A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesültek Cseri Kálmán és Varga László nyugalmazott református lelkészek. Az állami kitüntetéseket nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából adták át.
Az állami kitüntetéseket Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára adták át.

Kitüntették Cseri Kálmánt és Varga Lászlót - parokia.hu

Mindenek előtt szívből és őszintén gratulálunk Cseri Kálmánnak (és természetesen a másik református lelkésznek, Varga Lászlónak) ezért a magas állami kitüntetésért! Azt hiszem, egyházi berkekben mindnyájunk számára nagy örömet jelent ez az elismerés, ebből egy kis fény az általuk képviselt történelmi felekezetekre, azon belül a református egyházra és a lelkészi hívatást viselőkre is hull. Bár bevallom, nekem egy kicsit furcsa volt Cseri Kálmán nevét olvasni a kitüntetettek között...

 

 

Nem, nem... Ne gondoljon senki semmi rosszra, hogy most valami negatív szenzációval fogok előállni, ami megkérdőjelezné egy kicsit is a kitüntetés jogosságát, egyszerűen csak az az érzésem, hogy a parlament, mit politikai, közéleti háttér és „díszlet” annyira nem az ő világa, aztán aug. 20., mint nemzeti és állami ünnep, szóval anélkül, hogy nemzeti elkötelezettségét kétségbe vonnánk, bizonyára az egyházi ünnepek sokkal többet jelentenek számára, végül a kitüntetés, mint az emberi érdemek elismerése – ez sem nagyon passzol az ő teológiai és lelki világához...

Utánanézetem, az érdemrend „a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató személynek adható.” Végigfutva az eddigi díjazottak listáját, az általam ismert személyiségek – tanárok, kutatók, művészek, sportolók – nagy részére jellemző egyfajta klasszikus értelemben vett politikusi alkat, vagy közéleti attitűd, akár foglalkozásukból, hivatásukból, akár társadalmi szerepvállalásukból kifolyólag. Nos, bár a lelkész közszereplő és a hivatás „köznevelő” funkcióval bír, Cseri Kálmán sokkal inkább az Isten és Ember – dimenziójában élő és gondolkodó lelkipásztor, mintsem egy nemzeti-társadalmi mezőben... Számomra írásaiból és igehirdetéseiből is inkább egy individuális keresztyénség képviselete szűrődik le, egyházképe is egyértelműen a hitvalló egyház, szemben a tradicionális népegyházi felfogással, de semmiképpen sem nemzetben gondolkodik, mint pl. sok Erdélyből vagy határainkon túlról származó lelkész.

Alázatos személyiségéhez, puritán, kálvini szellemiségéhez nem illenek sem egyházi tisztségek, sem  világi, állami kitüntetések. Biztos vagyok benne, hogy tíz igehellyel alá tudná támasztani, hogy az embereknek adott tisztelet helyett mennyire inkább a soli deo gloria az, amit elvár tőlünk az Isten. Meglátásom szerint éppen az a rendíthetetlen bibliás jellem, a hitelesség és az Isten Igéjéhez (az írotthoz, a Szentíráshoz és a testet öltötthöz, az élő Jézus Krisztushoz) való töretlen hűsége az, ami arra indította a felterjesztőket és a döntéshozókat, hogy ebben a megtiszteltetésben részesítsék Cseri Kálmánt!

A mindenkori püspököket és Balog Zoltán lelkész és miniszter urat nem számítva a legismertebb lelkésze a református egyháznak. Az egyik legjelentősebb gyülekezetben, Pasaréten végezte majd 40 éven keresztül szolgálatát. Bibliai tanításait – többek között – több, mint 20 önálló, számos kiadást megélt kötete őrzi. Bár lelkiségében a Biblia Szövetséghez áll legközelebb, mégis, – azt gondolom – személyében egy, az egész református egyház által maximálisan elismert és pozitív megítélésű lelkipásztorról van szó. Majdnem azt írtam, hogy karizmája, kisugárzása mellett most már ez a kitüntetés is az egyházon kívül is ismertté tette vagy teszi a nevét, de azt hiszem ő is inkább azt szeretné, amit a zsoltáros kér imádságában: „Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezzél dicsőséget!” (Zsolt. 115, 1)