Hiába van egyre több embernek tetoválása, a munkakeresést még mindig eléggé meg tudja nehezíteni. És nemcsak ott, ahol számít a külső, utáltak már ki mérnököt is a munkahelyéről egy bölcs idézet miatt. A mindent takaró ruha többnyire megoldás, tetoválást elrejtő ingben még minisztériumi dolgozó is lehet az ember, csak jól kell tűrni a meleget. A fegyveres szerveknél minden a méreten és a mintán múlik, abszolút tilalom ma már nincs, de a honvédségnél épp készül a mostaninál jóval aprólékosabb, új öltözködési szabályzat.

Az ott egy tetkó? Akkor sajnáljuk - index.hu

 

A cikket olvasva egy Sex Action szám jutott eszembe, annak is a refrénje: nem érdekel, nem baj, ha tetoválva vagy. Vajon baj-e, ha valakinek tetoválás, esetleg piercing díszeleg itt-ott-amott, vagy ez ma már megszokott kifejezési forma? Érthető-e, ha valakit bizonyos munkahelyeken emiatt nem alkalmaznak? Ami pedig a legfontosabb: ítélkezhetünk-e valakin emiatt?

A történetet ott kezdem, hogy én bizony sokáig teljesen intoleráns voltam a „tetkó” és a piercing vonatkozásában. Egyáltalán nem tetszett, kifejezetten gyerekesnek tartottam. Valahogy úgy, mint az ismert viccben, amikor a kislány a metrón odamegy az agyontetovált rockerhez, és azt mondja: alkoholos filc, mi? Az enyém se jött le egyhamar…

Emlékszem, egyik diákomat sikerült is alaposan megbántanom, amikor a nyelvében díszelgő testékszerrel kapcsolatban közöltem vele meglehetősen elutasító és rideg álláspontomat.

Kifejezetten zavart, ha egy általam kvalifikált, vagy éppen jóravaló és intelligens személyen ilyeneket véltem felfedezni. Nyilván nem vizslattam senkinek sem az intim részeit, mert az végképp magánügy, ám amikor szinte tolakodva és hivalkodva tűnt fel karon, csuklón, bokán egy-egy idézetet, kínai jel, ősi kelta jelkép, hindu istenség, megfogalmaztam a magam elutasító véleményét. 

Ma sem gondolom, hogy magamra varratnám a Fradi indulót, vagy éppen a bárányos, a koronás címert, kedvenc Guns n’ Roses idézetekről vagy bibliai igékről nem is beszélve. Éppen ezért megértem, amikor bizonyos hirdetésekben, munkahelyeken nem jó pont a tetoválás. Szerintem konkrétan nem az a baj, ha valakinek ez tetszik, és magára tetováltat ezt-azt. Annál is inkább, mert az indexes cikk és a saját személyes tapasztalat szerint a tetoválás ma már meglehetősen elterjedt és népszerű önkifejezési forma, melyet olyanok is alkalmaznak, akikről nem gondolnánk.

A baj sok esetben pont azzal van, ha mindez hivalkodóan, feltűnően van jelen. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az ember bemegy mondjuk egy bankba, vagy közszolgáltatóhoz, esetleg állami hivatalba, vagy a gyereke iskolájába, és szembe találkozik az alkalmazottal, tanítónővel, ügyintézővel. Azzal nincs gond, ha az illető hölgy ízlésesen, szépen, csinosan, vagy uram bocsá’, bizonyos határig (!) csábosan öltözik. A baj az, amikor a hölgyet összekeverem a bárénekesnővel.

Azt tehát megértem, ha munkahelyeken, adott foglalkozásokban nem jó pont a tetoválás, a testékszer. Azt is érteni vélem, ha valakinek ezért kellemetlenségei adódnak egy bizonyos foglalkozásokban. Ugyanakkor nem hiszem, hogy valaki azért lenne rossz cukrász, felszolgáló, rendőr, banki alkalmazott, vagy bármi más, mert valamikor úgy gondolta, hogy „összefirkáltatja” magát. Még azt sem hiszem, hogy ezért bárkinek „mennie” kellene.

És itt értünk el odáig, amiért végül is ez a cikk megíratott: a véleményem rólad attól függ, hogy hogyan nézel ki? Ha tetkód van, akkor drogos vagy, de legalábbis labilis személyiség, esetleg valamiféle alsóbb rétegből származó „kellemetlen szereplő”? Szabad-e elítélni valakit azért, ahogyan kinéz? Nem belemagyarázás, de vajon attól lesz valaki jó vagy rossz, hogy milyen a bőre színe, a vallása, politikai nézete, kedvenc futballcsapata?

Nyilvánvalóan nem. Ha már a tetoválásnál vagyunk: vicces, de az egyik kedves barátom, elkötelezett gyülekezeti tag, példamutató családapa és nagyszerű ember - és tele van tetoválásokkal. Látható helyeken is. Első ránézésre nem is gondolnánk, mennyire más és több ember annál, mint amit a külső alapján feltételezünk.

Nem tudom, létezett-e Palesztinában Jézus korában tetoválás (talán csak a római katonákon), de abban biztos vagyok, hogy ez nem gátolná meg Őt abban, hogy „bemenjen ahhoz és nála vacsorázzon”.

Jézus és a Sex Action, Jézus és Deák Bill. Ki tudja…Ha a parázna nővel, a vámszedővel, Péterrel, vagy éppen velem nem volt fenntartása, miért pont ők lennének kivételek?