A HVG-rangsor készítői az idén is a matematikai és a szövegértési kompetenciamérés, a magyar-, a matematika-, a történelem és a nyelvi érettségi eredményeit, és a végzősök felvételi eredményeit vették figyelembe. Utóbbinál változás, hogy az idén a felsőoktatásba bekerült diákok átlagpontszáma alapján rendezték sorba az intézményeket.

Ezek Magyarország legjobb gimnáziumai - 24.hu

 

Jó lehet az ország legjobb gimnáziumaiban tanítani. Szakmai siker, elismertség, izgalmas kihívások, érdeklődő diákok. Talán anyagi megbecsülés. Ugyanilyen jó lehet ugyanitt tanulni. Kiváló tanárok, kiemelkedő körülmények, inspiráló környezet. Minden adott ahhoz, hogy egy diákból magasan képzett szakember, nagyszerű tudós, választott szakmájának kiváló ismerője legyen. A tudás tehát megszerezhető, elsajátítható. De vajon ennyi elég a jó iskolához? Vajon mitől jó egy gimnázium, mitől jó egy iskola? És vajon mitől a legjobb?

Teljesen egyértelmű: nagyszerű, hogy vannak olyan középiskolák Magyarországon, ahol kőkeményen, komolyan veszik a tudást, ennek pedig felvételi pontszámokban, érettségi eredményekben is kézzel fogható bizonyítékai vannak. Éppen ezért csak gratulálni tudok a listán szereplő iskolák pedagógusainak. Komoly elismerés illeti munkájukat, részemről leginkább azért, mert –sok fájdalmam közül ez az egyik- rengeteg olyan fiatalt látok, aki azért nem viszi semmire, mert eltékozolja az életét. Az ilyen sorsokat megismerve végtelenül hálás vagyok azoknak, akik a gyermekben meglátják a tehetséget, akik tapasztalatukkal, emberismeretükkel, talán kellő alázattal és szeretettel képesek őket adottságaiknak megfelelő színvonalra juttatni.

Nyilván egy lista összeállításakor csak a mérhető, kézzelfogható eredmények számítanak. Elég nehéz lenne szubjektív szempontokat mérni, például azt, hogy ki, mennyire érzi jól magát az adott intézményben, milyen a kapcsolat tanár és diák, diák és diák között, milyen a közösségi élet, mint ahogyan azt is nehéz lemérni, milyen minőségű életet éltek azok, akik valamikor az adott intézményben tanulhattak. Mégis, egy iskola attól is jó (sőt, akkor jó igazán), ha nemcsak könyvből megszerezhető tudást, pedagógus által közvetített ismeretet oktat, hanem emberséget, lelkiismeretet, hitet, hazaszeretetet is ad diákjainak. Ugye, léteznek még ilyen iskolák Magyarországon? Ugye, vannak még olyan pedagógusok, akiknek a felsorolt értékek is fontosak? Ugye, a sok rohanás, a rengeteg tananyag, saját életük megannyi gondja, önmaguk kiteljesedése mellett tanáraink, tanítóink erre is fordítanak kellő figyelmet? 

Persze, értem, tudom: A könyörtelen verseny, a teljesítmény világában élünk. Farkastörvények uralkodnak. „Tudni” kell, hogy az emberpiacon az életünkért megfelelő mennyiségű pénzt adjanak, teljesíteni kell, mégpedig magas fokon, különben lemaradunk, ha pedig lemaradunk: végünk. Nem mindegy hát, hová jársz, hová vesznek fel, mit tanulsz, hol voltál ösztöndíjon, hol dolgozol, az pedig végképp nem mindegy, mennyiért. 

Egyébként tényleg nem mindegy. És az sem mindegy, mi az ára mindennek. Vajon megéri-e? 

Egy református gimnázium ballagási ünnepségén, az istentiszteleten mondta a szolgálattevő lelkipásztor: „Fontos a megszerzett tudás. De ne legyetek okos szélhámosok. Okos, magas szinten képzett szélhámosokkal tele van a világ.” És tele van kiégett életekkel, eltékozolt lehetőségekkel, tönkrement, sárba dobott, üres, kilátástalan, már-már felesleges emberekkel. 

Milyen jó lenne úgy élni, hogy a mi életünk ne ilyen élet legyen. Milyen jó lenne úgy élni, hogy a gyermekeink, a ránk bízottak valóban reményteljes élet birtokosai lehessenek!

Azt hiszem, azok a legjobb iskolák, ahol a tudás mellett ennek felismerésére is eljuthat, aki tanulni, élni akar.