Pistike és Misike! Mi lesz veletek?

„Egy nagyon emblematikus eset: egy mese dramatizálásának szereposztását sorsolással döntöttük el, a mi Pistikénk nem a főszerepet kapta. Menetrendszerűen jött is az őrjöngés, káromkodás, tankönyvcsapdosás, tolltartó-hajigálás, falrugdosás, gyűlölködés, füzettépés. Óra után a sorsolás győztese odajött hozzám, és ő, aki mérhetetlenül örült a szerencséjének, lelkes és büszke volt, hogy főhőst alakíthat, visszaadta a szerepét.”

Pistike miatt szív az egész osztály – Tanárszemmel blog, 2015. november 25. reblogolva: 2019. január végén valahol az indexen

A fenti idézet már több mint három éve került ki a hálóra, maga a blog, ha jól látom, pedig már egy éve inaktív. Nem véletlen, hogy mégis ez az írást szemlézték róla  a minap. A problémát egy gyakorló pedagógus írja le: mit kezdjen az olyan növendékkel, aki kilóg a sorból, mert az osztálytársaihoz képest különleges fejlesztés járna neki, ennek viszont személyi és fizikai akadályai vannak.

Az írás két dolog miatt szúrt szemet: egyrészt a szerző szakít a ránk kényszerített pc (pedagógiailag korrekt – bocs) nyelvezettel és nevén nevezi a bajt, másrészt tűpontos leírást ad az egyik legégetőbb iskolai problémáról.

Lehettem volna én is

Azonosította a rendőrség a szerda esti Ráday utcai kollégiumtűz egyetlen áldozatát: az elhunyt egy 47 éves veszprémi férfi volt, négy iskolás korú kislány édesapja, aki vendégként töltötte az éjszakát a református kollégiumban. A Magyarországi Református Egyház minden lelki és anyagi segítséget megad a gyászoló családnak, támogatásukra a következő számlaszámot különítették el:

    Magyarországi Református Egyház
    11100104-19024048-40000004
    A közlemény rovatba, kérjük, írják be: „tűz"

    A külföldről történő utaláshoz szükséges kódok:
    IBAN: HU29 1110 0104 1902 4048 4000 0004, SWIFT kód: CIBHHUHB

Gyűjtés indult az áldozat családjának - reformatus.hu

A kollégiumtűzben egy ember meghalt. Mindenkinek sikerült kimenekülnie, de valahogy ennek az egynek nem. Nem tudom, ki hogyan élte meg hírt, de nekem ez így abszurd. Mindenki, kivéve ezt az egy embert. Valahogy itt nem működik semmiféle logika, nem áll össze a világ, a rend, valami szépen rendezett, logikus egész. S az első elemi reakció, ami kitör belőlem: a tiltakozás. Hé, Úristen, itt valami nincs rendben! Miért pont ez az egyetlen egy ember? Mennyivel volt ő rosszabb, mint a többi? Nem gondolod, hogy sokkal igazságosabb lett volna, ha ezt az egyet is kimented, ha már úgy gondoltad, hogy tüzet hozol arra az épületre? Nem gondolsz a családjára, a szeretteire? Miféle igazság a Te igazságod? Az egyiket megmented, a másikat nem? Mindenkit megmentesz, kivéve azt az egyetlen egyet? És még a tetejébe azt is várod tőlem, hogy higgyek Benned? Mert Te mindent oly’ szépen intézel? Miféle logika ez, Úristen? Nem vagy Te egy kicsit következetlen?

Hová tűntek a férfiak?

Az igazság azonban az, hogy az apa és gyermeke közötti kapcsolat ugyanolyan fontos, mint az anya és gyermek közötti kapcsolat: akkor válhat egészséges felnőtt valakiből, ha a férfi és a női energiákat egyaránt megkapja. Mégis, egyre többen nőnek fel tényleges apaminta nélküli családban – ennek pedig súlyos hatásai lehetnek.

