AutoMáté

Érintős bankkártyával használható virtuális perselyt állítottak fel a jezsuiták budapesti templomában – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. Mint írták, a „hagyományos, pénzcsörgetős adakozás alternatívájaként” tudomásuk szerint elsőként a jezsuiták pesti Jézus Szíve-templomában állítottak üzembe érintős bankkártyával használható perselyterminált. A virtuális perselyt, amely július elejétől használható, a templomigazgató, Horváth Árpád jezsuita szerzetes AutoMáténak keresztelte el, a vámszedőből apostollá lett Lévi-Máté után. 

 Bankkártyás perselyt állítottak fel egy budapesti templomban 24.

"Az első két hétvégén másfélszázan éltek a lehetőséggel, és az 500, 1000, 3000 forintos választható összegek nagyjából azonos népszerűségnek örvendtek.

Az életrevalóság pszichológiája

Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerűen barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára. Az elmúlt évek egyik legnagyobb francia filmsikere megtörtént események alapján készült.

Életrevalók - port.hu

A múlt alkalommal arról „értekeztem”, hogy a nyári uborkaszezonban hogyan csipegethetünk össze magunknak egy kis kultúrát... Így írtam a látnivalók újra felfedezéséről, az élettörténetbe- ágyazottság fontosságáról és az olvasásról...  Ma továbbmegyek, s egy konkrét filmélményemet szeretném megosztani a Kedves Reposzt Olvasókkal... Egy nagy sikerű és ismert alkotásról van szó, az Életrevalók c. filmről, amely egyszerre dráma és egyszerre vígjáték, s amelyet már korábban volt szerencsém látni... Most újra megnéztem, ezúttal egy kicsit pszichológiai szemmel...

 

Több az élet!

Több az élet címmel rendezte meg a Dunántúli Református Egyházkerület ifjúsági táborát

Összefoglaló kisfilm (A fenyvesi táborok hivatalos csatornája, 2019. július 14.)

Nem tábori beszámoló következik, azzal majd egyházkerületünk honlapján jelentkezünk hamarosan. A múlt heti ifjúsági tábort most tágabb, történelmi aspektusból méltatjuk. Közelmúlti-közéleti bevezetés után önfény alert!

Templomból edzőterem

 

 

V4NA: Edzőteremmé, irodává, nyaralóvá alakítják át a hollandiai templomokat - Origo

Az Origo számol be arról a V4NA nemzetközi hírügynökség információi alapján, hogy Hollandiában a templomok (értsd: keresztyén templomok) átalakítása világi célokra már programszintű. Az elmúlt két évben a 6900 egyházi ingatlan egyötödét építették át, s a következő években templomok százait akarják átalakítani. Egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi ebben a hírben a felháborító, sőt ijesztő? Hiszen racionális döntésekről van szó. Ha egyszer a templomok kiüresedtek, mert elfogytak a hívek, akkor valamit kell kezdeni ezekkel az épületekkel. Nem igaz?

Betontengerre magyar?

És valóban, az országban az elmúlt bő másfél évtizedben igencsak megszaladt a térkő, ami idővel a rendezettség szinonimája lett, a gyártók fürdenek a településekről áramló – főleg uniós támogatásokból megvalósuló – megrendelésekben, épül, szépül kis hazánk. A rendezettség ezen érzete azután érezhetően átszivárgott a mindennapi felhasználók ízlésvilágába is, aki teheti, díszkövekkel kezdi burkolni kertjének egy részét, legalább az autóbeállót, vagy a gyalogos útvonalakat, majd idővel teljesen átveszi az uralmat. A térkövezés egyfajta össznépi szenvedéllyé vált, lassan el is feledkezünk arról, hogy mi lenne eredeti funkciója, szerepe, idővel kiszorít minden mást kertünkből.

A térkővel leburkolt ország - mandiner.hu

 

Aki próbált már tavaszi hóolvadások, nyári záporok, őszi esők és téli havazás után a sáros, térdig, de legalább bokáig érő mocsokban közlekedni akár autóval akár gyalog, az tudja, mekkora érték a térkő. Nemcsak hasznos, de szép és mutatós is, ám ahogyan lenni szokott, lelkesen és egyre magabiztosabban „toljuk túl” ezt az egyébként értékes és korántsem olcsó építőanyagot. Mindenhová térkövet! – adták ki a jelszót az önkormányzatok és háztulajdonosok, s burkoltatják le saját kis világuk minden egyes szegletét, hogy aztán térkőben és kavicsban fuldokolva, a térkövet ivóvízzel locsolva, hamis ciprusok és tuják nemlétező árnyékába menekülve arról panaszkodjanak, milyen kibírhatatlan a hőség.

Örömmorzsák

 

A megosztott kisfilm Benjamin Franklin egyik idézetével kezdődik: „Az emberi boldogság ritkán a hatalmas vagyonok gyümölcse, sokkal inkább támad napi apróbb örömökből.”

Jánosi Ferenc alkotása, az „Elégedetlen” c. rövidfilm a fentebb írt idézetet veszi alapul és hívja fel a néző figyelmét arra a Bibliában is megfogalmazott alapszabályra, hogy: „Ne ítélkezz, hogy ne ítéltess.” (Mt 7,1) A tévesen megítélt életek vezetik oda a főszereplőt, hogy saját életét kevésnek és nehéznek lássa. 

