Feltámadás? Örök élet? Üdvösség?

Ha nincs feltámadás, mert az csak egy keresztény mítosz, akkor a Krisztus-követés morális értékei és az érte hozott emberi áldozatok nem többek, mint merő humanizmus, a halál pillanatában az enyészeté lesz a szent és a gyilkos, a jó és a rossz egyaránt. Ha viszont a tanítványok nem tévedtek, ha az egyház első hívei, az a több száz ember, akik saját szemeikkel látták a feltámadása után még 40 napig testben meg-megjelenő Krisztust, igaz módon tanúskodtak egy valós eseményről és le is írták az evangéliumokban, apostoli levelekben, akkor minden ember előtt még az európai kultúra megmentésénél is életbevágóbb kérdés tornyosul: minden most élő, több milliárd ember személyes üdvösségének megszerzése.

Maráczi Tamás: Lesznek-e még keresztények?- Mandiner

Alapvető kérdéseket feszeget Maráczi Tamás a Mandineren megjelent cikkében. Persze, a kérdések nem újak, itt kopogtatnak elég régóta. Mondjuk azóta, amióta beköszönt a történelem színpadára a „kulturális kereszténységnek” nevezett jelenség.  Ezzel kétségtelenül felbukkant a történeti kereszténységen belül valamiféle kettősség. E kettősség megjelenésének tipikus százada nálunk a 19. század, amelynek ilyen szempontból az a jellemzője, hogy ugyan a kereszténység mint keretkultúra nem vesztette még el domináns jellegét, ám mégis, az egyházias keresztyénség, avagy a szó elsődleges, teológiai értelmében vett kereszténység sokat veszített  meghatározó súlyából. Ez a kettősség tartalmilag abban mutatkozott meg, hogy megjelent egy olyan keresztény retorika, amely a kereszténységet már nem feltétlenül a teológiai üzenettel, hanem a történelmi - kulturális szereppel indokolta és magyarázta.   Ez az ellentmondás pontosan tükröződik ma is abban a tényben, hogy míg egyfelől mondhatjuk, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége kulturálisan tud azonosulni a kereszténységgel, addig a másik oldalon az már kevésbé mondható el, hogy ez a többségi kulturális kereszténység leképeződik az aktuális egyháztagságban. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy létrejött a kereszténység kettős olvasata: egyrészt a teológiai üzenet, másrészt a történeti - kulturális szerep felől.

Kövezés

Állatkínzás miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen, mert a Fővárosi Állat- és Növénykert feljelentése alapján június 13-án egy látogató utcakövet dobott egy görög teknősre. A zuglói nyomozók kevesebb, mint 20 órán belül azonosították és elfogták a feltételezett elkövetőt. A 28 éves V. Adélt előállították, kihallgatása folyamatban van, a nyomozó hatóság őrizetbe vételét és bíróság elé állítását tervezi.

Elfogták az állatkerti teknőst megölő nőt - index.hu

 

A megkövezés népszerű kivégzési forma volt a bibliai korban, olvasunk is róla több helyen a Szentírásban, legismertebb sztori talán a házasságtörő asszony „majdnem-megkövezése”. Bizonyára ma is alkalmaznánk, ha nem lennénk amolyan képmutató felvilágosult, kifinomult úri népség, s a Büntető Törvénykönyv nem büntetné. Mondjuk, ennek ellenére virtuálisan vagy verbálisan kövezünk ám, napi rendszerességgel lesújtunk, jogos, vagy annak vélt felháborodásunkat, frusztrációnkat, sebzettségünket ilyen módon levezetve.

Szomjazó lelkek

A borongós, esős idő után végre beköszöntött a nyár: itt a kánikula. A hirtelen jött meleg mindenkit megvisel, a hőség főleg az idősek, a várandósok és a valamilyen betegségben szenvedők számára jelent veszélyt. 

Kánikula idején megnő a kiszáradás veszélye, ugyanis a testünkből izzadtság útján távozó víz pótlásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Nyáron nagyon fontos a folyadékpótlás, ezért mindenkinek ajánlott többet innia, mint általában, erről légkondicionált helyiségben se feledkezzünk meg. Igyunk sok vizet, gyümölcslevet, és levest, ezzel nagyban segítjük szervezetünknek a hidratálását.

