A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét “1945 után mesterségesen kreálták”, illetve hogy “a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították” – olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában.

Ezzel szemben Kovács úgy véli, az új kenyér ünnepeknek, még ha hatással voltak is rájuk, nem a szovjet, nem a “kommunista”, hanem a Darányi-féle aratóünnepek voltak az előképei, kizárólagos rendeltetésük pedig abban állt, hogy az 1890-es évek társadalmi és politikai feszültségeit segítsék levezetni. Mindez teljes összhangban volt azzal a jelenséggel, hogy az 1870-es évektől az első világháborúig Európa-szerte ilyen nyilvános ceremóniákat, “felülről jött” hagyományokat találtak ki, amelyek lebilincselték a látványos ceremóniák iránt fogékony embereket.

Újkenyér és nemzeti ünnep – urbanlegends.hu

Augusztus 20-át az új kenyér ünnepének tudják sokan. Így került be a rendszerváltás utáni identitáskeresés folyamatába, mintegy a korábban erősen hangsúlyozott alkotmány ünnep ellentételezéseként, ugyanakkor akaratlanul is annak folytonosságába.

Érdekes az ünnep többes eredete, illetve annak szimbiózisa és újraértelmezési kísérletei, ha másért nem azért, mert ebben az ünnepben látjuk a hagyományteremtés-teremtődés nem könnyű példáját, amikor nem valami történelemi eseményhez kötnek ünnepet, hanem spirituális igénnyé kellene emelni az élet egyik legfontosabb mozzanatát, a jelentésében is spirituális értékeket hordozó új kenyeret, amely az új élet, a remény, ezzel pedig a jövő jelképe.

Hármas történelmi örökség táplálja az ünnepet. Az egyiket Szent István királyhoz kötik, aki ezen az ünnepen (akkor még augusztus 15-én) tartotta a rendek tanácsát és gyakorolta bírói jogszolgálatát. Ide csatlakozik az államalapítás tudata, ezért élték meg újalapításként a kommunisták augusztus 20-át, az ekkorra már rögzült és a két világháború között szent jobb körmenettel kiegészített ünnepséget. Az 1948-as alkotmány elfogadásának e napara történő időzítése nem volt más, mint az ünnep egyházi szakralitásából való átemelése az új dogmatizmusba, amely üzenetében az új államalapítást testesítette meg. A kommunizmus tehát nem negligálta az alig megerősödő társadalmi ünnepet, hanem, mint az élet oly sok területén „átkeresztelte” és ez által új tartalommal, nevezetesen önmaga legitimációjával igyekezett megtölteni azt. A harmadik, időrendben az említett utóbbit megelőző forrása az ünnepnek a Darányi féle kezdeményezés, az úgynevezett „aratóünnep” kezdeményezése, amely egyfajta feudális patriarchizmusnak igyekezett valamifajta új értelmet adni, amikor is a földesúr találkozik a munkát végző parasztsággal, s valamifajta ünnepi jelleggel ruházzák fel ezt a vigassággal is egybekötött eseményt. Az alkalom nem a társadalmi átjárást biztosította különböző csoportok között, hanem látványosság által kínált egyfajta egyenlőség élményt a társadalom két szintjének valamifajta szimbolikus együttléteiére.

Az újkenyér ünnepének lényege mégiscsak túlmutat önmagán, ezért annak újraértelmezésében újra a spiritualitás kerül előtérbe. A kenyér, amely több a benne lévő anyagnál. A kenyér jelkép. Az életé, amelynek léte nemcsak kulturális azonosságot teremt, hanem túlmutatva önmagán a szakralitásból kikerül a nagyközösség asztalára. Míg régebben az újkenyér megáldása templomhoz kötött alkalom volt, hiszen az új az örökből való, azaz az örökkévaló ígéret minden nemzedék számára ezen az ünnepen különösen is megélt tapasztalati valóság, az isteni gondviselés megízlelhető jele, sőt az úrvacsorában a bűnbocsánat által az örökéletre tápláló eledel, addig ez a mozzanat mára elhagyta jórészt a templomteret és a nyilvánosságban vallási jelképekkel és cselekményekkel vegyülve a közösséghez való tartozást hordozó esemény lett.

Az újkenyér ünnepe keresi önmagát. Az élet születésével alig szembesülő mai ember nem érti igazán, hogy mi lehet abban nagyszerű, aminek léte természetes a bevásárló polcokon.

Újkenyér több ennél. Az élet elementáris erejének jele. S benne sokkal több van: egy ígéret, az örökélet eledeléről mindazoknak, akik nemcsak eszik az anyagot, hanem hiszik az anyag mögötti, fölötti isteni valóságot. A kenyérben lévő szent ígéretet, amely az Úr asztalára kerülve az örök élet kenyerévé lesz.