VENDÉGHÉT

Advent négy hete a készülés és felkészülés lehetőségét kínálja számunkra. Belül az ember lelke, kívül pedig a környezete is felkészül arra, hogy valami különleges, klasszisokkal nemesebb teret nyerhessen bennünk és körülöttünk. Figyelmünk középpontjába a szeretet Istenének testet öltése, az ünnepi asztalra pedig különböző ízű bejgli kerül majd. A Reposzt írói összeállították olvasóik számára a legváltozatosabb "szellemi bejglit", melynek minden szelete különleges lesz advent második hetében. Blogunk nyolc éves történetében tradicionálisnak számító vendéghetén a következő meghívottak írása lesz olvasható:
- december 9 én Nagy Károly Zsolt sárospataki adjunktus, néprajztudományi kutató;
- december 10-én Horváth Mariann komáromi beosztott lelkész;
- december 11-én Molnár Illés budakalászi gyülekezeti tag, költő, kritikus; 
- december 12-én Andrási Károlyné Tóth Franciska Ilona lábodi lelkipásztor;
- december 13-án dr. Béres András kaposvári orvos;
- december 14-én Farkas Gergely dunántúli püspöki titkár;
- december 15-én Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök.
Megtiszteltetés, hogy elfogadták felkérésünket. Köszönjük!
Kutasiné Molnár Boglárka

Ádám és Éva felülírva

„Vasárnap történelmet írunk. Svédország egyetlen LMBTQ oltárképét adjuk át a malmői Szent Pál templomban. Természetesen a kép a kórus és a régi oltárkép mellett kap helyet. Nagyon boldogok és büszkék vagyunk” – fogalmazott Myrstener.

A Paradicsom című festményt 2012-ben készítette a saját magát kultúrmarxistaként jellemző fotóművész, Elisabeth Ohlsson Wallins, akit a XV-XVI század fordulóján élt német festőművésznek, a szász festőiskola alapítójának, Lucas Cranachnak az „Ádám és Éva” című festménye ihletett meg. Ohlsson képén viszont Ádám és Éva helyett egy homoszexuális és egy leszbikus pár kapott helyet, illetve egy transznemű férfit is ábrázolt.

Homoszexuális témájú oltárképet avattak egy malmői templomban - Mandiner

Egy homoszexuális, egy leszbikus párt, és egy transznemű férfit ábrázoló oltárkép került egy svéd templomba. Eddig azt gondoltam, hogy a normálistól eltérő szexuális identitású embertársainkat is megilleti a tisztelet és a méltóság. Nem szabad őket kriminalizálni, hiszen a maguk módján arra vágynak, amire minden ember: szeretetkapcsolatra. Különbséget kell tehát tenni az eltérő szexuális identitással való egyet nem értés és az ilyen identitásban élő embertársainkhoz való viszony között. Az, hogy nem helyeslem a normálistól eltérő szexuális irányultságokat, még nem jelenti azt, hogy gyűlölnöm kell azokat az embereket, akik a szexuális identitásukat másként élik meg. De mint a szélsőséges gender ideológia rámutat, könnyen lehet, hogy tévedtem, amúgy világnézetileg. Hiszen miből gondolom én, hogy különbséget kell tenni a normális és a normálistól eltérő szexuális identitások között? Sőt, miből gondolom én, hogy a szexuális identitást az általános emberi identitás egyik alapvető és meghatározó elemének kell tekinteni? Mint eme ideológia tanítja: a férfi és a nő az amúgy születetten semleges nemi identitású egyénre rárakódott képzet csupán.  Ez más szavakkal az emberi identitásra vonatkozó alapmeggyőződés teljes lebontása. Ádám és Éva felülírva.

Tolltartó és bicska

"Arra figyeltem fel, hogy a tanárnő sikítva a földre rogy. Egy osztálytársam választotta szét őket és vette el a sráctól a kést. Közben a többi osztálytársam felsegítette a tanárnőt és kivezettük a teremből. Azonnal hívtuk a mentőket" - mesélte a diák. Szerinte a támadás után az elkövető beült a tanári székbe, ahol nyugodtan, "mondhatni vigyorogva ott ült a székben és várta a rendőrök érkezését". A társai kérdezték, hogy miért szúrt, amire azt mondta, hogy azért, mert "rá akarta vezetni a tanárnőt, hogy nem jó, amit csinál, a tanítási módszerei".

