A zenekar tagjai végig egyértelműen arról beszéltek, az előadás politikai akció volt, a valláshoz pedig semmi köze. Azért tartották azt a templomban, mert Krill pátriárka rendszeresen és nyíltan Putyint támogatta és azt mondta, minden ortodox hívőnek rá kell szavaznia. A bíró ezeket az érveket figyelembe se vette. A per fókuszában így nagyrészt a vallás megsértése állt. (...)

A Vice feltette a kérdést, miért hívják így a zenekart. “Egy női nemi szerv, aminek formátlannak és befogadónak kellene lennie, hirtelen radikális harcot kezd a kulturális berendezkedés ellen. A szexistáknak van egy határozott elképzelésük arról, hogy a nőknek hogyan kellene viselkedniük és Putyinnak is szereti megmondani, az oroszoknak hogyan kell élniük. Harcolni ez ellen - ez a Pussy Riot.” “Nem lett volna szabad ezt mondanod, általában nem ezt válaszoljuk" - vágott közbe a zenekar másik tagja. "Amikor az orosz rendőrök erről kérdezzük, mi csak annyit mondunk, ó hát nem jelent ez semmit, csak a cicák lázadását. Oroszországban sosem szabad igazat mondanod egy rendőrnek, vagy a Putyin-rendszer bármelyik hivatalnokának."

Index - Eldől az orosz puncilázadás sorsa

Ukrajnában az extrém tiltakozóakciókról ismertté vált Femen szervezet tagjai úgy fejezték ki támogatásukat a Pussy Riot tagjai iránt, hogy elfűrészelték a kijevi főtérnél álló, 2004-ben emelt feszületet. Anna Hucol, a csoport vezetője kijelentette: "A kereszt a diktatúrát támogató elnyomó vallásos előítélet jelképe. Most a keresztet imádók ártatlanokat akarnak bebörtönözni".

Világszerte tüntettek a puncilázadók miatt  - hvg.hu


Történt ugye, hogy egy orosz női punkzenekar, akik rendkívül eredeti és progresszív módon önmagukat Pussy Riot-nak nevezik (pussy [pʊsi] –barka, cica, punci; riot [ raɪət] –lázadás) a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban a márciusi választások alkalmával Szűzanyához énekeltek, hogy szabadítaná meg őket Putyintól. Mire ebből a rendkívül forradalmi tettből bírósági ügy lett, nem is akármilyen büntetéseket kilátásba helyezve. Mint tegnap kiderült, a lányok két évet kaptak, mire világszerte tiltakozó akciókat szerveztek szabadon bocsátásukért. A magam részéről különválasztanám a dolgokat. Sajnálom a lányokat, európai szemmel nézve ez a büntetés ezért a tettért tényleg szokatlan. De a történetnek mégis csak van egy másik oldala, ami a nyugati sajtóban valahogy nem bír jelentést kapni. Ugyanis a politikai akció egy templomban történt. Egy templom pedig, legyen az keresztény, muszlim vagy zsidó, közösségi szakrális tér, egy közösség identitásának a kifejeződése a szenttel való kapcsolatában. No de e körülmény jelentőségének a felfogásához érteni kellene mi a különbség szent és profán között.  Banális és unalmas történet ez, mondhatnám tipikus, amelyik nem csak arról szól, hogy milyen a vallásilag megtámogatott orosz hatalom belső természete, hanem arról is, hogy a rosszul értelmezett szólás-és véleménynyilvánítás szabadsága miként gázolhat bele mások érzékenységébe. S hogy a történet kiteljesedjék, egy, a Pussy Riot-tal szolidaritást vállaló ukrajnai csoport missziói hevületében már keresztet fűrészel. 


Mint olvasható, a lányok politikai akciónak szánták a dolgot, így tiltakozva Putyin ellen. Ám tegyék.

Csakhogy az ötlet más jelentést is kapott, miután a performance színhelye egy orthodox templom volt, s politikai óhajukat egyenest a Szűzanyához intézték. Hogy a Szűzanya mit szólt hozzá, nem tudom, meg hogy a fia, azt pláne nem. Gondolom rezzenéstelen arccal nézték végig a dolgot, hiszen van már történelmi tapasztalatuk arról, hogy az emberi hülyeségnek milyen kevés is elég, hogy a szabadságérzet illúziójában lubickoljon. A világfalu haladó fele meg örült a lányokkal, hogy most aztán sikerült valami nagyot kitalálni, amitől aztán pukkadozik az orosz hatalom, meg a hagyományos orosz világ. Merthogy ők annyira szabadok, hogy egyenest az orosz orthodoxia orra alá szellenthetnek. Mert ugyan a lányok magyarázhatják, hogy nincs ebben semmi, csak Putyin ellenes lázadás.. Nagyon is tudják, hogy több ez annál, amit a Vice magazinnak ki is kottyantottak: “Egy női nemi szerv, aminek formátlannak és befogadónak kellene lennie, hirtelen radikális harcot kezd a kulturális berendezkedés ellen. A szexistáknak van egy határozott elképzelésük arról, hogy a nőknek hogyan kellene viselkedniük és Putyinnak is szereti megmondani, az oroszoknak hogyan kell élniük. Harcolni ez ellen - ez a Pussy Riot.” Az együttesnek tehát kulturális missziói küldetése van, amelyet kettős beszéddel lepleznek. Nem véletlen az egész ügy körüli tematizációs küzdelem: szólás-és a véleménynyílvánítás szabadsága egyfelől, a vallás megsértése másfelől.

