Ön 2018-ban könyvet írt a kereszténység fontosságáról. Miért tartja károsnak, hogy Nyugat-Európa elmozdul keresztény gyökereitől?

A könyvem címe God is good for you, azaz Isten jó neked volt. 40 éve vagyok újságíró: mikor pályakezdő voltam, a közélet még kereszténybarát volt. Később semlegessé vált, ma pedig
a közbeszéd egyenesen keresztény-ellenes a legtöbb nyugati országban.

Azt hiszem, hogy ez számos szinten rossz. A legfontosabb szint az igazság tagadása.

(...)

Lehetséges fenntartani a nyugati értékeket úgy, hogy nem fogadjuk el a Biblia igazát?

Douglas Murray író, akit jól ismerek és tisztelek, azt írja, hogy fenntarthatók a keresztény értékek anélkül, hogy hiszünk a kereszténységben. Sajátos gondolat, és minél többet gondolkodom rajta, annál inkább nem értek egyet vele.

A világ tele van magabiztos kultúrákkal, mi pedig elveszítjük az önbizalmunkat – Greg Sheridan a Mandinernek

Veszprémy László Bernát interjút készített Greg Sheridan ausztrál konzervatív újságíróval a Mandineren. A beszélgetést alapvetően fontosnak tartom, mert Sheridan kimond olyan dolgokat, amelyeket a konzervatív hátterű keresztyén hitvédelem csak ritkán szokott kimondani. Sheridan ugyanis nem a szokványos kultúravédő szerep mentén halad, azt állítva, hogy ha nem védjük meg a keresztyén Európát, akkor elpusztul. Ez motivációnak kevés. Vitába száll Douglas Murray íróval (Murray brit konzervatív szerző, 2017-ben megjelent nagyhatású könyve /The Strange Death of Europe/ magyarul is elérhető), aki szerint „fenntarthatók a keresztény értékek anélkül, hogy hiszünk a kereszténységben”. Sheridan ezt kétségbe vonja – teszem hozzá teljes joggal.

Sheridan, amikor arról beszél, hogy a közbeszéd keresztyénségellenes a legtöbb nyugati országban, arra hívja fel a figyelmet, hogy a keresztyénségellenesség legfontosabb szintje a keresztyénség igazságának a tagadása.

Más szavakkal, nem elég pusztán azt hangoztatni, hogy a keresztyénség elvész, s milyen kár lenne érte, ha közben nem tudunk a kultúramentő, önvédelmi szempontokon túl komoly érvrendszerrel előállni a keresztyén igazság védelmében. Ez az érvrendszer pedig alapvetően ismeretelméleti természetű. Más szóval: nem azért fontos elsőrenden a keresztyénség védelme, mert elvész a kulturális hagyományunk, hanem azért, mert a keresztyén valóságértelmezés igaz. A tét nem az, hogy elvész-e, avagy megmarad a keresztyénség, hanem az, hogy mi az igazság?

Miről is? Az emberről és világáról.

A mai nyugati kultúra általános keresztyénségellenessége nem abban van, hogy itt üldöznék a keresztyéneket, avagy tiltva lenne bárkinek is a keresztyén hit gyakorlása, hanem abban, hogy a normatív világkép az ateizmus, amelyhez képest a keresztyénség világnézeti különlegesség. A mai nyugati keresztyénségellenesség maga a normatív keretkultúra; amely a keresztyénséget a mítoszok világába utalta.

Nem azért nem járnak az emberek templomba, mert az tiltva van. Hanem azért, mert nem hisznek Istenben. S miért nem hisznek benne? – Mert a róla szóló bibliai üzenet nem igaz. Szép és kedves dolog ez a keresztyénség, csak az a baj vele, hogy nem igaz.  Ugyan, miért legyek keresztyén, ha egyszer az, amit mond, nem igaz?

Teljességgel egyetértek Sheridan-nal. A kérdés most már csak az – erre az interjú már nem tér ki –, hogy miként lehetne „igazolni” a keresztyénség igazságát?

Az a véleményem, hogy az alapvető világnézeti kérdéseket illetően senki sincs abban a helyzetben, hogy a végső igazságot végérvényesen, s mindenki számára bizonyító erővel kimondja. Ebből viszont az is következik, hogy a mai nyugati keretkultúra általános ateizmusa, az a meggyőződés, hogy az ember és világa Isten nélkül érthető és magyarázható, messze nem követelheti magának azt a jogot, hogy a valóság magyarázatának egyetlen és végső birtokosa legyen. A keresztyén magyarázatnak pedig semmi oka sincs arra, hogy engedje önmagát a letűnt, érvényét vesztett valóságértelmezések világába sorolni.

A keresztyén igazságigény igenis racionális alapon fenntartható. Csak ehhez ki kellene lépni abból a modernnek nevezett ateista világképből, amely a keresztyén hitet az irracionalitás fogalmával kötötte össze.

Holott ez a mai uralkodó ateista világkép semmit nem tud felmutatni objektív igazságtartalma mellett. Éppenséggel annak a meggyőződésnek az igazsága, hogy a világ Isten nélkül nem érthető, sokkal racionálisabb, mint a fölvilágosult nyugati modernitásnak a rövidlátó ateista valóságértelmezése.

Más szavakkal, itt az ideje a ma uralkodó nyugati világkép ismeretelméleti alapú keresztyén kritikájának. Ez tartalmilag abban áll, hogy kritikai vizsgálat tárgyává kell tenni a nyugati fejlődéstörténetnek az a ma bevett, de hamis képletét, miszerint keresztyénség és modernitás szétválása történelmi szükségszerűség volt.