Nem használhatnák a „terrorista” jelzőt a jövőben a BBC tudósítói, amikor terrortámadásokról számolnak be, helyette más módon kell majd körülírniuk a merényleteket – értesült a Daily Mail hírportál... A Daily Mail szerint a döntés jelentős ellenállást váltott ki a BBC tudósítói körében. Egy névtelenül nyilatkozó újságíró szerint az a filozófia áll a tervezett tilalom mögött, hogy „aki az egyik ember szerint terrorista, az a másik ember számára szabadságharcos.” A BBC tehát ahelyett, hogy az egyes támadások jellemzői alapján mérlegelné a „terrorista” jelző indokoltságát és ezzel azt kockáztatná, hogy esetleg részrehajlónak tűnjön, a betiltással inkább az egész problémát kikerüli. 

Nem lehet többé terroristának nevezni a terroristákat a BBC-nél precedens.mandiner.

Frodo és Samu, a két kis hobbit, Sauron földjén settenkednek (GYŰRŰK URA). Feladatuk megsemmisíteni a gonosz hatalmát biztosító gyűrűt az ellenség saját tűzhányójában. Mélyen az ellenséges vonalakon belül, orkok és csapdák, pókok, Nazgulok között kell láthatatlannak maradniuk, vagy elvegyülniük és haladniuk a céljuk felé. Ha a gyűrű elpusztul, vele pusztul Sauron gonosz birodalma is. Akkor a világ többi fele megmenekül, köztük a  Megye, ahonnan jöttek, ahol annyi barátság és mulatság élteti a kis hobbitokat. Ha nem sikerül, akkor nyer a gonosz és leigázza a világot. Útjukat kivágott erdők, élhetetlen, örömtelen puszta tájak, sötét homályos, szürke földek, emberszerű ám ocsmány lények jelzik. Teljesen megváltozott közösségi lét, inkább önmagában didergő egyedek, akik egy kicsiny előnyért az életben maradáshoz bármire kaphatók. Egyszerre sajnálhatók és gyűlölhetők. A "nemszeretem" állapot ez. Frodónak és Samunak végig kell csinálnia a küldetést. Nem könnyű, mert őket is kísérti a gyűrű hatalma.

Antonio Banderas, mint száműzött arab, a "13. HARCOS" filmalkotásban 12 vikinggel együtt küzd a sötét erők ellen, akik veszélyeztetik a szülőföldjüket. Az ellenség elviszi a legyőzötteket, élve vagy holtan és meg is eszik őket. Rettenetes a hírük, az erejük és velük kell szembeszállni a maroknyi seregnek. Kiderül, hogy nem elég csatákban nyerniük, hanem a legfőbb kulcsfigurát, a Wendol anyját, az "agyat szívet" kell elpusztítani ahhoz, hogy megmeneküljenek a vikingek. Be kell menniük a barlangjába, ha végleges megoldást akarnak. 

"A HOLNAP HATÁRA" című filmben Tom Cruise keresi a megoldást az űrből érkező idegen lények elleni küzdelemben. Meghal és felkel, újból és megint, mert az idegen lények "idegrendszerébe" kavarodik bele. Amíg ebben van és az benne, addig bár meghal, de minden nap újra kezdődik. Új élet. Közben ezt a központi idegrendszert kell elpusztítani. 

A három film teljesen más időben és körülmények között játszódik. Egy azonban közös bennük a gonoszt mindenhol annak is tartják és úgy is nevezik. Pontosan tudják, hogy vagy ők, vagy mi.

Nyilván semmi nem fekete fehér. Ami innen terrorista, az onnan szabadságharcos. Gondoljunk csak Che Guevara-ra. Egyfelől forradalmár, amúgy meg kegyetlen gyilkos. Vagy a Nagy Francia Forradalomban Maximilien Robespierre-re. Jakobinus, forradalmár és diktátor. Egész vidékek hóhéra. De végül mégis egy narratívát kell érvénybe léptetni. Európában az az iszlamista, dzsihadista aki otthon népi hős, itt azért a mi szemszögünkből mégiscsak terrorista. Kár ezt bonyolítani és keverni és ezzel elbizonytalanítani azokat, akik mégiscsak ez ellen küzdenek.  Még akkor is, ha ez a történet sokkal bonyolultabb, mint az előbb említett filmek történései. Hiszen idejönnek, vagy itt vannak az általunk terroristának nevezett emberek, akik eleinte csak a földjükön tartó pusztító háborúkat akarják megbosszulni vagy megszüntetni. Bemásznak a barlangba, ha van ilyen, hogy levágják a "sárkány fejét" és megszabadul népük, országuk. Később, mivel tehetetlenek, frusztráltak, mert semmi nem változik, ezért inkább csak pusztítanak és jelzik vagyunk. Minden mindegy. Erre mondja az értelmes ember azt, hogy ezt nem. Ezt néven kell nevezni.

Amúgy meg nem is igen van szükség Európában a terrorra. Megoldják a népek önmaguk feladását és pusztítását. Ebben BBC történetben is látszik az önfeladás. Tulajdonképpen csak ki kell várniuk, hogy mikor omolnak a karjaikba önként és dalolva.

A gondolkodó emberek számára nincs lehetőség két narratívára. Az ilyen bizonytalan időkben egy a történetünk és az értelmezése.