"Van jogszerű vagy indokolható elkülönítés és van jogellenes elkülönítés. A jogszerű elkülönítés, amit nagyon sok helyütt tapasztalhatunk az országban az nem feltétlenül rossz. Ezt úgyis hívja, nem mondanám, hogy a köznyelv, de mondjuk a szaknyelv, hogy integrációra felkészítő szegregált oktatás”  nyilatkozta az Alapjogokért Központ igazgatója. Azokon a településeken, ahol az iskolába járó romák aránya 80-90 százalék, gyakran élnek ezzel az oktatási modellel – tette hozzá a Hír TV. „Ott mondjuk nagyon nehéz megvalósítani integrált oktatást, hiszen az adott településen vagy városrészen a cigányság van számbeli fölényben, az ottani beiskolázott gyermekek vagy az ottani iskolák nyilvánvalóan úgy működnek, hogy a helyi lakossági arányoknak megfelelően a cigány gyerekek is számbeli fölényben vannak, vagy sokan vannak egy iskolában.” – folytatta Szánthó Miklós, aki szerint ebben az esetben a civilnek mondott szervezetek perlési politizálásáról beszélhetünk.

Informátor: Forrnak az indulatok Gyöngyöspatán - mandiner.hu

Vékony jégen sétál, aki Gyöngyöspatával kapcsolatban igazságot, igazságosságot és jogosságot vizsgál. Főleg, ha még állást is kíván foglalni, azaz döntőbíró kíván lenni egy szinte átláthatatlan, ám mégis sokak által megélt valóságban. Gyöngyöspata ugyanis nem egy lakatlan filmstúdió alkalmi statisztákkal, hanem valóságos település valódi emberekkel.

Tulajdonképpen Gyöngöspata olyan, mintha egy esettanulmány lenne. Egy település, ahol nem csak a helybeliek teszik próbára magukat. Problémakezelés pro és contra zajlik Gyöngyöspatán, mondhatni Gyöngyöspata hadszínterén. Vonulgatott a Jobbik, aki miatt a gárda szóval ma is rettegtethető a cigányember; vonulgatott a baloldali jogvédő had, akik megnyugvást nem tudtak elérni. Tanítottak és tanítanak vegyesen, ami miatt a jobb képességű gyermekeket nem íratják be a helyi iskolába; és tanítottak a felzárkóztató csoport általi szegregációt felhasználva, ami miatt jó tanulmányi eredményű osztály is volt az iskolában, de végül nagy büntipénz lett a vége. 

Tulajdonképpen nyelvtanításkor is kialakítanak egy haladó és egy óvatosan haladó csoportot annak érdekében, hogy más-más módszert alkalmazva végül mindenki eljusson a megfelelő nyelvtudásig. Ám az ilyetén szegregálás ellenére mindenki mehet osztálykirándulásra, részt vehet a farsangi bálon, napközizhet, leckét írhat, járhat uszodába. Csakhogy a gyöngyöspatai speciális csoport ezektől elesett. Nekem ez az igazán elgondolkodtató információ! Mert lehet matematikát, írást, olvasást, környezetismeretet tanulni egyéni képességek és szorgalom szerint kialakított csoportokban, de nem tudom elfogadni a közösségi lét megélésének lehetőségétől való elzárást. Vajon direkt el voltak tiltva a gyerekek, vagy iskolán kívüli okok vezettek ehhez? Van ugyanis olyan település ill. településrész, ahol nem lehet kirándulást szervezni, mert nem tudnak egy fityinget sem befizetni erre a szülők, akik egyébként cigarettára, sörre, hajfestékre, tetoválásra tudnak költeni... Bizony létezik olyan iskola, ahol a taneszközöket nem lehet az iskolából hazavinni, mert télen eltüzelik. Sejtésem szerint ott valóban nincs HÁZIfeladat.

Tulajdonképpen nem nagy összegről van szó - írhatnám, de nem írhatom, mert a fizetésre kötelezett önkormányzatnak évente csak 40 millió forint saját bevétele van. Ha fizet, akkor nem tud utat javítani, óvoda udvart korszerűsíteni, stb. Ez utóbbiért a hátrányt elszenvedő óvodások nevében később talán még perelhetnéke is támadhat valakiknek. Lévén a baj csőstül jön: egyik generálja a másikat. No, de ne adjunk ötleteket! Százmillió forint kártérítést kell kifizetni, ami nagyjából 0,5 - 2,5 milló forintot jelent személyenként. No, így tényleg nem nagy összegről van szó. Ezzel, az életreszóló hátrány elszenvedéséért kapott összegből nem lehet kihúzni egy egész életet. Kecsegtet, álomba ringat, de fel nem emel.

Tulajdonképpen a leggyanúsabb a szegregáció miatt aggódó és a szegregáció ellen küzdő alapítvány megszűnése. A per végeztével az alapítvány mára már megszűnt. Nem küzd tovább, nem képvisel más elesetteket. Véghezvitte, amire kiválasztották és feltuningolták a támogató szervezetek (döntse el mindeki maga, hogy Soros és/vagy Párhuzamos azon pénzek forrása!). Az alapítvány megszűnése azt jelenti, hogy vége a világra szóló aggódásnak és tenni akarásnak? Az jó, ha Gyöngyöspata volt az egyetlen hely, ahol probléma merült fel és intézkedni kellett. Attól tartok nem ilyen egyszerű ennek az alapítványnak a léte-nemléte. A rózsadombi magasságból irányított per valójában egy teszt volt: sikerül-e a magyar bírósággal beáraztatni a  szegregációt? Sikerült. Véleményem szerint elég olcsón adták a szegregációt. Ha egyáltalán valóban szegregáció zajlott ott. 

Tulajdonképpen Gyöngyöspata százmilliós erősségű gyűlölet-csomagot kapott az ítélettel. A pénz ugyanis nem csak a fiatal felnőtté korosodott cigányokat és családjaikat érinti. A pénz megérinti azokat is, akik nem kapnak, és azokat is, akiknek ki kell fizetniük. Irigység és düh lengheti körül a kártérítést, ami mentén ismét cigány-nemcigány terepen mozgatható az egész ügy. Pedig ennél sokkal árnyaltabb a valódi világ.