A dokumentum szerint a Magyarországon fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének, s ezért indokolt a hetedik cikk szerinti eljárás megindítása.

A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az Unióról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

Elfogadták a Sargentini-jelentést - infostart.hu

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentés elvi megalapozása közelebbről soha meg nem határozható értékvilágra épít, amelyet szokványosan az „európai értékek” szóösszetétellel ír körül a liberális brüsszeli elit. Láthatóan, a jelentés alkotói azt feltételezik, hogy „európai értékek” egy olyan végső elvi hivatkozási alap, amely legitimitást adhat az EU vezetése számára egyes országok büntetésére, akár a nemzetállami szuverenitás teljes figyelmen kívül hagyása árán is. Ez az elvi megalapozású diktátum egy, a történelemből jól ismert gondolati sémára épít, nevezetesen arra, hogy az igazság vélt birtoklása nemcsak megalapozza a hatalmat, hanem erkölcsi felhatalmazást is ad. A Sargentini-jelentés elvileg azért problematikus, mert önmagát úgy prezentálja mint az „európai értékek” magától értetődő, kizárólagos értelmezőjét, s ezzel úgy tünteti fel magát, mint az igazság megfellebbezhetetlen birtokosát, s mint amely ilyen minőségében hívatott arra, hogy ítéletet mondjon akár egész országokról is, és javaslatot tegyen büntetés foganatosítására. Ez ugyebár nyílt diktátum, amely egész társadalmaknak akarja előírni azt a szellemi-kulturális keretet, amelyben élniük kell, még akkor is, ha adott esetben, az adott társadalom többségének ez nem tetszik. A Sargentini-jelentés által bemutatott gondolkodásmód kísértetiesen emlékeztet a teokráciák világára, amelyekben valamely istenség kizárólagos képviselete legitimálta a hatalmat, s írta elő a mindenki számára kötelezően elfogadandó igazságot. Zárt rendszerek ezek, s ha nem lenne ellentmondás, még azt is mondanám, hogy a Sargentini-jelentés által prezentált világkép tökéletesen megfelelne egy szekuláris teokrácia elvi kívánalmainak. Istenség ugyan már nincs, de vannak megkérdőjelezhetetlen értékek, s főleg van megkérdőjelezhetetlennek beállított értelmezési hatalom az értékekről.

Eddig világos. Végtére is a jelenlegi EU-vezetésnek valahogyan meg kell alapoznia azon hatalmi igényét, amelynek a célja a nemzetállami szuverenitások felszámolása – ha már egyszer nyíltan gyarmatosítani nem illendő. Adni kell az erkölcsre.

Pusztán csak logikailag, az „európai értékek” ideológiájával az a probléma, hogy miközben folytonosan a szabadságjogokra, az emberi jogokra, és ennek alapján a sokszínűségre, a multikulturalizmusra hivatkozik, eme pluralizmusba nem fér bele a közösségi-nemzeti alapú világkép. Ekként, a sokszínűség ideológiája tökéletesen zárt rendszer, hiszen csak azokat fogadja be, akik egyetértenek vele, s mint zárt rendszer, avagy teokratikus gondolkodási séma, lecsap azokra, akik mást gondolnak az európai értékvilágról.

Magyarországot tehát büntetni kell, természetesen nem egy kizárólagosságra törekvő hatalmi igény, hanem egy állítólagosan veszélyeztetett értékvilág megmentése érdekében. De nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy belássuk: ez a gondolkodásmód Európában bukásra van ítélve.

Fura módon, miközben a Sargentini-jelentés Európáról papol egy állítólagosan nyitott, de valójában statikus, merev és zárt, teokratikus sémára emlékeztető gondolatvilág nevében, fogalma sincs a keresztyén keretezettségű európai történelem nyitottságáról, belső dinamikájáról és lüktetéséről. Nem a keresztyén kultúra veszélyezteti ezt a belső dinamikát, hanem ez az axiómákra építő sematikus gondolkodásmód, amely az igazság kizárólagos birtoklásának a hitében végrehajtó hatalomért kiált. De eljön majd az idő, amikor Európa felszabadítja önmagát – nem utolsó sorban egy olyan ország aktív és vezető közreműködésével, amelyet most büntetni akarnak.