradalmár felforgatta a Római Birodalom egyik legtávolabbi tartományát. Miközben a béke és a szeretet erejét hirdette, nagyhatalmú ellenségeket szerzett magának.
A könyv elrepít a korszak forrongó világába, és bemutatja azokat a jelentős hatású eseményeket, amelyek elkerülhetetlenné tették Jézus halálát. A názáreti életének és korának e magával ragadó, történelmi tények felhasználásával megírt regényében nem Messiásként, hanem emberi oldaláról ismerhetjük meg Jézust.

Jézus-egy kivégzés igaz története - libri.hu

Szeretett és karizmatikus ifjú forradalmár, egy hűtlen zsidó nő zabigyereke, vallásalapító, erkölcsi tanító, egy szerelmes férfi, egy az ártatlanul kivégzettek közül. Meghalt, eltemették, sírját állítólag megtalálták. Jézus, az ember. Legalábbis ahogyan láttatni akarják. Isten Fia, Aki „mindenben emberhez hasonlóvá lett.” Aki megindul elesettségünkön, zokog értetlenségünkkel szembesülve, ostort ragad a gazemberek ellen, fél és reszket nagycsütörtök éjjelén, szenved, teljesen egyedül marad, bizonyosan és teljességgel meghal. Aztán „alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül.” Jézus, az ember, Jézus a Krisztus, az Isten Egyszülöttje, ahogyan a Biblia bemutatja. 

Bemelegítés nélküli ünnep vagy ünnepi bemelegítés

A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula (schedula confessionis) igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. 

Nagyhét - wikipédia        

Tapsifüles és a tótawé jelenség

Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket.

Tóta W. Árpád: Gyűjtsd a tojást, ne imádkozz! - hvg.hu

Csonkahét van. Már akinek. Szűkített értelemben mindenkinek: hívőnek, ateistának, azoknak, akik élvezik annak ajándékát, amit egy Jézus Krisztus nevű egyénhez kötnek, a húsvét ünnepét, és annak második napját. De mégse mindenkinek, merthogy nem tud ünneppé válni ez a nap.

Hiba ül a fűben

A fészket rakó és tojásból kikelő nyuszi rejtélyével kapcsolatban a néprajzkutatók úgy gondolják, hogy a nyuszi egyszerű véletlen során pottyant a húsvéti szimbólumok közé:

A nyuszi véletlenül pottyant a húsvéti szimbólumok közé - stop.hu

Nyúl elaludt reggel. Talán fájt a foga, talán nyomta az oldalát a kisnyuszi, aki alváskor mellényomakodott, lényeg, hogy hiába döntötte el, már pitymallatkor kimegy rendezni dolgait, elaludt. Arra ébredt, hogy kicsinyei egymást keltegetik. 

Mondatok az út végéről

Egy ausztrál nővér, miközben halálos betegeket ápolt, feljegyezete, mit bánnak meg halálos ágyukon. A leggyakoribb haldoklói megbánásokról könyv is készült, néhányat pedig a Guardian is lehozott. ... Elgondolkodtató az is, hogy amikor megkérdezte betegeit, mit bántak meg addigi életükben, szinte ugyanazok a mondatok hagzottak el. Mint például az, hogy bárcsak kevesebbet dolgoztak volna, vagy jobban kifejezték volna érzéseiket. Íme, az öt leggyakoribb megbánás, miközben eljátszhatunk a gondolattal, mi mit bánnák meg, ha ez lenne életünk utolsó napja. 

Öt dolog, amit megbánunk halálunk előtt - HVG.hu

Mondatok az út végéről, onnan, ahonnan már minden látszik, onnan, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Épp ezért ki lehet mondani, még ha későnek tűnik is, már nincs következmény, csak a belátás marad, a búcsú a többiektől, és attól az úttól, amit bejárt az embert. Én nem jártam még arra, csak elképzelni tudom.

Öt mondat, öt téma, ami statisztikailag a leggyakoribb a haldoklók szájából. 
"Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem."
"Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat."
"Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet."
"Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal."
"Bárcsak boldogabb lettem volna."
Nem okoznak meglepetést ezek a sorok, ami itt húzódik, a mondatok mögött, az az egész élet problémája, a különbség annyi, hogy amikor már nem tudunk semmit tenni, akkor jön a vallomás. Nem jól megélt kapcsolatok, rosszul berendezett élet, boldogtalanság - mindez az életünket mutatja, még ha végén fogalmazódik is meg. Ezt kellett. Volna.