Nagy Konstantin mutatóujja

Megtalálták a párizsi Louvre-ban Nagy Konstantin római császár bronzszobrának hiányzó mutatóujját. A császár óriási szobrának maradványait a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, azonban most a francia múzeum felfedezte, hogy a testrész már 1863 óta náluk van. (…) A római múzeum igazgatója szerint az ujját még 1564-ben szedték le a szoborról, akkor amikor a földgömböt is amelyet a kezében tartott. A gömböt egy kilométerkőre helyezték a híres római Via Appia úton.                 

Előkerült Nagy Konstantin szobrának másfél évszázada elveszett ujja - mult-kor.hu

A nacionalizmus (vagy liberalizmus?) rehabilitálása

Ha liberális vagy, meghalsz a nemzetedért. Nem elég tudni, hogy emberek vagyunk, azt is tudnunk kell, hogy honnan jövünk – kezdte előadását Friedman. Ő például magyarnak született, majd New Yorkban élt, végül Texasban telepedett le. A származástudat hozza létre a törzseket és nemzeteket – tette hozzá. A nemzeteket nem csak önmagukért ünnepeljük, hanem azért is, mert azok adják a liberalizmus alapját.
George Friedman: Ha nem hiszel a nemzetben, akkor nem vagy liberális
Oláh Gábor összefoglalója, mandiner.hu

A nacionalizmus szükségszerűsége (The necessity of nationalism) címmel tartott előadást George Friedman politikai elemző a Brain Baron. A számos meghökkentő jóslattal előállt magyar származású amerikai elemző múlt heti budapesti előadása is tartogatott érdekes fordulatokat. Videómegosztón még nem találtam meg az előadást, így a mandiner.hu összefoglalójára hagyatkozom.

Az iszlám teszi újra keresztyénné Európát?

A muszlim bevándorlók számának növekedésével azonban egyre nehezebben tartható az európai keresztény egyházak szimbolikus politikai jelenléte is, véli McCrea. Egyrészt azért, mert egyre többen nehezményezik a keresztény jelképek mégoly szimbolikus jelenlétét az állami intézményekben – utal McCrea egyebek között az olasz feszület-vitára. Az iszlámhívők számának növekedésével minden bizonnyal gyakoribbá fognak válni a hasonló ügyek.

Másrészt pedig a hívő muszlimok az egyenlőség és a vallásszabadság nevében követelik, hogy számukra is elérhetők legyenek a más vallásúak számára biztosított közjogi intézmények.

Az iszlám szekularizálja Európát? - Metazin

A címben feltett kérdés reflexió egy, a Metazinban 2013-ban közölt szemle címére:„Az iszlám szekularizálja Európát?”  A szemle az Aeon-ban megjelent, Renan McCrea jogász- politológus által írt esszét ismerteti (How to hobble religion), amely azzal az izgalmas, s ma is aktuális kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a bevándorolók által behozott iszlám hogyan hat majd a keresztyénség Európában még érzékelhető szimbolikus-kulturális jelenlétére? McCrea arra a követeztetésre jut, hogy az iszlám térhódítással szembeni védekezésül Európa további szekularizációja várható. Csak úgy lehet ugyanis határt szabni a muszlim vallási igényeknek, ha a vallások egyenlőségének a nevében a keresztyénség még meglévő kulturális jelenléte is csökken. Ez pedig a szekularizáció kiteljesedéséhez vezet. De vajon valóban így van-e? Ezt az évekkel ezelőtt megjelent esszét azért szedtem újra elő, mert egyre Inkább úgy tűnik: McCrea jóslata nem jött be. Sőt megjelent és erősödik egyfajta új, reflexív öntudat, amely arra utal, hogy a keresztyénség újra úgy jelenik meg, mint az önmeghatározás és az önmegkülönböztetés egyik legfontosabb ideologikus pillére.

Kis pénz, nagy pénz, de hol a foci?

Szerda este kiderült: bárhogy is próbálkozik a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), nem könnyű olyan ellenfelet találnia, amit Georges Leekens irányításával le tudunk győzni. A C divízióban szereplő Magyarország hazai pályán kikapott az egy kalappal lejjebb rangsorolt Kazahsztántól, majd a szintén a D-ben lévő Fehéroroszország ellen úgy ért el döntetlent idegenben, hogy nem mutatott semmit. (...) A belga kapitányt mindez, a játék képe egy pillanatra sem zökkentette ki, mondta ugyanazt a sablont, amit már tavaly októberi kinevezése óta megszokhattunk tőle. Nem boldog, ha gólt kapunk, de a hozzáállás és a mentalitás rendben volt. Abszolút nem csalódott.