Brutális hőség támadja a magyarokat: így védekezz a kánikulában – hellovidek.hu

Megérkezett az év első hőségriadója. Beindultak a légkondik, az utcákon osztogatják a védőitalokat, meg persze a munkahelyeken is. A rádió óránként hívja fel a figyelmünket, hogy mennyire fontos a folyadék bevitel. Érkeznek a jobbnál jobb tanácsok, hogy hogyan figyeljünk magunkra, hozzánk tartozóinkra, házi kedvenceinkre. Mindenki igyekszik árnyékba húzódni, hűvös helyiséget keresni (megfizethetetlen élmény ilyen időben egy-egy multi polcsorai között bóklászni és jól átgondolni, hogy mit is kell venni), hogy egy picit enyhítsük a forróság okozta nehézségeket. 

Az vagy, amit megeszel!

A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös elemzése azt vizsgálta, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerül be az emberek szervezetébe. A jelentés riasztó adatokat közöl: ételeinkkel és italainkkal átlagosan nem kevesebb, mint 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez havonta körülbelül 21, éves szinten pedig több mint 250 gramm műanyagot jelent.

Hetente megeszünk egy bankkártyányi műanyagot - ng.hu

Ez az egyik, a napjainkban nagyon sokszor hallható, trendi, táplálkozás tudatosságra hangsúlyt helyező mondatok közül. Figyelj oda arra, hogy mi kerül a tányérodra – vagy a poharadba! Gondosan válogasd meg, hol és mit vásárolsz! Ne felejtsd el átnézni az összetevők listáját! Hasznos tanácsok ezek, valóban. Ki-ki életmódjától, pénztárcájától függően többé-kevésbé követi is őket. Jól jövedelmező vállalkozások nőttek ki abból az igényből, hogy egyre inkább oda kell figyelnünk arra, mivel is tápláljuk magunkat.

A vegyi anyag és a baktérium nem válogat

A glifozátot a hetvenes években az egyik legzöldebb gyomirtószerként engedélyezték, mondván, gyorsan, húsz perc alatt lebomlik, és az az útvonal, amelyen a hatását kifejti, nincs meg az állatok és az emberek szervezetében, tehát nem veszélyes rájuk. Csakhogy a méréseket nem vizes közegben végezték, márpedig a glifozát jól oldódik vízben. Ha egy területre kiszórják, az esővel bekerül a talajvízbe, onnan a folyókba, tavakba, tengerbe, csapvízbe. Mindenhová. Az utóbbi tíz évben az is kiderült, hogy bekerülve az emberi szervezetbe, felborítja az elsősorban a bélrendszerben élő mikroorganizmusok egyensúlyát, úgy, hogy a minket segítőket üti ki nagyobb arányban. A bélbaktériumok egyensúlyának felbomlása az alapja szinte minden gyulladásos és autoimmun betegségnek. 

Ami nem táplál, csak etet… – Közeli Dr. Bardócz Zsuzsanna

Konfirmandusaink lelki öröksége

A gyermekek és az ifjúság vallásos nevelésének célja a konfirmáció eseménye: a konfirmandus személyes döntése Krisztus és az Ő egyháza mellett.
A konfirmáció értelme az, hogy a megkeresztelt ember, mint aki elnyerte a hit ajándékát, a gyülekezet nyilvánossága előtt tesz bizonyságot Krisztus mellett hozott személyes döntéséről. A döntés magába foglalja a bűnbánat, a megtérés Lélek által munkált eseményét és a bűnbocsánat evangéliumának meghallását. E döntés kifejezésével a hívő betagolódik Krisztus testébe, szolgáló közösségébe.

Konfirmáció - reformatus.hu

Mint a legtöbb protestáns gyülekezetben, mi is pünkösdkor tartjuk a konfirmációt. Néztem a tizenéves ifjakat, amint ott álltak kissé megilletődötten az úrasztala előtt, s elgondolkodtam... Vajon mit kapnak tőlünk – s itt nem csak mint egyházra, gyülekezetre gondolok, hanem egyáltalán az életre, médiára, családra, iskolára – amelytől mi azt várjuk, hogy megállják majd helyüket az életben. Úgy is mint a jövő keresztyén Európájának lelki örökösei. Milyen értékrendet, lelki muníciót, életpéldát? S ami ennél is fontosabb: mit kezdenek ezzel a számukra most még egyáltalán nem fontos lelki örökséggel? Erre nézve hadd mondjak el egy mesét... Egy nagyon is valóságos és igaz mesét...

