Ehhez kapcsolódik a – migráció mellett – Önt láthatóan gyötrő második, még szomorúbb egzigencia: hogy miként feleljen meg miniszterelnökünk elvárásainak, talán mert erre indítja Önt a (meglehet, rosszul értelmezett) nemzeti érzés, talán az államtól az Egyháznak juttatott bőkezű ellátmány (de vajon milyen példát fognak látni a felújított egyházi iskolákba kerülő gyerekek, mennyire reális remény a magyar egyház morális és missziós válságában, hogy értékes katolikussá válnak?), illetve vezetheti Önt hibás belátásokra talán a miniszterelnök személye iránti csodálat is – egyebeket nem tudok elképzelni, hiszen Önnél kevés tudósabb embert ismert az Egyház, tehát nem a hitünk alapjaival és a Tanítással nincsen tisztában. Visszautalok ismét a Tanításra: csak éppen szeretet nem látszik Önben, eltévedt az úton, és emiatt annál könnyebb különböző indokokra hivatkozva felsorakozni egy politikai program mellé, noha ezeket – bármilyen politikai programot – pontosan a helyén kezel a Tanítás. Tudniillik világosan óv tőle Krisztus Urunk (»Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!«), óvnak az egyházatyák, az egyház doktorai, a zsinati határozatok és pápai enciklikák: az egész Hagyomány.

Béndek Péter: A katolikusok szabadsága. Nyílt levél Erdő Péter bíborosnak

Béndek Péter filozófus nyílt levelet intézett Erdő Péter bíboroshoz, amely levélben a szerző olyan súlyos vádat fogalmaz meg, miszerint a bíboros menekültügyben megtagadja a keresztyén hit alapvető tanításait. Természetesen nem az én tisztem, hogy a levélre reagáljak. Majd a bíboros úr és környezete eldönti, hogy reagálnak-e, avagy sem. Miután azonban egy nyílt levélről van szó, s miután ebben a levélben az ismert szerző is keresztyénként szólal meg, s miután a bíboros a levélben a magyarországi keresztyénség első számú reprezentánsaként van megszólítva, okkal lehet a levélnek egy olyan olvasata is, hogy itt bizony meg van szólítva az egész magyarországi keresztyénségnek az a része, amely migránsügyben nem ért egyet a határtalan befogadás politikájával. Ez a hihetetlenül arrogáns levél azért érdemel mégis figyelmet, mert a szerző a számára egyértelmű keresztyén tanítás nevében kioktatja a bíborost, s rajta keresztül a keresztyén megszólítottak egészét arról, hogy miben is állna a valódi keresztyén szeretet. Az üzenet az, hogy a bíborossal az élen a magyarországi keresztyénség nagy része migránsügyben megtagadja a keresztyénség alapvető tanítását. Vagyis nem keresztyén. 

Rendben van, én készséggel elfogadom Béndek Pétertől, hogy az általa értelmezett keresztyén üzenetből migránsügyben megalapozható a befogadás filozófiája is. Nincs abban semmiféle újdonság, hogy a Biblia mint szöveg sokféleképpen értelmezhető, ami nyilván következik abból az egyszerű tényből, hogy az értelmező sohasem függetlenítheti magát az értelmezett szövegtől. Különösen is bonyolulttá válhat a bibliaértelmezés kiélezett helyzetekben – mint például napjainkban, a migránsügyben –, amikor arra kellene válaszolni, hogy mit üzen a Biblia? Lehet, hogy sokak zavarára, az a meghökkentő helyzet azonban, hogy bibliai szövegekre hivatkozva egymással szöges ellentétben álló üzenetek születhetnek. Ezen akár meg is lehetne ütközni, ám az a helyzet, hogy épp ebben van a keresztyénség egyik alapvető vonása, a folytonos küzdelem az Írás üzenetéért. Nincs abban tehát semmi rendkívüli, ha migránskérdésben is nyilvánvaló a keresztyénség belső sokszínűsége, akár még egy adott felekezeten belül is. Ami engem illet, tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét, még Béndek Péterét is, miközben nem rejtem véka alá a magam álláspontját sem.

Ám az meglehetős vakmerőségre vall, ha valaki veszi a bátorságot, és kinyilatkozatás-szerűen, ellentmondást nem tűrve azt állítja, hogy a migránsügy okozta valódi erkölcsi dilemmában birtokában van a keresztyén üzenet értelmezésének a monopóliuma, s ettől felhatalmazva érezvén magát, azzal vádolja meg a magyarországi keresztyénség reprezentánsát, hogy migránsügyben egyenesen megtagadja az alapvető keresztyén tanítást.