Osztálytársa szerint vigyorogva ült a tanári székbe a fizikatanárát megkéselő fiú - szeretlekmagyarország.hu
 

Döbbenetes és elfogadhatatlan, amit a tizenhét éves srác tett móresre tanítás címszó alatt. Egy szemernyi mértékletesség és arányosság sem volt benne. A fejét vesztett diák helyét vesztette.

HO-ho-ho-ho…(várakozás)

Azt gondolom, mégsem szabad elvesznünk a legendák sokaságával megfűszerezett és a mára teljesen eltorzított változatai között Szent Miklósnak. Ha mindenképp fontosnak tartjuk, hogy az ő ünnepén valóban őt ünnepeljük, akkor két dolgot kell megtanítanunk gyermekeinknek. Az egyik, hogy „jobb adni, mint kapni”...

A Karácsony ünnepét is megfertőzte az ajándékozás kényszere, de Miklós püspök alakjával éppen hogy ellenkezik az a hozzáállás, hogy várjuk az ajándékot, nem pedig adjuk. Tanítsuk meg gyermekinknek, s így a jövő kultúrájának is, hogy igen, szeretünk kapni, de még inkább szeressünk adni. Nem édességet vagy kidobásra ítélt kacatokat, hanem azt, aminek igazán örül minden ember, gyermek és felnőtt egyaránt: magunkat.

Szent Mikulás – szemlelek.hu

Mikulás lázban ég az egész világ. Megérkezett…

Kivételesen, december 6-án nem az adventi várakozás kerül előtérbe, hanem egy másik kedves decemberi ünnep: a Mikulás. Az adventi várakozásban egy másik várakozásba csöppenünk, vagyis inkább gyermekeink.

December 6-án Mikulásra vár az ország apraja (nagyja).

Komámasszony, hol a tál?

A Nemzeti Művelődési Intézet és együttműködő partnerei által meghirdetett Komatál Program az elmúlt év végén sikeres népművészeti pályázattal indult, most társadalmi népszerűsítést segítő kisfilmmel és közösségi médiakampánnyal folytatódik. A fiatalokat kiemelten megcélzó kampány fókuszába a közösség- és hagyományteremtést állították a szervezők.

Társadalmi kampánnyal folytatódik a komatál hagyomány népszerűsítése - origo.hu

Igen, tudom, az eredeti mondat nem így hangzik, hanem a következőképpen: Komámasszony, hol az olló? Ezzel kezdődik egy olyan játék, amelyben a bújócska és a helyfoglaló játékok elemei is megtalálhatók. Vajon azon kívül, hogy helyesen tudjuk idézni a kérdést, tudjuk-e játszani is a játékot? Mikor láttunk utoljára gyerekeket fák mögé lapulva, hangosan kiáltani: Komámasszony, hol az olló? Egyáltalán: látunk-e valahol népi játékot játszó gyerekeket? Ismerik-e ezeket a mai fiatalok?

Semmi lényegest

Egyre inkább ködbe vész a párizsi klímaegyezményben kitűzött másfél-két Celsius-fokos globális felmelegedés az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) hétfői jelentése szerint, amely azt vizsgálta, mekkora az olló a valós szén-dioxid-kibocsátás és a beütemezett emissziós célok között. Röviden: egyre nagyobb. A légköri szén-dioxid mennyisége évről évre rekordot dönt, az ENSZ meteorológiai világszervezete (WMO) éppen tegnap hozta nyilvánosságra, hogy 2018-ban is. A kormányoknak ötszörösére kell növelniük kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseiket, ha teljesíteni akarják a mind irreálisabbnak tűnő 1,5 fokos célt. A szakadék (ez már nem is olló) olyan nagy, hogy még ha az egyes országok be is tartják  jelenlegi ígéreteket, akkor is kétszer ekkora lesz a felmelegedés az évszázad végéig – olvasható az Emissions Gap Report 2019 című jelentésben. 

ELBUKTUK A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI HARCOT qubit

Tanítványok között

„Több református iskolában is erősen megreformálták az oktatást, tantárgyak helyett projektek vannak, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól… A Magyarországi Református Egyház elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és ösztönözni a többi iskolát is arra, hogy ne csak színfoltként tekintsenek a nem tantárgyi alapú oktatásra, hanem építsék be a tantervbe.”

Elkezdtek nem tantárgyakban gondolkodni a református iskolák – Fődi Kitti, abcúg.hu, 2019. november 13.

