24 éve végezték ki Ken-Sawo Wiva nigériai írót, valamint kilenc ogoni törzsbeli társát, akik a Shell olajkitermelése ellen tiltakoztak, mert az elszennyezte földjüket a Niger-deltában. A holland-brit multinacionális olajvállalat továbbra is élvezi a büntetlenséget.... Egy az Amnesty International által két éve kiadott tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a Shell aktív szerepet vállalt az ogoni tiltakozók brutális elhallgattatásában a 90-es években. Az Amnesty szorgalmazta, hogy induljon bűnügyi eljárás a Shell ellen Hollandiában és az Egyesült Királyságban, annak fényében, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy az óriáscég bűnrészes gyilkosság, nemi erőszak és kínzás elkövetésében. ... Hosszú távon nemzetközi szinten kell megoldást találni arra, hogy felszámoljuk végre a nemzetekfeletti óriáscégek büntetlenségét. 

Azt hittük olaj, de vér volt mtvsz.

"Az olajkitermelés elleni tiltakozásnak sajnos nem csak a 24 éve kivégzett tíz ogoni aktivista volt az áldozata. A Shell és a többi olajvállalat ellen küzdő helyiek egyik faluját pár évvel később a kormány miliciái felégették, és több mint kétezer ogoni törzsbeli embert gyilkoltak meg. ... Az olajvállalatok mint a Shell továbbra is kihúzzák magukat a felelősségre vonás alól. Pedig meg kell, hogy előzzék az olajkiömléseket, a szennyezéseket fel kellene számolniuk, továbbá megfelelő mértékű kártérítést kellene fizetniük Nigéria szennyezés által sújtott népeinek - hangsúlyozta Godwin Uyi Ojo, a Föld Barátai Nigéria ügyvezető igazgatója pár évvel ezelőtt."


Igazán láthatóvá vált, hogy az ember jóléti berendezkedése, fogyasztói szemlélete hemzseg a rendszerhibáktól. Hogy végezhetnek ki valakiket a saját szülőhelyük, földjük védelme miatt? Hogyan lehetséges, hogy cégek államok felett állhatnak? Valóra vált az a rémálom, hogy a földön élő emberek, akik ott laknak, élnek életvitelszerűen, család, gyerek, szerelem, születés, temetés, azok igazán nem számítanak semmit. Nem számítanak semmit. Felettük döntenek, hogy mi maradhat alattuk. Ha egyáltalán ők maradhatnak. 

Rendszerhibáról beszélünk. A legjobbnak kikiáltott kapitalizmus, de bármelyik államforma, gazdasági rendszer tudja ezt hozni. Ki hatékonyabban, értve ezalatt, hogy mennyire teszi láthatóvá az erőszakot, vagy mennyire tudja elrejteni. A demokrácia is erőszakos, csak éppen a diktatúrához képest a kisebbség erőszakos véleményét manipulatív eszközökkel el tudja adni többséginek. Úgy tudja alakítani a közvéleményt, hogy eszedbe se jusson, vagy ne is merj mást gondolni.
Lassan ismét egyértelművé válik, nincs új a nap alatt, hogy bármely rendszer, államforma, gazdasági létmód pont annyit ér, amennyi az irányító embereinek, vagy irányító közösségeinek az értéke, etikája.
Az államok, népek, nemzetek, határok feletti gazdasági, politikai érdekérvényesítő közösségek felől ne legyenek illúzióink. Jól körülhatárolt és rejtegetett érdekeiknek megfelelően fognak döntéseket hozni. Lehet, hogy hangzatos ígéreteket tesznek, esetleg gesztusokat, de minden földrészen az érdekeiknek megfelelő módon fognak cselekedni, az érdekeiknek megfelelő eszközökkel. Csak akkor fognak az emberek érdekeinek megfelelően dönteni, ha éppen egyezik a saját érdekeikkel.
Az olaj, a pálmaolaj, gyémánt, szója, esőerdők, építési homok, marha, kávé, banán, avokádó, kesudió, ásványvíz, ivóvíz továbbra is véres lesz, csak amíg a fogyasztási helyre kerül valamennyire lemosogatják.
Ne legyenek kétségeink, ha az érdekeik úgy kívánják ezt Európában is meg fogják tenni az itt élőkkel. Mint a Romániai, Erdélyi aranybányászat és az erdők tarra vágása, GMO növények és szaporító anyagaik forgalmazása az egész Unióban.
Egyre fontosabbnak tűnnek a lokációk, a patriotizmus. Aminek a lényegét János így fogalmazza meg szerintem: „Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.” 1 János 4, 20-21
Zengedezhetünk nagy dolgokat a szép elvekről, ha az élőkkel, a mellettünk élőkkel nem törődünk.