Persze, nincs itt szó valamiféle eredetiségről, hanem a szeretet bibliai fogalmának már ismert liberális kisajátítási kísérletéről. (Persze, tudom, hogy Béndek Péter konzervatívnak tartja magát, de ettől még az ő egyéni kísérlete nem írja felül a ma bevett konzervatív-liberális képletet.) Igen figyelemre méltó, hogy nézete kifejtésének közvetlen kiváltó oka a szerencsétlen őcsényi történet, amely szerintem egy tökéletesen megkomponált sztori annak az amúgy már eléggé régóta ismert toposznak a felépítésére, hogy miféle gyűlölködő populáció is ez a magyar keresztyén társadalom. Nem szeret, hanem gyűlölködik. Nem keresztyén. Mert a levél szerzője minden kétséget kizáróan tudja, hogy mi is a szeretet bibliai fogalmának a tartalma, s ebből következően migránsügyben csak és kizárólag egyféle keresztyén álláspont a helyes. Mindenesetre, engedessék meg nekem, hogy éljek a feltételezéssel: a túldimenzionált őcsényi történet, amelyet minden részletében nem ismerünk, gyanúsan nagy jelentőségre tett szert a liberális-keresztyén olvasatok szerint, el egészen odáig, hogy immár arra hívatott, hogy igazolja ama liberális bibliaértelmezést, miszerint a szeretet keresztyén fogalmából egyértelműen következik a határtalan befogadás erkölcsi parancsa. A történet, főleg annak utólagos felépítése a kommunikációs térben, alkalmas egy olyan feltételezés alátámasztására is, hogy Őcsény valójában egy megkomponált, s tömegfogyasztásra alkalmas illusztráció akar lenni annak az előzetes meggyőződésnek a bemutatására, hogy a hazai keresztyénség a vezetőikkel együtt a migránsügyben keresztyénségből megbukott. Ez a konklúzió pedig egyenesen a Bibliából következik. A történet felépítettségére vonatkozó feltételezésemet mindenesetre megerősíti a Migration Aid nevében nyilatkozó Siewert András, aki azt mondta, hogy a „jelenlegi közhangulatot ismerve nagyjából erre lehetett számítani”. A történet kiindulópontját, szervezésének, előkészítésének részleteit nem ismerem, s éppen ez intene óvatosságra. Ehhez képest meglepő, avagy nem is olyan meglepő, hogy a liberális sajtó egy része valósággal rákattant az ügyre, s Béndek Péternek is jó alkalmat kínált egy ilyen eléggé provokatív nyílt levél megírására, amely szerinte azért jogos, mert bibliai megalapozottságú.

Rendben van, mondom, a keresztyénségnek éppen ez a bibliaértelmezésből fakadó belső sokszínűsége adja a lüktető erejét.

Csakhogy Béndek Péter odáig megy, hogy azzal vádolja meg a bíborost, s rajta keresztül az egész hazai keresztyénségnek egy jelentős részét, hogy valójában a „nemzeti érzés” miatt, avagy valamiféle önös egyházi érdektől, avagy a miniszterelnök iránti csodálattól hajtva „árulják el” az igazi keresztyén tanítást. Magyarán, ha valamely keresztyén egyetért a kormány migránspolitikájával, akkor az nem keresztyén, s csak azért teszi, mert szolgai módon, avagy érdekből követi a miniszterelnököt. Mert az „igazi” keresztyén magától értetődően ellenzéki. Ez is egyenest a Bibliából következik.

Csak arra szeretném kellő tisztelettel felhívni a konzervatív Béndek Péter, valamint sok hasonló gondolkodású liberális keresztyén figyelmét, hogy azért ennyire nem értékelném túl Orbán Viktort. Az ellenzéknek látnivalóan az a problémája, hogy nem tud kikeveredni az Orbán-kultuszból. De ez legyen Béndek Péter és az ellenzék gondja.

Ami fontos, hogy igenis létezik a szeretet bibliai fogalmának egy olyan értelmezése is, amely messze nem támasztja alá a liberális-keresztyén olvasatot, és az ebből következő befogadás-politikát sem.

Ha csak erről folyna a vita, még üdvözölni is lehetne egy ilyen problémafelvetést. Ugyanis a migránsügy valóban rendkívül súlyos erkölcsi kihívást jelent Európa, s azon belül a keresztyénség számára is. (Az már más kérdés, hogy vajon miért csak Európának kell szembenéznie ezzel a súlyos kérdéssel, miközben nyilvánvalóan globális válságról van szó. De ez már egy másik téma.)

Visszatérve a nyílt levélhez, sajnos az a helyzet, hogy míg Béndek Péter a bíboros és a hazai keresztyénség nagy részének a véleményét politikai állásfoglalásként állítja be, addig a sajátját „tiszta” keresztyén álláspontként igyekszik bemutatni. Na, ez nem megy.

Talán nem kellett volna belekeverni a kormányt és a miniszterelnököt, mint egy igenis legitim keresztyén vélemény egyetlen és kizárólagos alapmotivációját. Mert így az embernek még az a gyanúja támadhatna netán, hogy ez a nyílt levél nettó politikai vállalkozás a hazai nem liberális keresztyénség lejáratására. Természetesen a „tiszta” és a „független” keresztyén bibliaértelmezés jegyében.

 

Hozzászólások