Ács-Fehér Kinga: Az apa nélkül nevelődő generációk sérült személyisége - 20on.hu

 

Sok igazság van abban, amit a 20on portál szerzője (sosem hallottam még róluk, most igen, köszi, mandiner), Ács-Fehér Kinga az apa nélkül felnövő generációkkal kapcsolatban írt. Való igaz, a modern társadalom apátlan társadalom, az apák hiánya sokféle problémát, adott esetben tragédiát is okozhat egyes gyerekek életében. Azt javaslom, szélesítsük egy kicsit a kört, hiszen a szerző által felvetett kérdés valójában egy jóval nagyobb problémának a része: ha már apa nélkül felnövő generációkról beszélünk, beszéljünk férfiak nélküli társadalomról is, és kérdezzük meg, hová tűntek a férfiak az élet egyre több területéről?

Hiszed vagy nem hiszed? – ez itt a kérdés

Német sajtóinformációk szerint a hannoveri központú Alsó – Szászország tartomány regionális kormányzata már elkészítette azt a javaslatot, melynek értelmében a jövőben megtiltanák a bíróknak és az ügyészeknek, hogy keresztet vagy más vallási szimbólumot viseljenek a tárgyalótermekben.
A javaslat jelenleg Alsó – Szászország igazságügyi minisztériuma előtt hever, és az életbelépés előtt a tartomány parlamentjének is jóvá kell hagynia azt.
A bíróságok elkötelezettek a semlegesség elve mellett, mellyel abszolút ellentétes a vallási és ideológia szimbólumok megjelenése a tárgyalótermekben. – hangsúlyozta Sven Rebehn, az egyesület ügyvezető igazgatója.

Megtiltják a kereszt viselését az alsó - szászországi bíróságokon - 888.hu

Ha a falak mesélni tudnának...

Egyelőre nem lehet tudni, miért gyulladt ki a budapesti református teológia kollégiuma, a hatósági vizsgálatok folynak. A tűzoltók még most is dolgoznak, mert a kisebb tűzfészkeket és a parázsló területeket is lokalizálni kell. Az épületet evakuálták, nincs áram. A Ráday utca érintett részére autóval nem lehet behajtani, a házba sem lehet bemenni.

Még mindig parázslik a Ráday Kollégium - refomatus.hu

Szomorú esemény az oka annak, hogy a mai napon egy második írás is felkerül a Reposztra. Reggel az első hírek között szerepelt, hogy Budapesten, a Ráday Kollégiumban tűz ütött ki és a tűz oltása közben az is kiderült, hogy egy ember a lángok között lelte halálát.

Az első érzések egyike a megdöbbenés volt. Ijesztő volt látni a képeket az épületről, melynek ablakaiból füst gomolygott és lángok csaptak ki. Ott volt az aggódás mindazokban, akiknek gyermeke, rokona, ismerőse a kollégium lakója volt. Jaj, csak nem esett baja? Ugye, biztonságban van?

Akik ennek a kollégiumnak voltak a lakói, mint én is, emlékeket idézve nézünk vissza és gondolunk arra a helyre, amely meghatározó volt számunkra a lelkészi szolgálatra való készülés során.

Hallgattassék meg a másik fél is!

Nem tudom, megkérdezte-e már valaki teljes komolysággal a közoktatás legfontosabb szereplőit, a kicsi gyerekeket arról, mennyire elégedettek iskolai életükkel. Nem idétlen tévéműsorokra gondolok, ahol hatásvadász szerkesztők szinte a gyerekek szájába adják a poénosnak szánt válaszokat.

Az oktatás reformja – ahogy az én harmadikosaim szeretnék - kepmas.hu

Nem tudom, az én harmadikosaim hogyan boldogulnának a címben szereplő első szó leírásával. Ismerek néhányat. Amikor rájuk gondolok, látom elszánt igyekezetüket, miközben egy-egy feladattal birkóznak. Látom őket egy-egy nap végén hazafelé bandukolni. Hallom kérésüket egy-egy hittanóra elején: ugye, játszunk valamit?

Gondolom, másnak is megvan a maga harmadikosa. Akit kicsit közelebbről ismer, belelát az életébe. Akit meghallgat, mikor az a sok tanulnivalóról panaszkodik. Aki mellé odaül és segít a házi feladatban vagy egy dolgozatra való felkészülésben.

Látjuk tehát őket, kísérjük őket. Talán sajnáljuk is őket, ha belegondolunk: reggel nyolctól délután négyig (illetve a többség már jóval nyolc óra előtt) az iskolában vannak. Keményen dolgoznak. Igyekeznek megfelelni a különböző elvárásoknak. A szülőkének, a tanárokénak. Saját maguknak.