 

300-an adtak csattanós választ

Kolozsvári magyarok és románok százai tüntettek együtt szombat este a Mátyás-szobor előtt, békésen tiltakozva az úzvölgyi katonatemetőnél történt provokáció és erőszak ellen. A demonstráció román szónoka bocsánatot kért a magyaroktól a nemzettársai cselekedeteiért.

Cs.P.T.: Csattanós választ adtak a kolozsváriak az úzvölgyi incidensekre – maszol.ro, 2019. június 8.

Májusban és tegnapelőtt is írtunk már arról a román legfelsőbb politikai szintről gerjesztett magyarellenes provokációról, amely az ezeréves határ közelében folyó Úz völgyének katonatemetőjében történt. Röviden: az első és második világháborúban elesett magyar katonák nyughelyére állítólag ott nyugvó román katonáknak emléket állító kőkereszteket helyeztek, majd múlt hét csütörtökére bejelentették azok ünnepélyes felavatását.

Az Egyház titka

Sok minden megmagyarázhatatlan számomra az életben. Azokon mindig csodálkozom, s azokat mindig irigyeltem, akik mindenre tudnak magyarázatot. Akiknek minden olyan magától értetődő. A minap például a Pannonia Reformata Múzeum Hajlék az Örökkévalóságban c. kiállítását próbáltam meg valakinek elmagyarázni, s mondtam, hogy a kiállítás a halál-problematikával kezdődik. Azzal a kérdésfelvetéssel, hogy miért halunk meg? De csak nézett rám, s már a kérdést sem értette. Szóval, titkok között élünk, már ha az ember képes még kérdezni és csodálkozni. Számomra a legnagyobb titok az Egyház. Azért, mert ismerem belülről: tökéletlen emberek sokasága, magamat is beleértve. Ha valami halálra van ítélve, akkor az az Egyház. Ehhez képest kétezer év óta létezik, s bármilyen sokan és bármilyen sokszor megjósolták is a végét, csak nem bír megbukni. Az Egyház megmagyarázhatatlan.

Gyalázat

A bukaresti külügy az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.

Bukarest a magyarokat vádolja a feszültségek szításával - mandiner.hu

Csütörtökön román nacionalisták egy I. világháborús katonai temetőben vandálkodtak, a temetőt békésen védelmezni próbáló magyaroknak azt kiabálták: „Ki a magyarokkal az országból! Mars Budapestre!” A román külügyminisztérium kiadott egy közleményt, miután csütörtök este Teodor Meleşcanu román külügyminiszter és Szijjártó Péter az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidensről tárgyaltak telefonon.  A román külügy arra kérte a magyar kormányt, hogy „küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében”.

A román külügy szerint a külhoni magyarokat kellene megfékezni - mandiner.hu

 

Gyalázat. Ezzel az egyetlen szóval lehet legjobban jellemezni mindazt, ami az úzvölgyi katonai temetővel kapcsolatban történt. Nemcsak azt, hogy a közeli román település polgármestere kitalálta, hogy a temetőben állítólagosan nyugvó román katonáknak emléket állítana, holott ott nem nyugszanak román katonák; nemcsak azt, hogy a feldühödött, felheccelt románok betörtek a temetőbe és megrongálták a sírokat. Hanem azt, ahogyan a román állam, hivatalosan reagál: példátlan módon a román nagykövet nem megy be a magyar külügyminisztériumba, s a magyar külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés után a román külügy a külhoni magyarokat figyelmeztetné.

Aktív eutanázia

Az élet egy nagyon különleges adomány. Egyesek mindent megtennének érte, hogy minél tovább tartson, míg mások szeretnének maguk véget vetni neki amikor jónak látják. Vannak országok, ahol erre jogszerű lehetőség kínálkozik, míg máshol tiltják, illetve feltételekkel engedélyezik.

Egy tanulmány szerint 2004-ben még “csak” 4188 eutanáziát végeztek, míg 2017-ben már 7 ezer ember kérte a halálba segítését.

Hatalmas népszerűségnek örvend a holland “halálgyár” – lokal.hu

A Reposzt csütörtöki írásában egy olyan esetről olvashattunk, amely sokakat megrázott. Engem is megérintett és megmondom őszintén, hogy olvasgatva az esetről, még mindig értetlenül állok az egész előtt.

Miért elfogadott, hogy egy fiatal lány, aki még majdnem gyerek, eldönti, hogy feladja az életét és a bölcs világ asszisztál neki? Miért fogadunk el olyan könnyen mindent, amit a világban néhányan „jónak” tartanak?

Oldalak