Edzőpartnerré silányultunk, Leekens így is büszke - index.hu

 

Nézem a labdarúgó válogatott aktuális meccsét, aktuálisan éppen Fehéroroszország ellen szenvedünk, én pedig azon kapom magam, hogy egyáltalán nem érdekel ez az egész. Ahhoz képest, hogy két éve még majd szétvetett a nemzeti büszkeség, hiszen hosszú évtizedek böjtje után labdarúgó Európa bajnokság résztvevői lettünk, ahol kiválóan szerepeltünk – nos, ahhoz képest most nyugodtan leülök vacsorázni, kapcsolgatom a tv-t, majd a mérkőzés vége előtt tíz perccel felállok és elmegyek aludni. Nem csalódott vagyok, nem is dühös, egyszerűen nem értem, mi a baj, hogyan jutottunk idáig – hiszen a labdarúgásba ömlik a pénz, egyre több a korszerűbb stadion, a játékosok se lettek rosszabbak, mégis, edzőpartnerré silányodtunk, taktika, elképzelés, hadrend, vagyis mindaz, ami egy modern csapatsportban alapkövetelmény: egyszerűen nincs. 

Veszély vagy lehetőség?

A húszezer négyzetméteres lelőhelyet áprilisban kezdték feltárni, nagyobb részét visszatemették már. Az előkerült leleteket a Rippl–Rónai Múzeumba szállították. A feltárások során hat korszakból való leleteket találtak.

Harcos a föld alatt - különleges sírt tártak fel Magyaregresen - sonline.hu

 

Magyaregresre egyetlen út vezet. Azon lehet bejutni a kicsiny faluba és ha valaki távozni szeretne, ugyanerre az útra kell lépnie. Egy zsáktelepülésről van tehát szó. Amikor meghalljuk ezt a kifejezést, rögtön az jut eszünkbe, hogy bizonyára hátrányosabb helyzetben van, mint azok, akik olyan faluban élnek, amelyen átmegy egy út, esetleg több is.

Ráadásul néhány hónappal ezelőtt jelentősen megváltozott az Egresre vezető út arculata. A fákat ugyanis, amelyek régóta az út mellett magasodtak és amelyek hozzátartoztak ahhoz a látványhoz, amely a falu felé haladva fogadott bennünket, kivágták. Sokan szomorúak voltak e miatt és hangot is adtak nem tetszésüknek. Hiszen eltűnt valami, ami megszokott és természetes volt, ami díszítette, szebbé tette azt a befelé vezető utat, ami sokakat haza felé vezető útjukon kísért.

Mintha megint elvettek volna valamit az ott élőktől.

Lopott idő

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a felnőttképzések utáni igény, így egyre több vállalkozás alakult annak érdekében, hogy ezt a hirtelen támadt keresletet kiszolgálja. A szakképzésnek számító, OKJ-s tanfolyamok között viszont egyre több az olyan, ami hatásos marketinggel csalogatja magához a pályát váltó felnőtteket, ám valódi tudást kevesen kínálnak... 

Egyre többen csalódottak és dühösek az OKJ-s képzések miatt  nlcafe

Országos képzési jegyzék. OKJ. Elviekben felnőttek szerezhetnek államilag elismert szakmát. Mindenképpen jó kezdeményezés. Hiszen az élet végéig tanul az ember.

Felgyújtottak egy templomot

Szombatra virradó éjjel fedezték fel, hogy ég a kemenessömjéni katolikus templom. Hamar értesítették a polgármestert és a plébánost is.
Súlyos, sokmilliós károk keletkeztek. Németh Zoltán plébános elmondta, az egy éve vásárolt orgona teljesen kiégett, de korom van a falakon is, mindent újra kell festeni. A tűz a kórusban keletkezett, szerencsére az egész épületre nem terjedt át.

Felgyújtották a kemenessömjéni templomot - nyugat.hu

„Apa, hallottad mi történt tegnap Sömjénben?” - kérdezte tőlem vasárnap este nagyfiam. Baleset? Gyilkosság? Ilyenekre gondol először az ember... Aztán „lepergettem” magamban ennek a Celldömölk melletti, mintegy 600 lelkes település nevezetességeit, hogy mivel is történhetett ott valami...? A valaha szebb napokat látott Berzsenyi-és Radó-kastélyokkal? Vagy egy helyi család egyre népszerűbb levendulaültetvényével? Netalán-tán azzal a hiánypótló háborús emlékművel, amelyet egy lelkes nyugdíjas asszony kezdeményezésére éppen aznap avattuk fel...? Persze, már hallottam... „Felgyújtottak egy templomot...!”

 

 

Nem jön többé

Június 4. van.
 
Azt mondják, hogy aligha találni ma olyan családot Magyarországon, amelynek ne lennének határon túli kötelékei. Emlékszem az erdélyi rokonokra, aki kalotaszegi terítőkkel és díszpárna huzatokkal (korondi tányérokkal) évente jöttek hozzánk látogatóba. Szüleim mindig vettek valamit. Sokan választották abban az időben a segítségnyújtásnak ezt a módját. Pénzt nem tudtak adni, mert azt nem fogadták el. Ezért a terítők, tányérok sok lakásban csak gyűltek és gyűltek. A konyhában egy külön falon csak tányérok voltak. Sok kába reggelen azokat nézegettük a reggeli majszolása közben. És azokban a motívumokban elég jól el lehet mélyülni. A hűtőnkön is egy olyan poszter volt, amin kalotaszegi népviseletbe öltözött lány áll virággal a kezében egy bulldózer előtt.

