Emlékbélyeget adott ki a Csárdáskirálynő című operett bemutatásának centenáriuma alkalmából a Magyar Posta, a bélyegen az akkori magyarországi bemutató szereposztásának művészei láthatók. Kálmán Imre darabját 1915. november 17-én mutatták be Bécsben, a darab magyarországi premierjére pedig egy évvel később, 1916. november 3-án került sor - idézte fel Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója a bélyeg csütörtöki bemutatóján Budapesten. Az alkalmi bélyegen Kosáry Emma, idősebb Latabár Árpád, Rátkai Márton és a zenészek láthatók.

Emlékbélyeg jelent meg a Csárdáskirálynő bemutatójának 100. évfordulójára - hirado.hu

Hajmási Péter, Hajmási Pál... A lyányok, a lyányok, a lyányok angyalok... Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád... Te rongyos élet... Ugye nem kell sokat gondolkodni a dallamokon? Szinte egymásba kapcsolódva kanyarognak a dallamvonalak, és az első szótagokkal automatikusan jutnak eszünkbe a melódiák. Somogy szülöttjének, Kálmán Imrének igazi világsikert hozott a Csárdáskirálynő, mely magyar és osztrák földön látott napvilágot az első világháború zűrzavarában. A tiszteletre méltó, százéves "öreg hölgy" előtt tiszteleg a Magyar Posta egy emlékbélyeg kiadásával.

Örömmel és büszkeséggel töltött el a tegnap esti híradó, amikor beszámolt az évforduló kapcsán kiadott emlékbélyegről. Szeretem az évfordulókról való megemlékezéseket, legyen az emlékkiállítás, emlékbélyeg vagy egy emelkedett hálaadó istentisztelet. Mindegyikben ott van a főhajtás valami kimagasló emberi teljesítmény előtt.

Túlzás lenne kimagaslónak és eget rengetőnek nevezni Kálmán operettjét? Talán nem, hiszen az első világháború zűrzavaros és fájdalommal teli időszakában néhány órára feledtetni tudta a borzalmakat. Éppen ennek köszönhetően gyorsan világszerte kedveltté vált: 1915 Bécs, 1916 Budapest, 1917 Szentpétervár... Itt a főhősnő nevével, Sylvia címmel mutatták be, az angolok és az amerikaiak pedig Gypsy Princess címmel játszották, mivel a főhősnőt cigány hercegnőként ábrázolták. De 1954-ben hazánkban is jelentős változtatást élt meg a Csárdáskirálynő szövegkönyve, amikor a primadonna szerepből kiöregedett, 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítette Cecília (eredetileg Anhilte) szerepét Békeffi István és Kellér Dezső.

Mozart támogatta ezt a műfajt, mely a paloták gazdagságán kívül élőkhöz is elviszi a zenét. Ő a műfaj keresztapja is, ő nevezte el az opera után operettnek, azaz operácskának a könnyed dallamvilággal átszőtt szerelmi történet. Az operettnek a könnyedség az erőssége: fülbemászó dallamok, egyszerű cselekmény és az operával ellentétben elsőre megérthető szövegek. Mindezeknek köszönhetően gyorsan magával ragadja hallgatóját, kiragadva a hétköznapok terhei közül.

Szükségünk van a kiragadásokra, még ha nem is mély elragadások ezek, sőt meg sem közelítik az istenélményt. Ezért hallgatunk kabarét, dudorászunk könnyed dallamokat, legelünk D-vitamint hosszú tél után tíz perces napozásaink során. Apróbb örömöt adó dolgok ezek, melyek Istennek hála megfűszerezik életünket.