 

Egy-egy keresztyénséggel összefüggő közéleti téma rendre felszínre hozza az egyházakkal szembeni sztereotípiákat. Hol egy tegnapszekta-makisegyház jóga elleni nyilatkozata (főre pontosan annyi embert tántorított el a jógázástól, mint a Harry Potter könyvek égetése az olvasásuktól), hol a honi keresztyénellenes publicisztikák koronázatlan zámbódzsinnije produkál elő a palackból valami szellemeskésen sercegő pukkanásfélét. De sem ezekben a megnyilatkozásokban, sem az általuk kavart viharokban nem a lényegről esik szó - csupán a keresztyénség legkönnyebben megragadható, felkapható kis részleteiről. Ami igazán fajsúlyos, az rejtve marad a köz előtt leírt véleményekből.

Edző nélkül?

Érthetően magában bízik a legjobban Hosszú Katinka, így a beidegződéseket (edző nélkül nem megy!) leszámítva nincs abban semmi különleges, hogy önmaga trénere lesz. Mint közölte, az edzésterveit már régóta maga írja, elegendő tapasztalata van ahhoz, hogy tudja, milyen felkészülésre van szüksége, az eredményeit (háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok) csak csodálni lehet. Ráadásul már most kimondja azt, amit a trénerek csak kudarc esetén tesznek: vállalja a felelősséget azért, hogy egyedül készül.

Játékos uralom – Malonyai Péter publicisztikája - nemzetisport.hu

Keresztyén öntudatlanság

Bogárdi Szabó István: „Ahogy a thesszalonikaiak szenvedő hűsége erőt adott a többi gyülekezetnek, úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek."

A keresztényüldözésről tartanak konferenciát Budapesten - reformatus.hu

Orbán Balázs: Én úgy látom, hallgatva a beszédeket, hogy nekünk sokkal fontosabb az, hogy Önök itt vannak, mint fordítva. Ugyanis valójában Önök erősítenek meg minket, nem pedig fordítva.

Adottságnak tekintjük a békét, a jólétet, a szabadságot - Mandiner

A napokban lezajlott a második budapesti nemzetközi konferencia az üldözött keresztyénekről. Olvasva a különböző beszámolókat, vissza-visszatérő kérdés volt a világ különböző részein üldözött keresztyének és Európa viszonya. Egész pontosan az a nagy talány, hogy az emberjogi szólamoktól harsány európai elit miért mutat ilyen szembetűnő visszafogottságot az üldözött keresztyének melletti kiállásban? Erről megírtam a véleményemet Okkal féltjük-e a kereszténységet? c. posztomban. Viszont új és fontos szempontot vetett fel Bogárdi Szabó István püspök és Orbán Balázs államtitkár, s állításuk nagyon egybecseng. A püspök ezt mondta: „úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek." Az államtitkár ezt: „Én úgy látom, hallgatva a beszédeket, hogy nekünk sokkal fontosabb az, hogy Önök itt vannak, mint fordítva. Ugyanis valójában Önök erősítenek meg minket, nem pedig fordítva.”

Degradáció-dáridó

Tömény irracionalizmus, aprólékosan rendszerbe szervezve. Megvan benne a helye minden angyalkának és krampusznak, van pokol és mennyország, van megváltás és van az imának helyes módja, és igen, ott ólálkodnak a démonok a tévében, hogy beszippantsanak, ha gyönge vagy. Ott van a Jelenések könyvében maga a sárkány. Sok-sok embertársunknak hoz rendet, célt, értelmet az életébe, hogy halálkomolyan vesz egy trehányan összetákolt szerepjátékot. Tudják, miféle szörnyek lesnek rájuk a sötétben, de azt is, hogy milyen rituálékkal védhetik meg magukat. Rendelkezésükre áll a kő-papír-olló szabálya, és ez nekik jó. Középút nincs. Aki a jógamatrac alatt lopakodó démont kiröhögi, az jó, ha tudja, hogy vele együtt kiröhögi a homályosan, néhanapján eszébe jutó jóistent is. Semmivel sem idétlenebb gondolat, hogy egyes tornagyakorlatok ránk hozzák az ördögöt, mint az, hogy a csecsemőt össze kell vizezni, és attól jobb lesz az élete. És semmivel sem butább elképzelés a jógával támadó sátán, mint a ránk vigyázó isten.

Jézuska és a jógadémon - hvg.hu

Oldalak