Nyomozás az "én" után

Ki vagyok? Mi vagyok? Hol vagyok? Ulrich Tukur ebben a krimiremekműben különböző valóságmezőkben üldözi a gyilkost
Az ARD vasárnapi krimije: Az új „Tetthely” Ulrich Tukurral gyorsellenőrzésben – Spiegel.de

A mindennapi krimi nélkül ugyancsak nagy forradalom törne ki a középgeneráció és idősebb korosztály körében. Van, aki nem tud lefeküdni egy zaftos kis gyilkosság nélkül. Jámbor állampolgárok ülnek minden este a tévé kék fényében, és várják a következő gyilkosságot. Hogy miképpen lehet ebben a témában még újat kitalálni? A német Tetthely sorozat karácsonyra olyan résszel állt a nézők elé, ami túlmutat az egyszerű, közhelyes krimik világán.

A csöndek filmje

A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.
Ida – Port.hu

Ez a tél még megváltatlan – jut eszünkbe Nagy Gáspár nagyerejű versének első sora. Se hó, se hold nem világol. Talán néhányan eljutnak arra a felismerésre, hogy ez az az idő, amikor magunkban is végig kell járni az utat Betlehemig. Aztán tovább. Mélyre kell szállni és aztán felemelkedni.

Kereszt-kérdés

A norvég bevándorlási hivatalnak (UDI) nincs elég helye, hogy elszállásolja az országba érkezett 30 ezer menekültet, ezért egyházi szervezetektől és civil közösséget kér segítséget. A hivatal azt javasolja a befogadóknak, hogy a menedékkérők szállását tegyék „vallásilag semlegessé.” A legtöbb helyen ezt úgy oldották meg, hogy levették a kereszteket a falról, ha pedig a padló mintázatán látszott egy, akkor szőnyeggel letakarták azt. A cél az, hogy ne bántsák meg a muszlim menekülteket.

Eltüntetik a kereszteket Norvégiában a menekültek miatt - index.hu

 

Akkor még mielőtt alapból lehülyéznénk a norvég bevándorlási hivatalt, az olasz iskolaigazgatót, javaslom, gondolkodjunk egy kicsit. Vajon miért gondolja azt a norvég bevándorlási hivatal, hogy a civilek által felajánlott szállásokat tegyék vallásilag semlegessé? Vajon miért gondolja úgy egy alapvetően katolikus ország egyik iskolájának igazgatója, hogy -ugyancsak a világnézeti semlegességre hivatkozva- karácsony és kisjézus helyett legyen inkább télkoncert, karácsonyfa nélkül?

Nagyfogás

A TEK kedd este jelentette be, hogy két akcióban "szélsőséges nézeteket valló" figurákat fogtak el, akik fegyverrel és bombákkal rendelkeztek. Hajdu János, a TEK vezetője az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy vasárnap az egyik akcióban két külföldi és két magyar állampolgárt fogtak el. A TEK vezetője nem zárta ki, hogy "nemzetközi beágyazottsága lehet" a bűncselekménynek. Az elfogottak régóta a TEK látókörében voltak — mondta Hajdu —, abban az autóban pedig, amiben az elfogottak ültek, robbanóanyag volt, az ezután megtartott házkutatásban pedig több robbanóanyagot és csőbombát is találtak egy "bombalaboratóriumban".

Nagyfogás – index.hu

Tegnap, azaz ma, amikor e sorokat írom, emlékeztek meg egy magyar parlamenti döntés kapcsán a Szovjetunióba hurcolt áldozatokról, akik a második világháborút követően, különböző időszakokban kerültek szovjet gyűjtőtáborokba. Magyarokként egy idegen állam büntetés végrehajtásának lettek áldozatai.

Kendőben

A videóban a legkülönfélébb embereket lehet látni: kövéret és soványat, nagyon fiatalt és nagyon öreget, feketét, fehéret – és többek között egy fiatal, divatos nőt, aki kendőt visel. Olyan motívum ez, amellyel a nagy reklámkampányokban ezidáig nem lehetett találkozni.

