A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Felvételi: 72 ezer diák örülhet - mno

Július végén minden jelentkező megkapta az értesítést arról, hogy felvették-e egy felsőoktatási intézménybe. Nagy eltérések vannak a felvételi pontszámok között, hiszen azonos szakok esetében intézményenként elképzelhető akár a negyven pont eltérés is. Hamarosan mindenki megtalálja a helyét. De vajon tényleg megtalálja a helyét?

Németországban felfigyeltek arra, hogy egyre többen hagyják ott végzés nélkül a felsősoktatási intézményeket. Idén egy széles körű felméréssel érdekes eredményekre jutottak. E szerint a diákok több mint negyede (28%) megszakítja az alapképzési tanulmányait. Az egyetemeken ebből jóval többen, azaz a diákok 33%-a otthagyja megkezdett tanulmányait, a főiskolákon ez 23 %. A diákok többsége okként a túl magas elvárásokat jelölte be, de felmerülnek az anyagi gondok, illetve a motiváció hiánya.

Azonban a kérdés jóval árnyaltabbá vált a kérdőívek válaszainak köszönhetően. Kiderült, hogy a tanulmányaikat megszakító diákok számára nagy nehézséget jelentett az önálló tanulás, a megfelelő felkészülés a vizsgákra. Gondot okozott az a fajta önállóság is, ami rászakadt a felsőbb tanulmányi rendszeren belül a fiatalokra. Nem tudtak megküzdeni a tanulmányaik saját beosztás szerinti felépítésével.

A tanulmány szerint többnyire azok szakítják meg hamarabb a tanulmányaikat, akik rosszabb jegyekkel érkeztek az adott felsőoktatási intézménybe. Általában kevésbé tudták, egyáltalán hová érkeznek, milyen lesz az intézmény, a szak, a tanulmányok. A statisztikák szerint a tanulmányaikat megszakítók többet dolgoztak tanulás mellett, mint végzős társaik. A német állampolgárságúak sikeresebben vitték végig tanulmányaikat, mint a külföldiek. És érdekes módon, minél alacsonyabb a szülők képezettsége, annál inkább kitartanak a fiatalok a tanulás mellett.

Nálunk mindehhez hozzá kell számítani egyéb tényezőket. Sok diákot frusztrálja, hogy nem abba az intézménybe, és arra a szakra került, amit szeretett volna. Ilyen esetben hamarabb megy a váltás, vagy a teljes szakítás a tanulással. Ahol a szülők anyagilag támogatják a gyereket, az a későbbiekben előszeretettel lóg „a semmiben”. Ide jár, oda jár, és végül nincs diploma a kezében. Vagy elmegy dolgozni, és közben rájön, hogy képtelen visszaküzdeni magát a tanulás világába.

A diploma önmagában még semmi, a tanultakat alkalmazni is tudni kell. De számos helyen képzés és „papír” nem megy az előrejutás. Egy-egy tanulmány megszakítása nem csak kudarc, de anyagi veszteség is. Szülőnek-gyerekeknek nem árt tudnia, mire vállalkozott.

Hozzászólások