A városvezető, Farkas Éva Erzsébet szerint Marosvári Attila egy zárt ülést követően, az ülésteremben a képviselők, a jegyző és a hivatal munkatársai jelenlétében azt mondta az alpolgármesternek, a polgármesterre vonatkozóan, hogy „Gerinctelen vagy! Mikor takarítjátok el innen ezt a nőt? Ez egy geci.” Farkas Éva Erzsébet becsületsértés alapos gyanúja miatt tett feljelentést. Marosvári Attila nem kívánt az ügyben nyilatkozni.

G.cinek nevezték a polgármestert, feljelentést tett - 24.hu

Makóról az esetek legnagyobb százalékában az embereknek biztos beugrik a szólás, ami szerint messze van Jeruzsálemtől. Noha valóban messze, majdnem 5000 km-re van Makó Jeruzsálemtől, mégsem erről van szó régi szólásunkban. A város helyett a Szentföldre tartó II. András királyunk Makó nevű keresztes vitéze volt még messze Jeruzsálemtől, amikor egy tivornya után felriadt a dalmáciai Spalato kikötőjében ringatózó hajón 1217-ben. A települést először 1247-ben említik, és akkor tájt még Felvölnek ill. Felvelnöknek hívták.

Makóról az esetek jelentős százalékában az embereknek eszébe jut a hagyma is, ami makói vöröshagyma néven a hungarikumok közé tartozik. Régi jellemzése szerint a makói hagyma felül laposan kigömbölyödő leánycsöcsű, gyökérzete és héjazata finom, nyaka behúzódott és benőtt. A hagymaegyesület egykori portáján ma a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház áll, ami tulajdonképpen a város színháza, kulturális központja.

Makóról az esetek kisebb százalékában, főként az ott már megforduló turisták fejében idéződik fel a Hagymatikum, ami nem más, mint a makói gyógyfürdő, ahol termálvíz és marosi gyógyiszap enyhíti a fájdalmakat.

Mindezen historikus és jelenkori dolgok után Makóról elenyésző százalékban a káromkodás, engedtessék meg, hogy most kivételesen így írjam, a gecizés is eszünkbe juthat. Annál is inkább, mert a hírek szerint ezzel a jelzővel illette a város polgármesterét egy képviselő, akit ezért fel is jelentettek. Kíváncsian várom a bírói indoklást (ha ugyan eljut abba a szakba az ügy), milyen álláspontot képvisel és milyen szempontokat fogalmaz meg a viselkedés határaival kapcsolatban. Hacsak nem merül el minden az "Egy közszereplőnek mindent tűrnie kell"-tóban.

Az óvodából hazahordott stílustalan szavak közé sorolandó ez a kifejezés, ami közismert ugyan, de nem közhasználatú. Bár Czuczor Gergely nyelvtudós 1862-ben A magyar nyelv szótárában még nagybetűvel, mint a Gergely becenevét leírta (Gerő, Gecő, Geci), használata szerint mára csak a szitokszavak közé sorolhatjuk. A szar, segg (hadd ne folytassam) sorába tartozik. Ez a szó újabban a politikai mezsgyéken időnként megjelenik. Tavaly például Simicska szájából hallhattuk, a Margit híd középső pillérjének lábazatáról pedig olvashattuk a miniszterelnökkel kapcsolatosan. Miért ezt a jelzőt használják? Miért nem elég a kibírhatatlan, a hülye, az ocsmány, a bántó vagy a dög kifejezés? Mert nem elég sértő, nem elég megalázó és nem elég megsemmisítő. Már pedig a düh, ami mások előtt kimondatja a mocskolódó szót, valójában ölni és megsemmisíteni akar. 

Jézus a Törvény értelmezésekor ugyanerre világított rá. Továbbá még szigorúbban alkalmazza a szabályt, és még magasabbra tette a lécet, hiszen már az ostoba és bolond szavakat is tiltotta. Ahhoz képest sajnos a mai beszédben ezeket már a light kategóriába sorolják...

"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, megérdemli az ítéletet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik testvérére, megérdemli az ítéletet, aki pedig azt mondja testvérének: Ostoba! - megérdemli, hogy a nagytanács elé kerüljön; aki pedig azt mondja: Bolond! - méltó a gyehenna tüzére." (Máté 5,21-22)