Minden jel szerint óriási a generációs szakadék is. Az alábbi, néhány nappal ezelőtt készült ábrán a maradáspártiak arányát érzékeltetik a 18-29, a 30-39, a 40-49, az 50-59 és a 60 év felettiek között. A fiatalok meghatározó többsége a maradás mellett, míg az idősebbek zöme a kilépés mellett volt, van.
Brexit: a szétszakadt ország – Válasz.hu

Apa és fia verekszik. A fiú már a küszöbig vonszolja apját, mire az megállítja, és azt mondja: eddig fiam, mert én is eddig birkóztam az apámmal. A több változatban élő régi elbeszélés a generációk közötti problémák egyik tanulságos példája. Minden idősödő korosztály hajlamos elfeledkezni arról, hogy a generációs különbségek és az ezzel összefüggő konfliktusok egyidősek az emberiséggel, s hogy a megoldás kulcsát valahol az emberlét felénél elveszítjük.

A brit népszavazás első döbbent megnyilvánulásai annak kapcsán születtek, hogy kiderült, a brit lakosságból a 65 év felettiek „szavazták ki” az európai unióból a fiatalabb korosztályokat. A harmincas, negyvenes brit megkérdezettek szavai a becsapottságról és a nehezebb jövő miatti szorongásról árulkodtak. Az Egyesült Királyságban a népszavazás megmutatta a generációk között feszülő szakadékot.
Európában itt is, ott is mély a szakadék az idős, nyugdíjas korú lakosság, és a fiatalabb korosztályok között. Németországban jó néhány éven keresztül beszéltek arról, hogy egy nagy nyugdíjjal jól élő réteget jelenleg egy súlyosan elszegényedő aktív fiatal felnőtt társadalom tart el, amelynek kilátása sincs számottevő nyugdíjra, de sok esetben még a megszokott német életnívóhoz sem. A félelmek megoldásért kiáltottak, ennek lett következménye a migránsok tömeges befogadása, ami nyilvánvalóan így és ebben a formában tökéletesen hibás döntésnek bizonyult, és újabb, mélyebb problémákhoz vezet. Ám a kiindulópont a generációs válság volt, annak számtalan ága-boga: a túl hosszúra nyúló időskor és ennek következtében az ápolást, gondozást igénylők egyre növekvő száma, ezzel szemben a szociális igényekbe belefulladó aktív társadalom elégedetlensége és szorongásai, illetve a gazdaságot is fenyegető demográfiai kilátások.
Ami a német, vagy a brit társadalomban megmutatkozik, azzal küzd egész Európa, illetve a nyugat. Megmutatkozott ez nemrég Olaszországban a helyhatósági választások idején, ahol egy fiatalokat felvonultató protesztpárt óriási eredményeket ért el szemben a politikai elittel, amely hírhedten elaggult. Az európai példákat sorolhatnánk tovább, akár a magyar korosztályos politikai preferenciákat is beleértve. Általánosan jellemző mindenütt a nyugati társadalmakban, hogy az idősebbek aktív politikai jelenléte sok esetben azért bántó a fiatalabbak számára, mert egy jólétbe és kényelembe beleszokott, magának minden jogot kivívó korosztály dönt egy őket már kevésbő érintő jövő felől. Nyugat-Európában az egykori hatvannyolcasok, a társadalom általános erkölcsi válságát előidéző egykori forradalmárok, vagy a volt szocialista országokban az egykori opportunisták, a négy kerék-két gyerek (vagy annyi se) elvét hirdetők ma azok a csoportok, amelyek eldönthetnek választást, népszavazást, sorsdöntő politikai változásokat. Felelősebb gondolkodású fiatalok joggal tehetnék fel a kérdést, mennyi erkölcsi alappal lehetnek társadalmilag meghatározóak azok, akik a nyugati társadalmakat gyakorlatilag az öngyilkosság határára juttatták, mert saját kényelmüket fölébe helyezték a gyermekvállalásnak, mert általánosan elfogadottá és napi gyakorlattá tették a családok szétesését, illetve a legfőbb közösségi identitások szétzúzását.
Azt is látni kell, hogy nincs olyan válság, amit ne lehetne megoldani, s igaz ez a generációs válságra is. Ilyen szempontból kimondottan jót tesz a sokk, amely helyrerázhatja az embereket. Hiszen nyilvánvalóan nem elvetemültségből különbözik a generációk értékítélete, gondolkodása, hanem az eltérő tapasztalatok és az eltérő elvárások, vágyak, törekvések miatt. Egy sokkhatás talán elvezethet oda, hogy kialakuljon a közös kiútkeresés mentés egy közös felelősségvállalás, amely összecsiszolhat generációkat, összefoghatja szülő és gyermeke, nagyszülő és unokája kezét. A megoldás ott van, belül, csak kellően bölcsnek kell lennie minden félnek.