Nemrég hallottam valakitől, hogy azokon a településeken, ahol az egyház iskolát nyit, az „fehér” lesz, az állami meg mellette „elfeketedik”. Szemléletesen mutatta be a helyzetet, azt hiszem. Mert tényleg ez történik. A létrehozott egyházi iskolák szegregálják az államiakat, míg ez büszkén megy a válogatott gyerekekkel az elitoktatás felé, az belefullad a szegénységben szocializálódás okozta gondokba. Míg az cigánymentességre törekszik, emennek csak ők maradnak.

Fekete-fehér - hvg.hu

A cikk szerzője nem nevez meg egyházat, csak amolyan gyűjtő fogalomként általánosít vele. Praktikus és önvédő, de egyben hazug dolog is. Maradok saját házunk, akarom mondani saját egyházunk táján, annak is Dunántúli részén. Körülnézek Dunántúlon, és ni-ni, valóban igaz ez az állítás, alig járnak cigányok az iskoláinkba! De csak első látásra!!! Ha színek arányát figyelgeti a szemlélő, valóban azt látja: fehér iskolák a dunántúli refik. Biztos szelektálnak és szegregálnak, e nélkül nem is lehetséges ez. Pedig igen. Egyszerűen azért, mert a cigányság vallási hovatartozása szerint Dunántúlon főként római katolikus. Egy kisebbség, vallását tekintve a többséghez húz, mert nem kívánja a vallási kisebbség nehézségét is nyakába venni. Így tehát a dunántúli református iskolák tekintetében már maga a cigányság elvégezte a legjelentősebb szegregálást.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy hol helyezkednek el iskoláink. Elsősorban olyan gyülekezetek területén, ahol a lakosság túlnyomó része magyar. Így aztán a merítés lehetősége is adott.

Az egyházi iskolák alatt mit érthetünk? Általános iskolákat és gimnáziumokat, de szakiskolákat nem. Nincsenek szakképző intézeteink, mert azoknak fenntartása akkora költséggel jár, hogy nem tudjuk felvállalni. (Bizony, nincs különleges pluszpénz, nincs kiemelt szponzoráció, nincs magasabb támogatás az államtól! Sőt, még a minimumért is küzdeni kell, hogy megkapjuk!!!) A cigány gyermekek legtöbb esetben nem tartoznak az éltanulók közé. Nem a pedagógus vetette a sor végére őket, hanem a szükséges hátterük nincs meg hozzá: íróasztal és lámpa, szülői odafigyelés és segíteni tudás. Így tehát a gimnáziumba bejutni szinte esélytelen. Ennek ellenére minden évfolyamban jelen vannak, jóllehet nem többségi tényezőként. De ettől még nem szegregál az iskola, és főként nem az egyház.

Gyengébb vagy rossz iskolai eredménnyel csak a szakiskola várja és fogadja a "fekete" diákot. S ahogy említettem, ez az iskola nem egyházi, hanem állami. Ezért hazug ez a statisztika. Mi boldogan lennénk ott is jelen, de nincs hozzá anyagi fedezetünk, mint már említettem. Pedig javunkat szolgálná, hiszen gyülekezeteink java része mégiscsak szaki, és nem diplomás ember, és az egyházi iskola lelkisége nekik is jót tenne, gyülekezetbeágyazottabbá válnának.

Ha tudatos elitképzés zajlana iskoláinkban, akkor az általános iskolából egy az egyben gimnáziumba mennének tovább diákjaink, onnét pedig egyetemre. De nem ez történik. Ó, és ne vágjanak vissza a kívülállók, hogy nem tudjuk jól képezni az elitet. Elit. Miféle elit? Olyan, amelyik ha dolgozni kezd, vagy közéletben tevékenykedik, vagy politizál, akkor elfeledkezik egyházi iskolájáról? Olyan elit, amelyik számára a pénz fontosabb esetenként, mint a hálaadás?

Egyházi iskolába jártam, egyházi iskolában tanítottam, és örömmel tölt el az egyházi iskolák sikeressége.  Jelenleg állami iskolákban tanítok. Nagy a kontraszt. Nincs reggeli lelki eledel és zsinórmérték a jónak cselekvésére, a pedagógusok nem fegyelmeznek egységesen. Szállhat a folyosón a ba... meg kezdetű rohadj meg láncolatú ku... ..ci záródású jókívánság, lehet beöklözni, kezet kitekerni, mert a folyosói felügyelő meg sem szólal, közéjük sem lép. Pedig javarészt még nem cigányok. Alpárinak lenni nem nemzetiségi kérdés.

Legalább néhány konkrétum lenne ebben a cikkben, komolyabban venném. De így, hogy ilyen kifejezésekkel találkozom: "nemrég hallottam valakitől", "van, ahol van egy füzet", "hallottam nemrég egy polgármestertől", "a magánbeszélgetésekben... mindenki bátran kimondja: az egyházi iskola cigánymentes övezet". Nem gondolom, hogy a szerző bármilyen belső egyházi beszélgetésnek valaha részese lett volna, és bármikor hallhatott ilyen összesúgást. Egyházi iskolák szájába adni az állami iskolákban is jelenlévő problémát, felháborít. Mert bizony a kisegítő iskolákat az állami iskolákban sírják vissza leggyakrabban. S azért küszködnek érdemi hatékonyság nélkül a nehezen haladó diákokkal, mert ha ők nem járnának oda, rég bezárták volna az iskolájukat, azaz nem lenne munkája tanítónak és tanárnak.

A szerző azon gondolata pedig, hogy az állam azzal tesz rendet, ha cigányokkal tűzdeli tele az egyházi iskolákat, felháborító. Nem azért, mert nekünk jobb nélkülük, hiszen ha így lenne, nem lenne cigánymissziónk, hanem azért, mert így ír róluk:  "emennek csak ők maradnak", "rohamosan emelkedő létszámmal... le fogja amortizálni magát a települést is."

Hozzászólások