A H&M tabut dönt – megdicsérik érte - Brigitte

Ki a célcsoportod? Van, akinek a jómódúak, van, akinek a kispénzűek, van, akinek a nők 0-tól 20 éves korig, vagy 40-től 60-ig, van, akinek a 60 feletti férfiak. Amikor egy cégnek mindenki beleszámít a célcsoportjába, ott azért nem árt az óvatosság a vásárló részéről. Pedig úgy tűnik, ezt szeretné sugallni a H&M legújabb reklámfilmje, amely szerint mindegy, hogy milyen vagy, a lényeg, hogy használt ruhádat a ruházati áruházlánc újrahasznosítja.

Régi újkenyér

A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét “1945 után mesterségesen kreálták”, illetve hogy “a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították” – olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában.

Ezzel szemben Kovács úgy véli, az új kenyér ünnepeknek, még ha hatással voltak is rájuk, nem a szovjet, nem a “kommunista”, hanem a Darányi-féle aratóünnepek voltak az előképei, kizárólagos rendeltetésük pedig abban állt, hogy az 1890-es évek társadalmi és politikai feszültségeit segítsék levezetni. Mindez teljes összhangban volt azzal a jelenséggel, hogy az 1870-es évektől az első világháborúig Európa-szerte ilyen nyilvános ceremóniákat, “felülről jött” hagyományokat találtak ki, amelyek lebilincselték a látványos ceremóniák iránt fogékony embereket.

Újkenyér és nemzeti ünnep – urbanlegends.hu

Augusztus 20-át az új kenyér ünnepének tudják sokan. Így került be a rendszerváltás utáni identitáskeresés folyamatába, mintegy a korábban erősen hangsúlyozott alkotmány ünnep ellentételezéseként, ugyanakkor akaratlanul is annak folytonosságába.

Volt is, lesz is

A Pegida-jelenség országos megítélése tehát nem csak a közvélemény, de a politika szintjén is jelentős megosztottságot eredményez Németországban. Egy dologban azonban, ahogy azt a Frankfurter Allgemeiner Zeitungban megjelent írás is alátámasztja, egyre többen értenek egyet: a német vezetés megfelelő mérlegelés nélkül, élből elutasítja a Pegida-val kapcsolatban álló egyéneket, amivel súlyos hibát követ el. Hiszen miközben Merkel azt nyomatékosítja, hogy a gyűlölet, harag és kirekesztés nem viszi előbbre az országot, a német politikai vezetés mégsem tesz mást, mint haraggal és elutasítással viseltet a Pegida követőivel szemben. Vagyis, bár meglehet, hogy a fokozódó bevándorló ellenesség nem járul hozzá építő módon Németország jövőjének alakításához, a kormány részéről mutatkozó nemtörődömség legalább ilyen veszélyes lehet az ország belpolitikai helyzetének alakulását tekintve. A Pegida-demonstrációk pedig folytatódnak

A Pegida-jelenségről – kitekinto.hu

2014. október 20-án Drezdában 350 ember vonult az utcán, akik transzparenst tartottak magasba, amin ez állt: Pegida. Nem sokan tudták akkoriban, hogy kik és miért kiáltanak, hiszen Németországban kényes a társadalom a szólásszabadságra. Ugyanakkor van egy sokféleképpen feldolgozott 20. századi történelmük, amelynek kliséi meghatározóak a társadalmi csoportokhoz való viszonyulásra.

