A hagyománytisztelet és a szülői nyomás már régen nem elegendő ok arra, hogy egy 21. századi fiatal templomba járjon. A társadalom nem közösíti ki azt, aki elhagyja a kereszténységet, sőt egy ilyen lépéssel egyre nagyobb népszerűségre lehet szert tenni. ... a keresztényként nevelkedett fiatalok ötvenkilenc százaléka hagyja el az egyházat, miután belép a kritikus tizennyolc–huszonkilenc éves korcsoportba. Míg a korábbi évek tapasztalata az volt, hogy ezek a fiatalok visszajöttek egy bizonyos idő után, ezt ma már nem jelenthetjük ki. Bár a vizsgált korosztály a felmérés szerint vallásosnak mondja magát, és szereti Jézust, az egyházat, a közösségüket azonban nem. Hogy mi a problémájuk? Többek között olyan alapvető értékeket és berendezkedéseket kérdőjeleznek meg, mint a házasság fontossága vagy az egyházi intézmény szükségessége. ... túlságosan merevnek gondolják az egyházat, egy olyan intézménynek, mely megakadályozza őket abban, hogy teljes életet éljenek. Sok amerikai fiatal úgy érzi, hogy választania kell a modern kultúra és az egyház között. 

 Elvesztettél engem – Ezért hagyják el a fiatalok az egyházat kotoszo.blog

"Alex Honnold 2017 júniusában megmászta a Yosemite Nemzeti Parkban található El Capitan egyik legnehezebb útját, a Freeridert, ami olyan nehézségű, hogy azt is feljegyzik, ha valaki kötéllel, biztosítással megcsinálja. Honnold június 3-án mindenfajta biztosítás nélkül mászott fel, ami azt jelenti, hogy ha csak egyet hibázott volna, meghal." Ha a fickó leesik, meghal index


 

Az egyházukat, közösségüket elhagyó ifjakról szóló blog bejegyzés főleg amerikai kutatás alapján készült. De lehet itthon is hasonló eredményeket kapnánk. Talán még durvábbat is. A szerző, Harmati Dóra megjegyzi, hogy nem lenne szabad hagyni a fiatalokat elveszni. Legalábbis az Egyház számára.

Miért hagyják el a fiatalok az Egyházat? 

Bizalomvesztés. Sajnos alapvetően a keresztyén egyház berkein belől történt visszaélések, erőszak, csalás, bármi ezt okozza. Felekezetektől függetlenül. Keresztény, keresztyén egészen mindegy. Ha megtűrjük ezt, az is a bizalomvesztést erősíti. Azt sem kell elfelejteni, hogy az Egyháznak van ellensége, aki ezeket alapból jól is tudja használni a társadalom manipulálására, és az egyháztól (Istentől) való elidegenítésére. 

A fiatalok nem hiszik el, hogy a Bibliának van mondanivalója számukra, és releváns a hétköznapjaik szempontjából. Ha értelmezzük, akkor ez azt jelenti, hogy a mindennapi életben hogyan válaszol számukra a Szentírás szava. Ezt nem kapják meg. Nem tudják értelmezni. 

A gyülekezeti kereteket nem érzik megfelelőnek. Talán elavultnak érzik. Úgy érzik választaniuk kell a modern és az Egyház között. A kérdésköreik, a tudományról, szexualitásról, kultúráról és életstílusról szólnak és az Egyház válaszai nem modernek. 

Ugyanakkor megkérdőjelezik az intézményes egyházat és a házasságot is. Az életüket, saját vágyaik, és a nem egyházi társadalom felől érkező impulzusok miatt nem tartják élhetőnek az egyházi keretek között. Az egyházi kereteket érthetjük úgy is, hogy egy-egy közösség Isten törvényei alapján, A Szentírás alapján egy olyan hitbeli közösséget hoz létre, amely a hétköznapokat is átjárja.

Ha cinikus lennék, akkor azt mondanám, hogy azért nem érzik a sajátjuknak, mert nem szeretkezhetnek csak úgy. Vagy a füves cigi nem része a misének. Az úrvacsorai bor nem sör, vagy energia ital. Nem ugrálhat egyik karzatról a másikra. A gyülekezeti adatbázist nem használhatja piramisjáték, vagy MLM (Multi Lever Marketing) üzleti kör kialakítására. 

Megannyi ötletet ad nekik a modern kor, a társadalmaink vívmányai, politikai korrektség humánus álarcába csavart gazdasági és hatalmi érdekek. Jól akarnak élni. Jól akarják érezni magukat.

De nem vagyok cinikus. A baj sokkal nagyobb, mint a tudatmódosító szerek. A modern kor gyermekei egy új világ születésének vajúdási szakaszánál állnak bizonytalanul. Jézus korában 125 millió ember élt. Ahhoz képest a mai modern világ teljesen átalakult a maga 7 milliárd emberével. Teljesen más életmód, más lehetőségek, más veszélyek. Bár alap problémák maradtak. (vallási fanatizmus, hatalmi harcok, életminőségért való küzdelem, ember önistenítése) Gyermekeink új, hatékony válaszokat, életmódot akarnak. Az Egyház ehhez képest nem gyors, nem változtat az alapjain. Akkor maradnának nagyon sokan az Egyházban, ha az Egyház önmagát alájuk simítaná, grundolná. Akár új alapokra is helyezné.

Lehet, hogy a felépítményen tudunk reszelni valamit, vagy kell is, de az alapot nem változtathatjuk meg. Jézus a Krisztus. Azért írom ezt kicsit reszketve, mert ez pont olyan, mint Alex Honnold, falmászó, sziklamászó esete az El Capitan egyik legnehezebb útjával, amit biztosítás nélkül mászott meg. Valami 900 méter. Ha hibázik meghal. Sokan mondják az Egyházra, illetve Krisztusra, hogy ezt nem kell komolyan venni. Pedig de. Pont annyira, mint azt a falat, amelyen biztosítás nélkül haladt a mászó. Nincs alternatíva. Vagy felmászol, vagy meghalsz.

Nem mondok le a fiatalokról, de azt gondolom ebbe Istennek is van beleszólása. Olyan helyre engedi őket, ahol a hitüket, a Szentlélek ajándékát legalább olyan komolyan gondolják, mint a biztosítás nélkül mászó a falon. Szoktuk mondani, hogy egy férfi akkor szereti igazán a gyerekét, ha szereti a gyereke anyját. Talán némi áthallással akkor teszünk a fiataljainkért a legtöbbet, ha a hitünket hittel éljük meg és másszuk a mi kis vagy nagy sziklánkat. Ha szeretjük Istent és Jézus segítségével ezt megéljük.