A fiú néhány nap alatt világhírű lett, miután egy orvostanhallgató, Joyce Torrefranca lefényképezte. Június 23. óta csak az ő Facebook-oldaláról 7 ezren osztották meg a fotókat, amelyen az látszik, hogy a fiú egy manilai McDonald's előtt ülve írja a házi feladatát, hogy lásson is valamit a gyorsétteremből kiszűrődő fényben.

Ösztöndíjat is kapott a McDonald's fényeinél tanuló kisfiú  index

A fiú családjának háza leégett, az édesapja meghalt, anyja azóta egy kis fűszeres boltban dolgozik és ott is lakik három gyermekével. A megható kép hatására nem csupán pénztámogatás, de iskolai ösztöndíjajánlat és taneszköz-felajánlások is érkeztek a családhoz. A 42 éves édesanya, aki a bolti munka mellett utcai cigarettaárusításból tengődik, azt mondta, reméli, ezekkel a támogatásokkal sikerül majd beteljesíteni a fiú álmát, hogy rendőrnek tanulhasson.

Vége a válságnak! - csapott homlokára Torrefranca.

 – Vége a menekültproblémának, népvándorlásnak, plakátoknak, kerítéseknek, határoknak, táboroknak, gyűjtőknek, toi-toi vécéknek! - amiket különösen utált a kimosó és fertőtlenítő szaga miatt.

- Vége. Végre vége. Megvan a megoldás. Az igazi.

Merthogy eddig is volt megoldás dögivel. Meg félelem és bizalmatlanság. A legutóbbi megoldástervezeteket álmában festegette az agyalapra neuronokkal. Úgy nézett ki belülről a szürke kéregállománya, mint a Sixtus-kápolna.

Azt gondolta, hogy a menekültek álljanak be kerítés készítő szakembernek. Végül is ők tudják a legjobban mit kell kibírnia egy ilyen kerítésnek. Vagy legyenek ők maguk a kerítés órabérben. A szebbek, diplomások jók lesznek kapunak is. Olyan sok anyagot megspórolnának a hivatalos szerveknek. Európa meg új entitást fedezhetne fel a kerítések népét. Szociológusok járhatnának riportokat készíteni, a betyárok ijesztgetni, a hivatásos rémlátók rémeket látni, a fizetett provokatőrök provokálni, a titkosszolgálatok titkokat megtudni, a fanatikusok meg jól megtéríteni, politikai pártok a nekik megfelelő pártprogram szerint festeni, fertőtleníteni, eltávolítani vagy magasabbra emelni. Mindenki boldog. Új lexikonok íródnak.

Ez még a jobb álmok közül való volt. Mert a többiben integrálódtak. Topban jártak, amiből kilógott a köldökük, mellük, fenékvágatuk. Hosszú műkörmöket ragasztottak magukra. Köptek ha papot láttak és templomot. Gyűlölték a szegénység szagát, az emberség szagát. Gyűlöltek mindent, ami arra emlékeztette őket, hogy honnan jöttek. Közben metálfényű autókra, pálmafás tengerpartra vágytak meg alakformáló wellness-hétvégékre. Ribancrendszámú celebek, kérészéletű valóságshow-hősök hétvégi partijain csapatták. Mindenáron bármit egy röpke hírnévért. Vagy legalább kukkoltak és irigykedtek. Vagy tüntetni meg ellentüntetni jártak. Megvetették a munkát, szorgalmat, tanulást. Az iskolai lehetőségeket. Bármit, ami áldozatot, időt, fegyelmet, energiát követelt. Bármit ami igaz emberré tesz.

Vagy éppen integráltak. A nők tetőtől talpig fedésben. A férfiak erős teával tevéket adtak a kislányokért, hogy elhálják a szüzességüket. Mert nekik ezt mondja a mindenhatójuk. Ha éppen ellenségnek gondoltak valakit, akkor azt nem bűn kilőni. Mert ez parancs. A hitetlenek behódolnak vagy meghalnak. Bármi áron.

Tehát vége. Nem kell embervért ivó, fertőző betegségektől szenvedő, vallásforradalmároktól tartani, akik fejekkel fociznak, meg a táborokból kitörve gyújtogatva adnak hangot elégedetlenségüknek és közben rémisztgetik a helyi, származásukat tekintve alaptalan vádakkal küzdő fiatalokat.

De most ezeknek vége. Örökre. Mindenkinek építsünk egy McDonald’s-ot! A fényénél megmutathatják azok, akik akarják mennyire elszántak. Állnak a kihívás elébe. Nem ingyen akarnak élni, hanem bármit megtesznek, hogy valami jobb legyen.

Ez az! – örült ismét Torrefranca. A fény. A fejekben, A fény az utcán. A fény ott, ahol sötétség van. Ahol a pislákoló mécses nem alszik el. Ahol a repedt írónád ma már nem reped tovább.

Ahol fény van, oda gyűlnek a bogarak is. De oda azok is, akik akarnak valamit. A bogarak beleszédülnek. Mert nekik a fény a cél. Akik józanok és akarnak valamit, azok bíznak kitartóan. Ők a lehetőségét látják a fényben mindannak kiteljesítésében, amit kaptak és hoztak és terveztek. Nekik eszköz ez.

Mindenhol. Manilában, Afrikai kis falu egyetlen lámpája alatt, a falusi kiskönyvtárban kétmagos processzorú, számítógépe előtt.

Akinek van, annak adatik. – mondja Torrefranca. (De ezt csak ismételte egy régi, elfeledett alaktól, Jézus Krisztustól)

Hadd legyek egy kicsit bizakodó. Nem lehetne fényt gyújtanunk?

Linkajánló:      Mi elől menekül a világ 60 millió migránsa?  http://vs.hu/kozelet/osszes/mi-elol-menekul-a-vilag-60-millio-migransa-0714#!s150

 „A személyes tapasztalatok elfújják a menekültekkel szembeni irracionális félelmeket!” – Beszélgetés ifj. Cserháti Sándorral     http://evangelikus.hu/cserhati-sandor-menekultek-szegeden