(Aztán évekkel később az önkormányzat életveszélyessé nyilvánította málló vakolatú, de teljesen ép szecessziós bérházat, és mi elköltöztünk tányérostul, terítőstül, díszpárnástul. Az ingatlan panamára fény derült, azt a házat már nem tudta elkótyavetyélni az önkormányzat, hát lett belőle romkocsma. A konyhánkból a romkocsma egyik vécéje. Ebből a szempontból határozottan kijelenthetjük, hogy a körúti romkocsmákban szocializálódtam.)

A nemzeti érzésről

A magyar nemzet hosszú távú fennmaradását és fejlődését a világ népeinek körében egyedül a képességei és a megkülönböztető, de adaptív és termékeny kultúrája biztosíthatják. Az állama csak rombolja ezeket és már csak emiatt sem lesz kár, amikor fel fogja adni a (leginkább ma is csak látszat-) harcot a globalizáció valamelyik újabb hullámával szemben. Ez nem fog holnap bekövetkezni, de minimálisan elfogulatlan szemlélettel pontosan érzékelhető, hogy előbb-utóbb be fog, és akkor elválik majd a nép, a nemzet és az állam ma éppen egységesnek tűnő útja. A nemzetállamok történeti képződmények -- btw, hogyan fér meg velük a liberális, multikulturális-dinasztikus birodalmat sirató Trianon-ellenesség?! -- és ekként is fognak az erőforrás-rendszerek változó dinamikája miatt elmúlni. Fel kéne fogni végre, hogy nem élünk üvegházban azonos ideális hőmérsékleten, és az értékrendünk -- ahogy az elmúlt évezred során -- úgy ezután is folyamatosan változni fog, ha szeretnénk, ha nem. Én nem annyira szeretem, talán egy picit (tekintve az etnicizmusunk terméketlenségét), de ez van. A magyar történelem ritkán alakult a pórnép érzelmi élete alapján, és eztán sem fog. Sorry, pórnép.

A globalizáció és a migráció erősödni fog, a nyugati nemzetállamok elsorvadása elkerülhetetlen - hafr.blog.hu

Mindig érdeklődéssel olvasom Béndek Péter írásait, amelyeknek ugyan olyan politikai funkciója is van, amellyel nem értek egyet (támadja az Orbán-féle konzervativizmust), de legalább filozófiai ihletettségűek. Ha jól értem a szándékát, elvi-világnézeti megalapozottságú konzervatív alternatívát kíván felmutatni az általa anakronisztikusnak tartott magyar-populista konzervatív tradicionalizmussal szemben. Csakhogy ebbéli igyekezetében szerintem könnyen úgy járhat, mint némely nyugati, önmagukat konzervatívnak nevező áramlatok: elmosódnak a világképi határok, s a konzervativizmus feloldódik a mai liberalizmus mindent uraló narratívájában. Itt van például ez az írása a nemzeti identitás mibenlétéről, amely pontosan felmondja a mai liberalizmus tételeit. De mégis azért fontos írás, mert jól érzékelteti, hogy a migráció nyomán Európa jövőjéről napjainkban kibontakozó identitásviták mögött nagyon is alapvető elvi-világképi kérdések állnak, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy minek is tekintsük a nemzetet.

Élvezd!

Szükség van a férfias férfiakra, a nőies nőkre. Szükség van a családra. A munkára is, de nem önmagáért, hanem a család érdekében. Szükség van a pihenésre, a szabad idő valódi megélésére, kisközösségeink életre keltésére, a klasszikus kultúra újbóli megismerésére. A Mandinernek minap interjút adó Anthony Esolen amerikai professzor könyvben fogalmazta meg a modern életmóddal szembeni egészséges reakció, a valódi élet visszahódításának alapvetéseit.

Hogyan hódítsuk vissza a saját életünket? - mandiner.hu

 

Annyira egyértelmű, amit Anthony Esolen amerikai professzor a könyvében megfogalmaz az élet értelméről, hogy tulajdonképpen azon gondolkodunk, ilyen kézenfekvő és ésszerű dolgokról miért kell egyáltalán könyvet írni. Hiszen mi sem egyértelműbb, mint hogy a szavak valódi értelmét értsük, hogy a fiúk fiúk, a lányok pedig lányok, hogy az anyaság szépséges hivatás, hogy a közösség értéke szinte kifejezhetetlen, hogy a kultúránkat óvni kell, hogy az életet élni, élvezni kell, ez pedig lehetetlenség a transzcendens, vagyis az Örökkévaló nélkül. Mégis, újra el kell mondani, könyvet kell írni róla, és meg kell állni egy pillanatra, hogy újragondoljuk az életünket, ami elveszett valahol a pénz és siker hajszolása közepette – kinek jobban, kinek kevésbé. 

Oldalak