Megjelent hát a Pegida

Az otthonosság érzése

Ez senkinek sem tűnik fel. Mint ahogy az sem, hogy az árusok nyilván kotizálnak azért, hogy ők árulhassanak: ez itt aranyszabály, aki bármit próbál szervezni, tudja, milyen a rendszer, vannak megsúgó emberek, kasszások és tudni, kihez megy a pénz. Az sem tűnik fel senkinek, milyen dizájn magaslatokat döntöget a két reklámbanner. Van magyar nyelvű is, igazán hálásak lehetünk érte. A románon ez áll: Toamna mărului, ami magyarul azt jelenti: az alma ősze. A magyaron ez áll: Az ősz almája, ami románul: mărul toamnei. (Sic!)

Amikor más adja szájba a szót – transindex.ro

Valamikor Marosvásárhely magyar város volt. Bethlen Gábor fejedelem idejében a székely előnevet akasztották hozzá, mert, hogy sok vásártartási joggal rendelkező hely volt akkoriban. Valahogy aztán elkopott Székelyvásárhely, hogy az akkor még határában hömpölygő folyóról megkapja a máig viselt magyar nevét: Marosvásárhely.

Elkendőznek

Az egyházak különleges jogosítványokkal bírnak a munkajog területén. Ezt egy 1985-ös alkotmánybírósági határozat teszi lehetővé, amely szerint a munkaviszonyokat önértelmezésüknek megfelelően szabályozhatják. Erre a jogalapra vezethető vissza, hogy bizonyos lojalitási kötelezettségei vannak a munkavállalóknak az egyházi előírásokkal kapcsolatosan. Például elveszíthetik munkájukat, ha kilépnek az egyházból. A katolikusoknál problematikus lehet a válás vagy újraházasodás is.

 Pert vesztett egy muzulmán nő a fejkendő perben - spiegel online.de

Régóta téma Európa különböző országaiban a vallási jelképek viseletének kérdése.

Pannonitásaink

 „…csak a dunántúli lelkületű, érzületű magyarban merülhetnek föl ilyen kérdések. Ő az a bánatos ikerarc. Benne támad egyszerre a hiányérzet és a csodálkozás a költői alkatában rejlő különbség szerint.”

A pannon költészet mandulafája - Somogy

Sokan sokféleképp kutatták, vajon létezik-e egyáltalán pannon irodalom. Aki lelki rokonságot érez dunántúli költő- és írótársai iránt, az állítja, igenis van sajátosan e táj ihlette irodalom. Igenis, a dunántúli ember más, s a dolgokhoz való hozzáállása meghatározza művét is.

Parókiális könyvtár és lelkészi identitás

A különböző identitástípusok és olvasói szokások egybevetése pedig azt jelzi, hogy a cselekvően vállalt, feladatorientált identitású kategóriába tartozók az átlagosnál több és értékesebb irodalmat olvasnak. A szerző, néhány korábbi kutatási jelentésben vizsgált jelenségre – nemzeti önkép, vallásosság – is utalva megállapítja: "A Kárpát-medence Magyarországon kívül élő magyarsága tehát olvasáskultúrájának tradicionális vonásaival identitásának megőrzését szolgálja; és az identitástudatnak markánsabb jellege pedig egyúttal tradicionális, értéktelítettebb olvasási szokásait konzerválja." … Esetleges prekoncepcióit nem kívánja bizonyítani, nem merül el (alá) a táblázatokban közölt adatok sokaságának min-den lehetséges összehasonlítási lehetőségében, elemzéseiben teret enged az olvasói véleményformálásnak. Ezért is érdemes e táblázatokon felkínált tényeken eltűnődni. (Pl. arról, hogy a legnépszerűbb legutóbbi olvasmányok között – kivéve a Vajdaságot – mindenütt elsőként szerepel a Biblia, ám az a legemlékezetesebb hét olvasmány között – igaz Erdélyről nincs adat – csak Kárpátalján szerepel, ott is az 5. helyen.)

Gereben Ferenc az olvasási kultúráról – oszk.hu

Nem árulok zsákba macskát, a fenti idézetet ürügyként választottam, hiszen a könyv, amelynek recenziójából való a fenti részlet, 2005-ben jelent meg és a Kárpát-medencei magyarság olvasáskultúrája és identitástudata közti kapcsolatot vizsgálja.

