Az Arany Málna díjat (angolul: Golden Raspberry Award, vagy röviden Razzies ill. Razzie Award, magyar szabad fordításban gyakran emlegetik Citrom-díj néven is) John Wilson alapította 1980-ban, az Oscar-díj ellenpólusaként, hogy megszégyenítse a filmipar legrosszabb alakítást nyújtó színészeit, legrosszabb forgatókönyvíróit, dalszövegíróit, rendezőit és filmjeit. A díjazottakra az Arany Málna Díj Alapítvány kuratóriumi tagsága szavazhat. Hagyományosan a nevezéseket egy nappal az Oscar-díj-nevezések előtt hirdetik ki, és a díjakat az Oscar-díj ceremónia előtt egy nappal osztják ki.
A címbéli málna a tiszteletlen „megfújni a málnát” kifejezésből ered, ami körülbelül annyit tesz, mint gúnyt kifejező prüszkölő hangot adni.

Arany Málna díj - Wikipédia.org

 

A 2013-as Oscar-díj kiosztás magyar idő szerint hétfőn hajnalban kezdődött Los Angelesben. A világ legrangosabb filmgáláján idén az Argo-akciót választották a legjobb filmnek, Tarantino pedig a legjobb eredeti forgatókönyvért kapott aranyszobort.

Oscar-díj 2013: íme a nyertesek! Az Argo-akció a legjobb film - Kiskegyed.hu

Van annak némi pozitív oldala is, ha az embert egy időre ágyba parancsolja az influenza. Van ideje arra, amit egyébként ritkán tehet meg: mozizhattam a neten. Jutott időm megnézni a frissen, ropogósan Oscar-díjban részesült filmet, az Argo-akciót. A borokra szokták mondani, hogy túl rövid az élet, hogy rossz bort igyunk, most – gondoltam – ezt a mondást a filmekre is alkalmazom. Ne, hogy már akármilyen filmet nézzek, hanem lássuk csak, miért is adták idén azt az aranyszobrocskát! Nos, a boroknál is lehet mellényúlni, pincészet ide vagy oda...


Ben Affleck rendezte, Ben Affleck játssza a főszerepet. Adott az „A” listás sztár, ebből még bármi kijöhet. A történet alapvetően érdekesen indul. Iránban megbukik az amerikabarát  sah, Reza Pahlavi rendszere 1979-ben, a Khomeini ajatollah vezette forradalom mindent megváltoztat a perzsa államban. A sah elmenekül az országból. A forradalmárok betörnek az amerikai nagykövetségre is, túszul ejtik az ott dolgozókat. A sahért cserébe akarják csak kiadni őket.  6 embernek valahogy sikerül lelépni a követségről a nagy felfordulásban, ők a kanadai nagykövetségen lelnek átmenetileg menedékre. De ez az állapot nem tartható a végtelenségig, így mentőakciót kell szervezni a kiszabadításukra, mielőtt az irárni hatóságok rájönnek, hogy hol is vannak.
Az élet írja a legjobb forgatókönyveket, s ha végre nyilvánosságra kerül egy ilyen mentőakciós történet a titkosítás lejárata után, arra rögvest lecsap Hollywood. A filmkészítők kellően hangsúlyozzák is, hogy alkotásuk a valóságon alapul. Tudom, hogy joga minden filmesnek, hogy kreatívan használja a valóságot mondanivalója érdekében. Itt azonban valami más történt. Egy dokumentumfilm és egy „egy hős a világ ellen” típusú mozi szerencsétlen házasságából  jó adag amerikai patriotizmusba göngyölt torzszülött jött világra, és sírt fel hangosan. És úgy tűnik, a sírás felhatott az Amerikai Filmakadémia ítészeihez, akik úgy megijedtek tőle, hogy a kezükből kihulló egyik Oscar szobrocskát a torzszülött kezébe pottyantották.
A film elég hamar vét – minden ok nélkül – a valóság ellen. Az amerikai követségről elmenekülők ugyanis - a film szerint - mind a brit mind az Új-Zéland-i követségen elutasítással találkoznak. A valóságban mindkét követségen segítséget kaptak, együtt szervezték a menekültek bujtatását. Egyetlen jelenetecske, pár másodperc ez csupán a filmben. Simán elhagyható lenne. Ha a kanadai követségre vergődnének el egyszerre a menekülők, az sem tenné kevésbé feszültté a jelenetet. Miért kell egy mélyütést igaztalanul bevinni Britanniának és Új-Zélandnak? Tiltakoztak is ellene. Ez egy értelmetlen, érthetetlen és rosszindulatú történelemhamisítás.
A valóságban a mentés főhőse nem is az USA ügynök volt, hanem a kanadai nagykövet. Az egész mentőakcióban Kanadáé volt a főszerep, az USA  mellékszerepet játszott. De egy amerikai filmben - hogy, hogy nem, talán némi álpatriotikus okból - megfordulnak az arányok. A „neki növekedni kell”-je helyett a "NEKEM NÖVEKEDNI KELL" veszi át a szerepet. Ben Afflec így nyilatkozott: „Mit akartak? Igaz történetet? A valóságot teljesen megváltoztattuk. (eredeti: manipulated) Így sokkal szórakoztatóbb. Ha történelmet akarnak, olvassák el a könyvekben. …” majd később ugyancsak ő: „Igen, ez egy propaganda, de nincs ezzel semmi baj. Ha működik, miért ne?”


