Fa Nándor hajója, a hazai építésű és fejlesztésű Spirit of Hungary belépett a Déli-óceánra a Vendeé Globe földkerülő vitorlásversenyen. A verseny honlapján közölt adatok szerint a magyar hajós budapesti idő szerint péntek este hajózott át a Cap Leeuwin fok vonalán, és továbbra is a mezőny 11. helyén halad.

Fa Nándor már a Déli-óceánon hajózik - origo.hu

Tavaly szeptemberben már írtam egy reposztot (potyautas a Szent Jupáton) a „magyar Magellánról”, s most megint úgy hozta az élet, meg a Vendeé Globe, hogy eszembe jutott. Mennék vele. Most biztos sokan arra gondolnak, hogy szegény hülye, ilyenkor karácsony előtt kezd besokallni a szolgálatokból, a készülődésből, a nyüzsgésből, a „kufárok dáridójából” (Ady), a karácsony előtti „lelki szemfényvesztésből”, a még idén elintézendő dolgokból, meg sok más egyébből, s most futna ki a világból... Persze, ez is benne van, de ennél azért több ok miatt irigylem Fa Nándort. Egészen pontosan hét okból kifolyólag... Elmondom.

Mert a határon van. Mindig a határokon.
1, Egyszerre mozog és egyszerre áll. Egyszerre próbálja már ki tudja hányadszor megvalósítani a gyakorlatban a Kopernikusz előtti geocentrikus világképet, azaz keringeni a Föld körül, s egyszerre áll. Áll egy hajón több hónapon keresztül. Kialakul egyfajta áll-andóság, rendszer, életritmus az életében, ugyanakkor mozgásban van, úton van, mindig új kihívások előtt.

2, Egyszerre „pörög” és egyszerre „buddházik...” Azaz egyszerre stresszelhet, élheti meg kihívásként ezt az újabb versenyét, ami mégiscsak a világ egyik legemberpróbálóbb versenye, s tombolhat benne az adrenalin, a mai ember üzemanyaga és egyszerre élheti át azt a nyugalmat, békét, amit csak ott lehet, az óceán közepén... (Gondolom én...) Ahol nincs más, csak Isten. Csak a víz. Csak a szél. Csak a nap. Csak a teremtett világ. (Meg persze én a magam kis Spirit of Hungary-jével...)

3, Egyszerre lehet egyedül és egyszerre közösségben. Az első megállapításból akár egy nem túl szellemes szólást is lehetne kreálni: egyedül van, mint Fa Nándor az óceánon... Ami pedig a másodikat illeti, ha csak az internet, rádió és a lélek hullámhosszain keresztül is, de maga mögött érezheti családtagjait, barátait, versenycsapatát, a versenytársakat, a vitorlás társadalmat, talán ezt a kicsi és „nem éppen hajósnemzetet” is, amelyiket vitorlásának nevében is felvállalt, s amelyik azt hiszem többségében értékeli és elismeri az ő nem mindennapos teljesítményeit, lassan életművét!

4, Egyszerre lehet kiszolgáltatva és egyszerre a maga ura. Ugye, minden csak viszonyítás kérdése: ha a végtelen óceán világát tekintjük a koordináta rendszernek, akkor mi benne egy alig 20 m hosszú emberi tákolmány rajta egy kis földi halandó teremtménnyel...? Ha meg a hajót, akkor mégis csak ő az úr a házban, ahogy a Kis hercegben a király uralkodhat a nem létező alattvalókon a 325-ös kisbolygón...

5, Egyszerre a középpontban és egyszerre a periférián. Merthogy egyrészt érezheti magát úgy Nándorunk, hogy benne vagyok az élet forgatagában, a reflektorfényben, a médiafigyelem tengerében, a facebook és a világháló óceánján is szörfözöm, bocsánat, vitorlázom, másrészt érezheti magát abszolút outsidernek is, aki egyedül küzd és dacol az elemekkel a világ szélén, s aki éppen úgy eltűnhet bármikor a hullámsírban, mint pl. a francia-kanadai Gerry Roofs, aki egy Atlanti óceánt átszelő versenyen veszett el örökre hajójával együtt..

6, Egyszerre tart egyenesen, cél felé és egyszerre megy körbe-(körbe)... Olyan ez, mint a zsidó-keresztyén és az antik görög időfelfogás közötti különbség. Az előbbi lineáris jellegű, van kezdete („Kezdetben...” Gen. 1,1) és van célja („Bizony hamar eljövök.” Jel. 22, 20), az utóbbi szerint pedig az élet egy végtelen körforgás, vég nélküli (kör)tánc vagy éppen taposómalom...
7, Végül egyszerre utazhat a Föld és egyszerre a koponya körül... - Utalva Karinthyra, azaz nem csak a végtelen világot, a makrokozmoszt ismerheti meg az ember egy ilyen út során, hanem a saját maga kis mikrokozmoszát is, lelkét és testét, gondolatait és érzéseit, lehetőségeit és határait is...

Szóval ezek miatt irigylem, ill. csodálom Fa Nándort. Mert a határokon vitorlázhat... Hét határon... S még azon is túl...