Az elektromos járművekre átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint. 

Kijózanító jelentés készült az elektromos autókról napi   

A tanulmány élesen bírálja azt az uniós jogalkotási gyakorlatot, amely "zéró" szén-dioxid-kibocsátással veszi figyelembe az elektromos autókat az elterjesztésüket ösztönző intézkedésekben. Ez az eljárás azt a benyomást kelti, mintha az elektromos autók nem termelnének szén-dioxidot, holott erről szó sincs - hívják fel a figyelmet. Valójában az elektromos autók gyártása és az akkumulátorok gyártása egyaránt meglehetősen energiaigényes folyamat. A forgalomban lévő elektromos autókat pedig a rendelkezésre álló energiamix alapján termelt árammal töltik fel.


Ha már beszélünk itt egészségről, klímaváltozásról. Eddig még csak egy igazán jó megközelítésről hallottam a környezetvédelemben. Az el nem használt energia a környezetkímélő energia. 

Az elektromos autók esete jól példázza ezt. Elektromos. Nincs kipufogó, tehát nem bocsájt ki kormot, szennyező gázokat. Tehát annyit megyünk vele, amennyi jólesik. Valóban, a használata a használat környezetében azt a képzetet teremti, hogy itt nincs gond. Tiszta. Ott, ahol használják. De ahol készítik az autót, az akkumulátort? Ahol a működtető elektromos áramot előállítják különböző erőművekben. Mix. Szén, gáz, atom, nyersfa, nap, szél, víz. Ezeket is elő kellett állítani. Ezek előállítása is szennyező és energiaigényes. Ne legyünk már ennyire szűklátókörűek. Azok a gazdaságilag erős települések, emberek, akik ezek használatát megengedhetik maguknak, tulajdonképpen a hátrányait és környezetszennyező hatásait áttolják szerencsétlenebb sorsú vidékek lakóira. 

Ugye láttunk már szeméthalmokat válogató, újrahasznosító ázsiai embereket bemutató fotót? Vannak szemétvárosok, ahol családok élnek gyerekekkel, hogy a fejlett országok elektronikus, műanyag és egyéb szemetét válogatják és kinyerik belőle a még használható anyagokat. Égetnek, melegítenek, darabolnak, csiszolnak. Itt az íróasztal környezetvédők tapsikolnak, hogy milyen jól megoldottuk a problémát. Sikerül újrahasznosítani. De ott ahol ez történik ebbe illik korán belehalni gyerekestől. A szennyezéstől és mérges gázoktól. Most küldenek vissza Kanadába több mint 70 konténernyi szemetet a Fülöp-szigetekről. Kanada tiltakozik. Az oroszok nem akarnak több rádioaktív szemetet, szennyezett anyagot befogadni az atomerőművekből. Kína nem kér a fejlett országok elektronikus szemetéből többet. Ha ez így van, akkor nagyon hamar a fejlett országoknak saját területen kell megoldaniuk azt a problémát, tragédiát, amit eddig máshová exportáltak. Ez biztosította a szép és egészségesebb környezetet.

Szóval energiatakarékos bármi, szelektív hulladékgyűjtés stb... bármilyen környezetvédelmi erőfeszítés. Jó, jó. De ...  Kevés. Amíg itt ülök a gép előtt és pötyögök, ég a lámpa és én ezzel is szennyezek. Ha korrektül akarunk fogalmazni. Nem szelektíven kell gyűjteni. Nem kell olyat előállítani és fogyasztani, amelyet azután szelektíven kell gyűjteni. 

Na de nem mehetünk vissza a középkorba, vagy ki tudja hová. Ha nem csináljuk magunktól, akkor majd kényszerből fogjuk. 

Már ismét kezdik felfedezni az építészetben a természetes alapanyagokat. Tudják? Úgymint fa, vályog, föld, agyag, szalma, kender. Ezekből régen elég sokat használtak, csak azután jött a nagy "keverjünk mindent össze betonná és verjük tele üveggel", mert megtehetjük, meg így tetszik. Csak elfogyott a homok. Apropó mi a második hiánycikk és legkeresettebb anyag a földön az olaj után? Tudjuk? Az építési homok. A sivatagi országok, arab országok importra szorulnak és hajóval szállítják pl. Dubaiba. Meg a cement előállítása is környezetszennyező. A sóderbányászatról ne is beszéljünk. Termőterületeket teszünk tönkre a bányászattal. Az áldott "anyaföldet". Arról nem beszélve, hogy a megunt és elöregedett épületeket is iszonyú energia bontani és a káros, veszélyes anyagokat semlegesíteni, raktározni ( lásd azbeszt ).

Az életformával van baj. Olyan környezetet teremtettünk magunknak, amely magában hordozza a csúfos végét is. Olyan társadalmi környezettel spékeltük meg, amely azt gondolja magáról, hogy egyenként is minden jár és azt csinálhat, amit csak akar, sőt minden természeti törvénnyel dacolhat, mert le kell győzni. Na ez a nagyképűség, gőg az életünkbe kerül. Ne feledjük, ezen az életszínvonalon a világ történelmében mindig csak bizonyos kiválasztott emberek éltek. Nem volt igazságos. De most nem különböztet meg az életformája szegényt és gazdagot, legalábbis a fejlettebb országokban. Ihat, ehet, közlekedhet, gyógyítják. A szegényebb sorsú országokban nagyobb a különbség. Ott inkább élet-halál kérdése a javadalom. Ezt az életformát nem lehet fenntartani. Nem lakhatnak tömegek hatalmas energiapazarló házakban. Nem közlekedhetnek tömegek mások rovására. Nem lenne szabad olyan mértékű áruszállítást végezni. A túrizmus és a tengeri hajókázás nem lehet milliók szórakozása büntetlenül, környzeti ártalmak nélkül. Ez az iparosítás, ipari jellegű mezőgazdaság nem működhet büntetlenül. Ne gondoljuk, hogy ez nem üt vissza. 

Ennek a fejlődésnek hazudott folyamatnak, amellyel minden tabut és törvényt áthágtunk és megváltoztattuk vele a föld képét, a nemkívánatos hatásait nemsokára a saját bőrünkön érezzük. De nem úgy mint eddig, hogy hallottunk róla. Velünk történik.

linkajánló:

A Fülöp-szigetek megkezdte a kanadai szemét visszaszállítását index

Visszatérnek az építkezők a vályoghoz vg.hu

 Afganisztán levegője halálosabb, mint a háborúja kitekinto

 A család, aki nem termel hulladékot zoldbazar.

 szelektalok.hu/category/kis-szinesek-a-nagyvilagbol