Vaktérkép e táj

Romániáról mindenkinek az jut eszébe, hogy az Borat szülőhelye, és van, aki Luxembourg területére csak annyit írt, hogy LOL. Franciaországot, Spanyolországot meg Nagy-Britanniát többnyire eltalálják, na de ott Európa közepén az a sok kis pici valami, az tényleg egy vicc az amerikaiak szerint.

Kamuország vagyunk? - szeretlekmagyarorszag.hu

Szegény amerikai iskolások, nyilvánvalóan nem tudnak Európa térképén eligazodni: Franciaország, Anglia, Spanyolország még ismerős, de egyesek már Németországgal is hadilábon állnak, nem beszélve a közép és kelet-európai régióról. Na és – mondhatnánk az áldott emlékezetű Horn Gyulával együtt, és ezúttal tényleg nem értem, mi itt a gond. Nyilván jobb dolguk is van a srácoknak, mint Európa keleti felének országait magolni, arról nem is beszélve, hogy nálunk is hasonló lenne az arány, ha nem rosszabb: gyanítom, a mai magyar iskolások, vagy a találomra megállított járókelők közül meglehetősen kevesen ismernék fel a térképen Moldova vagy éppen Litvánia, Bulgária kontúrjait, de lehet, hogy Horvátország, Ausztria is kifogna rajtuk. Mindezzel együtt ez a kis hír pont kapóra jött ahhoz, hogy egy pillanatra elgondolkodjam: kik vagyunk mi, magyarok valójában? Milyen a hírünk, mit gondolnak rólunk mások? Azt hiszem, nem ártana tisztába tenni az önazonosságunkat, az énképünket. Ennek pedig fontos kelléke, hogy mások (akár az amerikai diákok, akár egy európai átlagpolgár) hogyan látnak minket.

Nomen est omen

„Géza fejedelem 997 őszén meghalt. Ekkor nomád szokás szerint a hatalom az új nagyfejedelem felavatásáig Sarolt fejedelemasszony kezébe került, akinek székhelye Veszprém volt. Koppány, ugyancsak nomád szokás, a szeniorátus elve értelmében magának követelte a hatalmat és vele ugyancsak nomád szokás, a levirátus értelmében az elhunyt nagyfejedelem feleségét, Saroltot, és ostrom alá vette Veszprémet. Apja halálhírére István Esztergomba összehívta a főembereket, Koppány lázadásának hírére pedig értesítette sógorát, Gizella bátyját, Henrik bajor herceget és maga is Esztergomba vonult, ahol egyházi szertartás keretében felövezték a nagyfejedelmi karddal.”

Koppány (Árpádok) - Wikipédia

Múlt héten Somogyváron jártunk. Lebaktattunk az árnyas erdei ösvényen a Koppány-emlékműhöz. Az apró tisztáson áll a kő és a fejfák között lógó címer, amelyen nevek szerepelnek, az Árpádok elfeledett nagyjai. Mellette forrás, egészen tiszta vizű és a nyári melegben üdítően hideg. Az ide látogató nézelődők köszönnek egymásnak, s a padokon ülve beszélgetnek ismeretlenül is elbeszélgetnek.

Második poszt(illácska) az magyarok himnuszárul

4-0-ra vezettek már a spanyolok az írek ellen, a játékoson látszott, hogy legszívesebben már véget vetnének ennek a pokolnak, amikor a megalázott csapat szurkolói énekelni kezdtek. A sajátjaikat ünneplő spanyol drukkerek nem zavarták meg a melankólikus dalt, a riporterek is elhallgattak, ezzel telt el a meccs utolsó öt perce.

Megalázott csapatot így még nem búcsúztattak - Index

Úgyis mint a szerző szomorkodása az kántálás elmaradása, és nemzeti imádságunk hanyagolása okán.