 

Kép

Rendben van, küzdejenek a lányok a szabadságért. Csakhogy ez így nem szabadság. Ez bunkóság. Mert közben orosz orthodox emberek sokaságát botránkoztatták és bánották meg. De ők annyira fundamentalistán a szabadság bajnokai, hogy elgondolhatatlan a számukra, hogy ami nekik a szabadság, mások számára nem feltétlenül az. Könnyen lehet, hogy az általuk értelmezett szabadság nyilvánossá tétele ilyen módon mások identitásának, integritásának, méltóságának a megbántása, s éppenséggel ők azok, akik nem tisztelik azt, ami hozzájuk képest más. De hát nincs mit tenni, ők ugye, haladnak a modern, szabad világgal, már a nevük is angol (ez ám aztán a progresszió, what a fantastic name!) s lám ezt milyen rettentően szellemesen tudták a világ tudtára adni.

Persze, ne legyünk naivak. Tudva lévő Putyin és az orosz orthodoxia szoros kapcsolata. Putyin felismerte, hogy egy társadalom integritásának, belső kohéziójának egyik legfontosabb támasza a vallás. És ő támogatja az orthodoxiát. Bolond lenne nem támogatni világhatalmi küzdelmeiben. A vallás stratégiai kérdés. S hogy Putyin ezt mire használja, az már más kérdés, ezzel foglalkozzanak a külpolitikai szakértők.

De ha a szólás és vallásszabadságra, az emberi jogokra, a másik elfogadására és tiszteletére alapozott, s általam is elfogadott nyugati modern világkép ilyen silány ideologikus eszközzé tud válni, hogy még az orosz orthodoxiának is érzéketlenül nekimegy, csakhogy Putyint bánthassa, attól én szomorú leszek. Ettől a ma érvényes nyugati értékrend csak lejáratja magát, hiteltelenné válik, mert nem lesz más, mint egy világias nyelvbe bujtatott fundamentalizmus, amelynek egyetlen célja van: mások identitásának rombolása. Ha a hagyományos kötöttségeitől eloldott egyén korlátlan szabadsága mások identitásán gázol keresztül, akkor már nem szabadságkörök sokasága valósul meg, hanem a szabadság rossz értelmezésébe bújtatott fundamentalista ideológia válhat fenyegetővé. Nem csoda, ha beindult az orthodox egyház önvédelmi reflexe, még ha túlreagálta is a dolgot. Mire aztán lehet majd ugrani, s bemutatni a félő, a képmutató, a bigott egyházat, amelyik még ezt az ártatlan szabadságjogi akciót sem bírja elviselni.

Az meg senkit nem érdekel, hogy vajon a szabadságnak ez a kultúrája feljogosít-e más kultúrák belső világának a megkérdőjelezésére, sőt megsértésére. A Pussy Riot fellépése korántsem olyan ártatlan, mint amilyennek igyekszik feltüntetni magát. A dolog lényege mindig ugyanaz: relatívvá tenni azt, ami a másik számára abszolút, profanizálni, ami a másik számára szent. 

Pedig egyszerű dolgokról van itt szó. Attól, hogy én szabad vagyok valamitől, még nem ad felmentést számomra, hogy mások általam nem elfogadott hitét, értékrendjét, hagyományos identitását és a szentséghez való jogát (!) nyilvánosan kigúnyoljam, vagy, hogy másokat hitükben megbotránkoztassak. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt, a Heti Hetes egyik adásában (sajnos nem találtam meg a You Tube-on) az egyik szereplő valami vicceset akarván mondani, feltett egy kérdést: mi a dilemma? A válasz: olcsó disznóhús. Kitört a röhögés, meg sajnos talán a fél ország röhögött, hogy na, akkor erre a vallásos zsidó mit lép? A kamera aztán Verebes Istvánt mutatta, aki kihívóan rezzenéstelen arccal, komoran nézett maga elé. Igaza volt. Én ugyan vígan megeszem a disznóhúst, de nem gondolnám, hogy ebbéli szabadságom a szabadság ideologikus leple alatt egyetemes érvénnyel kiterjeszthető lenne.

Szóval a Pussy Riot tiltakozzon csak Putyin ellen, ha akar. Bizonyára nyomós oka van rá. De nem kell nekimenni az orosz orthodoxiának. Ez öngól.

Arról nem is beszélve, hogy a nyugati szabadságeszmény hitelességét ássa alá.

Hozzászólások