Nem is akármilyen propaganda. Csak fekete és fehér szín van benne. Minden, ami negatív és rossz, az Irán. Csupa dühös, elmebeteg ember, aki kiabál, tüntet, gyilkolászik és gyűlölködik. Ennyit elég is tudni erről az országról. Meg még annyit, hogy ha a kilépünk a légteréből egyszerre lehet alkoholt inni a repülőn. Ezzel szemben a kreatív, mindenkit átverő, önmagát mentő másik oldal csak pozitív lehet.
A színészi teljesítményekről igazában nincs mit írni. Mert, mint olyan, ebben a filmban nem létezik. Talán még a két hollywoodi filmes karaktere – a maszkmester és a producer – hihető, de sok lehetőségük - mellékszereplőként - nincs a filmben nagyot domborítani. Ben Affleck, a főhős mindössze két soványka szálból van összefonva, ehhez társulva két arca van összesen, de ezek sem térnek el túlzottan megformálásban. Egyik a fiával valami emberi kapcsolatot ápolni próbáló apa, a másik pedig az érzelemmentes, vérprofi ügynök, akinek a szeme se rebben meg, legyen bármi. Nagyon sekélyes mindkettő és semmi sem segíti a vele való azonosulást, de igazán a szimpátia különösebb felébresztését sem. A 6 menekülő a film leggyengébb statisztabrigádja. Amennyire sokat adtak arra, hogy kinézetükkel – lehetetlen szemüvegeikkel, hajzatukkal, szőrzetükkel – hitelesnek tűnjenek, kivülről hasonlítsanak a valamikori valódiakra, annyira hiányzott belőlük minden emberi érzés, némi jellem. És még az ilyen szürke háttér előtt sem tudott tündökölnI igazán a főszereplő.
A történet szánalmas klisékkel dolgozik abban a pillanatban, hogy túllép a valóságon. Ilyen például, hogy a főhőst éppen a gyermekével beszélgetés indítja arra, hogy megfoganjon a mentőterv ötlete, vagy, hogy az utolsó pillanatban a bürökrácia lefújja akciót, de a főhős ellenszegül a döntésnek. Sokszor bevetett fordulat az is, hogy az utolsó pillanatban mégis megérkezik a segítség (mégis meglesz a helyfoglalás a gépen), vagy – és egyben a listavezető klisé a filmben – hogy a menekülésnél az üldöző biztonságiak elől az utolsó másodpercben száll fel a repülőgép. (Annyira látszik, hogy nem fogják/ nem akarják megállítani a gépet.)
De mi is ennek a filmnek az üzenete?
1. Az amerikai szuperhős legyőzi a gonosz Irániakat. Nem baj, ha a valóság nem teljesen ilyen, de a tömegnek ez megy át belőle, erre vevők. Ők úgysem olvasnak utána az igazságnak, elég, ha dagad a keblük a patriotizmusról, és mélyen lesajnálják Iránt. (Nincs ebben egy csepp politika sem?!) És persze leperkálják a dollárokat a mozikasszáknál.
2. Vagy legyen az az üzenet, ami többször is elhangzik a filmben, hogy ez a mentéstörténet „a legjobb rossz ötlet”? Ugyanis egy filmforgató stáb tagjainak álcázzák a menekülőket, és ezzel a mesével szöktetik meg őket Teheránból. A többi menekítési ötlet még ennél is sokkal gyengébb volt, pl. hogy biciklis alakulatot küldenek értük a kb. 500km-re lévő határról télvíz idején. A vakok között már a félszemű is császár, és érdemes mindent feltenni a legkevésbé rosszra, mert jó megoldás nincs, és a kevésbé rossz is diadalmaskodhat?
Lehet, hogy ez az indok az Oscar-díjra is? Ez lett volna a legjobb a rossz filmek sorában?  Ezzel vitatkoznék, speciel a Pi élete nekem sokkal jobban tetszett, abban van valami eredetiség.
Ennyi lenne az üzenet? Nagyon-nagyon törnöm kellett a fejem, hogy rájöjjek még valamire.


3. Mi lenne, ha nem is venném komolyan az egész narrációt? A filmben konstruálnak egy hazugság-filmet, hogy ez legyen a fedősztorija a mentésnek. Szinte szájbarágósan, többször is elhangzik, hogy egész Hollywood a hazugságokról szól, úgyhogy könnyen kreálható és „sajtósítható” egy kamufilm.  Lehet, hogy tulajdonképpen ez az egész film nem is Iránról meg az USA-ról szól, hanem Hollywood valósághoz fűződő kétes viszonyának, a kamuzásának az iskolapéldája?  Mert – ha paródiának fogom fel – akkor talán megérdemli az Oscart. De akkor is  csak a málnaízűt!

 

Hozzászólások