A többek közt a bűnözők személyiségi jogainak megvédésére használt úgynevezett kimaszkolásos technikát alkalmazva kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét a Duna TV és az MTV szombati híradójában. Az eredeti, adásba került felvételt ráadásul azután meghamisítva tették fel az MTV videótárába.

Kiretusálták Lomnicit a Híradóban - Index.hu

Valami jó magyarázatot találhattak volna, ami hihető. 
"Ez valami új para-jelenség, Exfőbíró úr aurája különös hatással van a fényre, megcsúszik rajta, csakis ez lehet, aztán a kamera nagy felbontásával láthatóvá vált!" Vagy: "Túl fontos volt, amit Tőkés László mondott, féltünk, hogy a középkorú asszonyok nem figyeltek volna rendesen, ha meglátják a jóképű bajuszos Lomnicit." Esetleg: "Vicc volt, tényleg, hóhérakasztás, hány elitéltet takartunk ki, olyanokat, akiknek elítéléséhez köze volt Főbíró úrnak!"

Kellene magyarázat erre, valamilyet muszáj adni. Nevetni szeretnék, amikor hallom, de legalább csodálkozni. Elképedni emberek ökörségén. Mert az épp aktuális válaszon nem tudok nevetni, inkább ijesztő az egész. "...az Indexnek több belsős forrásból származó információja szerint a riporter és a vágó annak tudatában járt így el, hogy Lomnici Zoltán az MTI Hírcentrum vezetőségének utasítása szerint nem mutatható sem képben, sem hangban. ... Az Index információi szerint az ügy hátterében az MTI Hírcentrum egyik munkatársának magánbosszúja állhat." Magánbosszú, egy kicsit ízlelgessük a szót. Van egy ember, akinek vélt vagy valós sérelme van Lomnici Zoltánnal szemben, ez az ember a közmédiánál dolgozik. Mivel itt dolgozik, hatással van arra mindarra, amit nézünk, kapunk a világból, magánbosszújának eszköze mindennyiunké. Még ha a tulajdonosa lenne egy kereskedelmi csatornának, akkor sem lenne etikus, így viszont ez teljesen felháborító.
Ez így ijesztő. Olyan, mint az a rendőr, akinek, ha nem tetszik a szomszéd kerítése, erőt demonstrálhat felé, csak pár telefonon múlik, és a kollégák kicsit megfélemlítik. Vagy az a hivatalnok, aki meglátja az önkormányzatnál régi ellensége beadványát, és kicsit "segít", hogy lassuljon az ügymenet, esetleg ki is csússzon valamilyen határidőből. Olyan ez, mint amikor a tanár megbuktatja azért a gyereket, mert az édesanyjával korábban volt néhány nézeteltérése. Mintha én, lelkészként, valakinek nem adnám ki az úrvacsorát, csak azért, mert van valamilyen vitás ügyem vele. Felhasználni valamit saját önös érdekünkből, valamit, ami nem a mienk, amivel szolgálni kellene, ami hatalmat ad a kezünkbe. 
Kicsinyes, ócska és romlott dolog ez, és még nevetséges is. Mit gondolhatott az értelmi szerző? Hogy nem veszik észre az elmosódott, furcsán imbolygó izét a püspök válla felett? Hogy mindenki elkezdi törölgetni a szemüvegét? Mégis hogyan gondolta, honnan vette a bátorságot?

Pár ember írásbeli figyelmeztetést kapott. Ennyi?! 2011-ben egy közszereplő arcát kitakarják, és nem állítanak fel senkit. Felelősség és következmény nincs? A kérdésem annyi, hogy akinek a magánbosszú ezt jelenti, mit fog ezután tenni? Odaszerkeszti Lomnici Zoltánt egy olyan riportba, ahol ott sem volt? Mert ez a következő logikus lépés a médiaistent játszó ismeretlennek.
Én elvárnám, hogy a "sajátjai" intézzék el a vétkest, a többi újságíró, médiamunkás erőltesse ki a valódi felelősségrevonást, az ő érdekük is, hogy ki legyenek retusálva rekesztve a médiából az ilyen emberek. Itt most nem összezárni kell, hanem lépni, mert tényleg nem lesz megállás, és nem nyugtat meg, hogy én már évek óta nem nézek tévét. Mások nézik, sokan, és jogosan várják el, hogy a közszolgálati média ne magánbosszúknak adjon teret, hanem híreket szállítson, információkat. Az, hogy ez a rész működött-e igazán jól Magyarországon valaha is, már egy külön történet...

 

 

Hozzászólások