Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az idei rendezvényre szeptember 30-án és október 1-én szombaton és vasárnap kerül sor. A rendezvény egyrészt európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az ingyenes országos eseményekkel sokakat szólíthatunk meg és csábíthatunk ki a szabadba.  Az akció egyben verseny is az európai államok között.  A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik a résztvevő országokat, a legmagasabb számokat elérők nyernek! Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt.

Európai Madármegfigyelő Napok - mme.hu

A természettől egyre inkább elidegenedő, elszakadó, mindenféle civilizációs betegségekben szenvedő társadalmunkban egyre inkább  szükségünk lenne olyan rendezvényekre, napokra, esetleg versenyekre, amelyeken erőt meríthetünk a teremtett világból! A Madármegfigyelő Nap adta az ötletet, hogy egy kicsit  – stílusosan fogalmazva – engedjem szabadjára a fantáziámat, s álljak elő ehhez hasonló, ma még talán abszurdnak tűnő vagy éppen mosolyra fakasztó rendezvény-ötletekkel. Egy egész hétre való összegyűlt, íme...

 

 

Vadvirág Szelídítő Nap... Megzabolázni a buja természetet... Még szebbé rendezni azt, ami így is szép... Vadvirággal a vad világért... Akár ezekkel a szlogenekkel is meg lehetne hirdetni ezt a művészeti fesztivált, bármelyik vadvirágos rétre. Nem hiszem, hogy „anyaghiányban” szenvednének majd az alkotni vágyók: emlékszem, egyszer ifjúkorom egyik „elvarázsolt pillanatában” nekiálltam vadvirágot szedni, s negyed óra alatt legalább harminc különböző példányt sikerült csokorba gyűjtenem... Ezt a művészeti napot – természetesen – land art-jelleggel kellene megtartani, azaz, a virágokból, s egyéb természeti „tárgyakból” készített műalkotások a zsűrizés után a helyszínen maradnának... Deviáns társadalmi rétegek számára akár terápiaként is alkalmazható..!

 

Fára Mászó Nap... Ez egy sportverseny lenne, igazából bármelyik erdőben megrendezhető. A lényeg, hogy semmi technikai eszközt (kötél, mászóvas, heveder stb.) nem lehet igénybe venni. Az ötletet pedig egyrészt az adta, hogy gyermekkorunkban mi még űztük ezt a „sportot”, másrészt, hogy  ma már mindenre másznak az emberek – lakóépületek, toronydaruk, mászófalak, játszóterek és kalandparkok mesterségesen kialakított eszközei – , csak éppen fára nem... (Egyébként ilyen versenyt már rendeztek, 2005-ben, Amerikában...)

Szentjánosbogár Gyűjtő Nap... A természetes fényforrások jegyében... Ezt a versenyt éjszaka gondoltam lebonyolítani, bár az is igaz, hogy egyrészt a mai világban -erkölcsi értelemben- már nappal is sötét is van, másrészt már annyira mesterséges technikai környezetben élünk, hogy éjszaka is világos van... Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez egy nagyon könnyű feladat, szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét arra a tényre, amelyet én 47 évesen fedeztem fel, dacára annak, hogy nagy természetjáró vagyok, nos, a szentjánosbogár repülni is tud... - de nem tévesztendő össze valamilyen mini drónnal vagy éppen ufóval!

Kaméleon Nap... Érezte már úgy, hogy embert nem akar látni? Hogy legszívesebben kifutna a világból, s elrejtőzne a világ elől? Ha igen, akkor önt is várjuk szeretettel a Kaméleon Napon! Ennek az össznépi rendezvénynek az „őse” a gyermekek körében talán még időnként ma is népszerű bújócska... A legjobb rejtőzködők megtalálása és a verseny eredményhirdetésének  céljából az ORFK különlegesen képzett felderítő, nyomozó csapatát is be lehet vonni, annak érdekében pedig, hogy az abszolút győztest is megtalálják – majd néhány száz év múlva – a régészek... 

Csiga Nap... A sebesség mámorában megszédült világunkban, mintegy ellenhatásképpen rendezhetnénk meg a Csiga Napot... (Nudistáknak, naturistáknak a Meztelen Csiga Nap...) A verseny célja, hogy a versenyzők által „futtatott” állatok minél lassabban haladjanak, s természetesen az nyer, aki egy egységnyi idő alatt (mondjuk 24 óra) a legkisebb távolságot teszi meg. E verseny téli változatának halhatatlan hőse a Romhányi József által megénekelt csodacsiga, emlékeznek?
Egy csiga azt leste a magas buckáról,
hogy aki jégre megy, elhasal, bukdácsol.
Figyelte csak egyre, dideregve, fázva,
mert érdeklődését roppant felcsigázta.
Majd töprengve egy-két hetet,
alkotott egy elméletet:
-Talpon marad a síkoson,
ki csak araszolva oson.
És hogy bizonyítsa ezt az eszes tételt,
jégre ment, és estig csúszott is egy métert.
Látjátok! Nem esem! Csúszó csoda vagyok!-
szólt ki diadallal, aztán odafagyott.

Szúnyog-és Légyirtó Nap! Azt gondolom, lennének olyan tikkasztó nyáresték, amikor sokan eljönnének egy ilyen mindnyájunk érdekét és nyugalmát szolgáló rendezvényre. A szervezők egyik nagy dilemmája az lenne, hogy hogyan lehetne egyrészt minél tovább ott tartani a tömeget úgy, hogy a kellemetlenségek viszont (csípés, zümmögés) minél rövidebb ideig tartsanak, ráadásul, hogy a zümmögést a szúnyogok szerelmes szonátájaként (mint ahogy az is!) hallhassák és élvezhessék! Mindenesetre a siker, a taps az garantált...!

Végül egy vasárnapi, egyházi alkalom lehetne a Nap Nap...! Ezt egy olyan eseménynek gondoltam, amit szó szerint vétek lenne tető alá hozni, hiszen éppen az lenne a célja, hogy az embereket meggyőzzük arról, hogy az UV sugárzás veszélyeinél is erősebb a nap jótékony hatása, hogy mozduljanak ki otthonaikból és élvezzék a napsütést! Talán a legtalálóbb időpont erre a pünkösd utáni vasárnap, az ún. Szentháromság-vasárnap lehetne, melyen lelki üzenetként el lehetne mondani Augustinus (Szent Ágoston) egyházatya híres, a Szentháromság Isten titkát megvilágosító hasonlatát: az Atya olyan, mint a nap az égen, a Fiú, mint a napnak a sugara, mely eléri a földet, a Szentlélek pedig mint a napnak a melege, melyet az arcunkon érzünk...!