A főszereplő 30 éves, tehát fiatal, egyedül álló, vagyis szingli, aki a saját keserűségeit tárja a nézők elé. Panaszkodik, mert neki csak biciklije van, és nem jár autóval, mint Kis Kele, akit mindennap lát elsuhanni a luxus autójában. Milyen jó az ő élete! 

Szóvá teszi Kovács Izéke állandóan megújuló ruhatárát és frizuráját. Elhangzik róla egy mondat, miszerint neki csak megszületni volt nehéz. Milyen jó az ő élete is!

Bezzeg a főszereplőnőé, aki 7 évig ápolt egy idős hölgyet, aki végül ráhagyta a házát, akinek mindennapja abból áll, hogy takarítja a kis lakást, hogy tiszta legyen és locsolgatja a nénitől megmaradt növénykét… Milyen szörnyű élet!

Útra kelünk

Egyre több megdöbbentő felvétel terjed az interneten, amelyeken kis túlzással halálkaravánokként megjelölt, túlterhelt és veszélyes, főként külföldi járműszerelvényeket örökítettek meg az autósok mostanában a magyar utakon. Nyáron rengetegen útra kelnek útra, közülük sok a szabálytalankodó külföldi kamionos.

Halálkaravánok szelik át az országot a sztrádán - sonline.hu

Időről-időre napvilágot látnak olyan statisztikák, melyekből az derül ki: az országúti közlekedés az egyik legveszélyesebb. Nem légi közlekedési balesetben sérülnek és halnak meg legtöbben, hanem azok közül, akik hozzánk hasonlóan útra kelnek. Napi rendszerességgel vagy időszakosan, esetleg csak nyáron, amikor rokon látogatóba vagy nyaralásra indulnak.

Nagyvilági abszurd

Karla Marie, brit forgatókönyvíró kritizálta a Twitteren az HBO új minisorozatát, a Csernobilt. Az IMDb-n a legjobb sorozatok listáján az első pozícióig kapaszkodó sorozatot azért nehezményezte Marie, mert nem foglalkoztattak a produkcióban PoC (People of Color) színészeket. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért is kéne fekete színészeknek szerepelni a sorozatban, hiszen Kelet-Európában a nyolcvanas évek derekán viszonylag kevesen lehettek az érintettek között, azonban az érvelés szerint bizonyos karakterek “bőrszín-cseréje” mindössze annyiban sértette volna a történet hitelességét, mint az orosz és ukrán nyelvek módosítása angolra.

 Kiverte a biztosítékot a Csernobil, amiért nem foglalkoztattak fekete színészeket  filmtekercs.hu

Privát kultúrnyár.

Akár családosként, gyerekekkel, akár egyedül, a barátainkkal vagy a kedvesünkkel töltjük a vakációt, akár utazunk, akár nem, három alapszabályt érdemes fejben tartanunk (és nem csak nyáron):
1. Értelmezzük a lehető legtágabban a kultúra fogalmát, engedjük közel magunkhoz az új dolgokat is!
2. Ne azért vegyünk részt valamiben, mert kötelező, próbáljuk elengedni a „teljesítményművelődést”, és picit több figyelmet fordítani arra, hogy minket mi érdekel.
3. Jó, ha megtervezzük előre a programokat, de amellett se menjünk el csukott szemmel, ami épp az utunkba kerül, legyen az falunap, kézművesvásár, helyi népszokás, utcazene vagy szabadtéri kiállítás, koncert.
Ha ezeket az irányelveket magunkévá tesszük, már nem érhet bennünket olyan nagy baj, de azért néhány gyakorlati tippel is szolgálunk, hogy igazán „művészi” legyen a nyár.

Így fűszerezd kultúrával a nyarat! - kepmas.hu

Király Eszter írását olvasva nagyon is ráismertem az én kis világomra... Arra, hogy a média által ránk erőszakolt nyári fesztiváldömpingekkel szemben hogyan csipegethetem össze én magam a magam kis kultúr-elemózsiáit... A magam szerényebb anyagi lehetőségeivel...

 

A szürkeség diadala

Ez a gyanú. Ez a bizalmatlanság. Ez a kilátástalanság. Ez a szűk levegőjűség. Ha valahol megcsap ez a poros-dohos, nehéz szag, nehéz hangulat, amiből kicsi is elég, mint a nehézfémekből, mint a higanypárából, kimenekülök. Ez a Kádár-rendszer, amiben életem első hét évét éltem. Nyomokban sajnos még tartalmazzuk. Egyszer majd kiürül. Sajnos nem tudjuk, mennyi a felezési ideje.

Szilvay Gergely: A bizalmatlanság higanypárájáról (Kádár után VI. – Mandiner, 2019. július 6.)

Halálának 30. évfordulóján kádárszubjektív sorozattal emlékeznek a Mandiner szerzői. Szilvay Gergely sajnos nem csak emlékezik. Mint ahogyan sok más szerzőtársa sem. A máig velünk élő, minden oldalról körülölelő és még az én nemzedékemet, akik pedig akkor még csak általános iskolások voltunk, is belülről megfertőző, mentalitástorzító hatásokat a higanypárához hasonlítja.

Ami az élet legváratlanabb pillanataiban, 30 év múltán is újra meg újra felszáll. Kádár rendszere nem halt meg, csak hibernálta magát. Azt is rosszul. Félig fagyott teteme folyamatosan mérgezi a légkört, ahogyan az olvadásnak indult permafrosztból (oximoron) folyamatosan bukkannak elő már elfeledettnek hitt járványok kórokozói.

Oldalak