Az Emberi Erőforrások Minisztériumában külön munkacsoportok vizsgálják, bevált-e a három éve bevezetett rendszer, és ha rábólintanak, a készülő új kerettantervben már nem fog szerepelni a heti egyórás elfoglaltság.

Kihátrálhat a kormány a kötelező hittan mögül - origo.hu

Nem támogatja a kormány, hogy eltöröljék a hit- és erkölcstanoktatást az általános iskolákban, a nemzeti alaptantervet ugyanakkor felül fogják vizsgálni – reagált az Origo cikkére Lázár János. 

Nem támogatja, de vizsgálja a kormány a hittanórák eltörlését - origo.hu

Harmadik tanéve járok órarendi keretek között hittant tartani. Vannak ezzel kapcsolatban pozitív és negatív tapasztalataim is. Van előnye, és van hátránya is ennek az új hitoktatási változatnak. Nagyon sok múlik azon, hogy mekkora a református gyermeklétszám az adott iskola területén lévő gyülekezetben. Elsődlegesen mégsem hitoktatási ügynek tartom azt, amiről az origo két napja cikkez. Akkor sem, ha vallástanár diplomával is rendelkező lelkipásztorként éppen a hit-és erkölcstan részéhez van aktívabb közöm. Akkor sem hitoktatási ügy, ha a tüntetési táblán az állt: kifelé a papokkal az iskolákból! Ez első renden az etika óra lét-igényének kérdése. Igen, az etikáé, akkor is ha megtévesztő módon erkölcstannak nevezik azt a tantárgyat. Első helyen azt lehet választani, ez áll a sor elején, és csupán ahelyett kínálják a különböző felekezeteket. (Pedig arányait tekintve az össz hitoktatásra járók száma mifelénk jóval több, mint az etikát választóké.) Az óvodás kort épphogy elérő tanóra esetleges megszüntetésével az etikára mondanak nemet, mert hit-és erkölcstan azután is lesz majd. Ha nem órarendi, akkor egyházközségi keretekben. Fakultatív módon. Inkább mondjuk közérthetően: szabadidőben.

A vasárnapi boltzárást követő visszanyitás után egyáltalán nem fog meglepni, ha ismét a napközi idejébe kell belepaszírozni az alsós órákat, és a parókián fogadni a felsősöket a konfirmandusokkal együtt. Annyi biztos, hogy korunkban semmi nem biztos. Pedig a gyermekek életében igazán fontos lenne az állandóság. Ám éppen ez hiányzik abból a felnőtt világból, amelyik felelős lenne az állandóság biztosításáért. Az a generáció határozhatja meg a jelenlegi gyermekek számára biztosítható etika/hittan tantárgyat, amelyiknek túlnyomó részt egyáltalán nem volt hittanos élménye, főleg élményszerű hitoktatási tapasztalata. Annál inkább harsogtak a fülébe, agyába és szívébe egy egyházellenes ideológiát.

Bizony még mindig itt van két historikus kísértet, amivel nem sikerült leszámolni. S amint feldereng, máris a félelem lesz úrrá sokakon. Az egyik a nácikat, a másik a kommunistákat idézi. Éppen azt a kettőt, amitől szenvedett népünk, és annak megismétlődését szeretnénk elkerülni. Ám éppen ez nehezíti meg a dolgunkat, azaz a következő generáció lelki megerősítését. Testi és szellemi erősítés evidensebb, hogy teret kap az iskolában, ahol az életének javát tölti a gyermek, de a lelki muníciók átadásánál már sokak megrettennek.

Visszakanyarodok a kényelmetlenség érzését erősítő két kísértethez! Az egyik így hangzik: "aggályos, hogy a gyerekek bizonyítványába bekerül, milyen felekezethez tartoznak, esetleg erkölcstant választottak hittan helyett, ez ugyanis később akár még hátrányt is jelenthet a számukra". Valóban volt olyan korszak, amikor naplókba, dossziékba, anyakönyvekbe, népszámlálási ívekre feljegyzett információk alapján került bélyeg emberekre. De ha ettől félünk, és ettől aggályos az egész, akkor már előre megkötözzük magunkat. Vagy attól félnek egyesek, hogy bosszúlkodik az egyház, pontosabban a helyi gyülekezet az őt hét évtizede ért sérelemért? Netalán ciki erkölcstant választani? Esetleg valamelyik felekezet elnyomásán aggódnak? Ugyan már!!! A másik kísértet így hangzik: "a hitoktatás nem való az iskolákba, a szekularizált állami oktatásban problémát jelent a hittan". Ez a gondolat fogalmazódott újra, és idézte fel a pedagógustüntetésen az 1950-es éveket:

Aki ilyen táblát emel a magasba, biztos nem elégszik meg az órarendi keret helyett a fakultatívval, hanem azt várná, hogy még a küszöböt se lépjük át. Sajnálom őket. Talán nem szívlelik nemzeti imádságunkat, a Himnuszt sem, mert úgy kezdődik: ISTEN áldd meg... ?

Míg elválik, hogy a kormány tényleg kihátrál-e nemzetünk lelki megerősödését szolgáló újítása mögül, és valóban elbúcsúzunk-e az órarendi keretektől, majd angolosan hi-t intve távozunk az ebéd előtti idősávból, továbbra is igazodunk a becsengetéshez...

Egy immár kalsszikusnak számító idézetet mindig tartson szem előtt az, aki a hit-és erkölcstan órával kapcsolatban gondolkodik, szól vagy tesz: 

"...az egyház nem kérte a hitoktatás jogi helyzetének megváltoztatását..." 
(Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)

 

Hozzászólások