A NASA álláspontja szerint igen valószínű, hogy egy évtizeden belül a Földön kívüli életre utaló jelet találnak a kutatók, a további néhány évtizedben pedig bizonyítékuk is lesz - mondta az InfoRádióban Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

A földönkívüli élet felfedezésének jeleire számítanak az űrkutatók - inforadio.hu

Ilyen hírek olvasásakor tényleg szerencsésnek érzem magam, már ha ebben az összefüggésben értelmezhető ez a kifejezés. Leginkább azért, mert a tudomány mai állása szerint, ha nem támad rám egy halált hozó mérges pók, valamely ismeretlen gyilkos kór, esetleg az Iszlám Állam alvó sejtjének dunántúli szekciója, minden esélyem megvan rá, hogy Spielberg Oscar díjas alkotásának kedves figurája néhány évtizeden belül egy kellemes éjszakán bekopogtasson hozzám. Vagy mégsem?

Még mielőtt túl cinikusnak tűnnék, szögezzük le mindjárt az elején: Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa nem azt állítja, hogy belátható időn belül űrlényekkel, földön kívüliekkel találkozhatunk, hanem azt, hogy néhány évtized alatt sikerül rendkívül egyszerű életformák nyomaira bukkanni valamely bolygón, mondjuk a Marson, vagy egyéb óriásbolygó holdrendszerében.

Kár, mert már éppen kezdtem arról filozofálni péntek esti magányomban (csak én és a laptop), hogy érdemes lenne újranézni a Kapcsolat (Contact) című filmet Jodie Foster-rel, vagy éppen valamely klasszikus sci-fit, erre Kereszturi úr kiveszi a kezemből a távkapcsolót. (Mondjuk Kereszturi úr ezért az MTA munkatársa, és nem az ufóhívők szövetségének elnöke, már ha van ilyen.)

Örülök, hogy a kattintásvadász főcím és a hasonló bevezető után mégiscsak lehull a lepel, szó sincs itt Alien és Predator találkozásáról, vagy a Star Trekből, esetleg a Star Warsból ismert figurák érkezéséről, sokkal inkább egy elmélet esetleges bizonyítékairól. Pedig néha egész komoly tudósok is mondanak bizonyíthatatlan, csupán feltételezésekre alapozott mondatokat, amellyel a józan kételkedő nem igazán tud mit kezdeni. Sőt, néha nem is értem, hogyan képesek néhányan a tudományra hivatkozva kételkedni a Teremtő létezésben, a Teremtésben, a Bibliában, amikor ugyanezek a kételkedők teljesen készpénznek veszik a tudósok által gyártott elméleteket – lényegében mindegy, hogy miről. Sőt, a megfellebezhetetlen igazság az, amit a tudomány ilyen-olyan elméletekkel alátámaszt, aki pedig ezekben kételkedik, minimum régimódi, primitív. Ha az az indok Isten létezése ellen, hogy soha, senki nem látta, akkor miért nem kételkednek ugyanők mondjuk az ősrobbanásban: vajon ott voltak, amikor mindez történt?

Visszatérve az eredeti kérdésre: van élet a földön kívül? Keresztyénként mit mondjunk erre? Nem, nem valamiféle egyszerű életformára gondolok, mint amilyenre Kereszturi Ákos, hanem olyanra, mint E.T., aki nem is tudom milyen hajtású járgányával kiruccan a Föld nevezetű bolygóra, hogy aztán világító ujjacskájával halálra rémisszen egy (naná, hogy amerikai) alig tíz éves kisfiút?

A tömör válaszom erre az, hogy fogalmam sincs. Erről aztán tényleg nem tanultunk semmit a teológián (vagy ha igen, valószínűleg hiányoztam, de ígérem az engem olvasó teológiai tanároknak és művelt lelkészkollégáknak, hogy bepótolom).

Egyrészt elvileg létezhet, hiszen akkora az egész világegyetem, hogy simán előfordulhat. Annyi naprendszer, bolygó van az univerzumban, hogy teljesen logikus lenne, ha léteznének máshol is intelligens élőlények. Bár erről nem ír a Biblia, azért én elbírom képzelni a földönkívüliek létét. Ha azonban ez így is lenne, azt semmi esetre sem szabad elfelejtenünk: Isten mégiscsak erre a földre küldte el Egyszülött Fiát.

A problémám ugyanakkor mégiscsak az, hogy erre szintén semmi bizonyíték. Valahogy sem engem, sem a környezetemben élőket nem keresték fel a kis zöld emberkék, nem jelentek meg az ágyam mellett, nem súgták a fülembe a lottó ötös számait, nem adtak át energiát, sőt, még rádiójeleket sem fogtam tőlük, mint Jodie Foster a már említett filmben. (Mondjuk az is igaz, hogy bele nem ülnék egy olyan vacakba, amilyet az űrlények tervei alapján építettek ebben a filmben, az tuti. Nekem még a kerti hintaágyban is hányingerem van, hát még egy ilyen szerkentyűben.) Annak a lehetősége tehát sokkal valószínűbb, hogy tök egyedül vagyunk, így a földön kívüli invázió helyett csupán magunkkal kell megküzdenünk. Mondjuk ez is elég nagy kihívás.

„Most látom csak, milyen nagy művész az Isten” – olvastam egy fénykép hátuljára írva, amit évekkel ezelőtt küldtek a kanadai vadonból. Aztán rápillantok az alvó gyerkőcökre, a szívemre helyezem a kezem. Dobog. Akinek ennyi bizonyíték kevés, az nem hitetlen, hanem vak.

Van-e élet a Földön kívül? Apró, kezdetleges, mikroszkopikus nagyságú minden bizonnyal/talán igen. E.T. létezik-e? Nem tudom, de nem is érdekel. Az már annál inkább, hogy én élek, mégpedig a Föld nevű bolygó kárpát-medencei részén. Szép. Mert a Művész így akarta. Vigyázzunk rá, amíg lehet!

 


 

 

 

Hozzászólások