Vajon – ha lehetőségük lenne rá -, mit változtatnának ők a mai helyzeten? Ezt a kérdést tette fel harmadikosainak egy tanítónő. A válaszok pedig érkeztek is szépen egymás után.

Nekünk ez nem jó!

Nem az a lényeg, hogy újra meghallgassam, milyen nehéz a kisebbségeknek a társadalomban, hanem az, hogy a puszta konstatáláson kívül valamit gondoljak is erről az állításról. Tök mindegy, mit; nem feltétlen azt, amit gondolni illik vagy gondolni szokás, csak gondoljak valamit. ... Az egyik ilyen monológ, Farkas Franciskáé például arra épít, hogy a beszélő maga akart cigánynak születni, ő akarta, hogy kirekesszék, ő akart minden rosszat, ami valaha történt vele, és örül is neki, hogy megtörténtek, hiszen vágyott mindre. Ami annyira abszurd, hogy muszáj átgondolnunk, vajon miért is állít ilyen hülyeségeket. Hogyan fogadhatja el valaki, ha kirekesztik? El lehet ezt egyszerűen fogadni, mint valami állandó körülményt? Milyen módjai lehetnek a szembenézésnek a legkézenfekvőbbön, az elkeseredésen kívül? És persze a fordított pszichológia is működik: ha valaki azt mondja valami negatívról, hogy nem baj, rögtön belegondolunk, miért is baj igazából – ami máris több, mintha csak konstatálnánk, hogy az. 

 Elhinnéd, hogy Farkas Franciska az első cigány miniszterelnök? index

Kezeket a falak fölé!

Holland házaspár története és sírja mutatta meg, mit jelent úgy közeledni másokhoz, hogy közben megőrzöm hitvallásomat. Ennek megélése sokat segít abban, hogy együtt imádkozzak másokkal a Szentháromság Istenhez.
J. van Gorcum holland lovassági ezredes 1842-ben kötött házasságot J. van Aefferdennel. Míg a katonaférj református volt, felesége római katolikus nemesi családból származott. Férj és feleség között tehát komoly társadalmi és vallási különbségek voltak.(...) Összesen harmincnyolc évet éltek együtt, a házasságnak a férj 1880-ban bekövetkezett halála vetett véget.
Hogy férj és feleség végül közös sírba kerüljön, komoly fejtörést okozott a hollandiai Roermond város vezetésének. Katolikust és reformátust nem lehetett ugyanabban a sírban, sőt, ugyanabban a temetőben sem eltemetni, ezért a házaspárt elválasztották egymástól. Hogy házasságukat és  kapcsolatukat valahogyan mégis kifejezzék, a temetőt elválasztó fal tövéhez temették őket, külön sírokba. Van Gorcum így a református, van Aefferden pedig a katolikus temetőben nyugszik. A falak felett átnyúlik a két sírkőből kiábrázolt kéz, így valójában még sincsenek elválasztva egymástól.

Testvéreim a falak között - parokia.hu

Élt: 16 évet

Előző nap még koncertre akart menni, másnap a Nemzeti Múzeumban felgyújtotta magát, hogy így tiltakozzon a szovjet rendszer ellen: egy 16 éves fiú 50 éve fáklyaként akart utat mutatni az országnak, a halálos ágyán tartóztatták le. Mit mutatnak Bauer Sándor állambiztonsági aktái?

Kolozsi Ádám: Szeretnék élni, de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek, index.hu, 2019. január 20.

Kolozsi Ádám alapos írásban járt utána egy kevéssé ismert mártír fiatal történetének az állambiztonsági aktái alapján. 1969. január 20-án, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén benzinnel lelocsolta, majd meggyújtotta magát Bauer Sándor budapesti autószerelő tanuló. Négy nappal korábban hasonló módon protestált a Vencel téren Jan Palách bölcsészhallgató a prágai tavasz leverése elleni tiltakozásul. Mindketten három nappal később haltak bele égési sérüléseikbe. Míg a Palách temetése 800 000-es rendszerellenes tömegtüntetéssé vált Csehszlovákiában – Bauer Sándor temetésén csak a szűk család vehetett részt Budapesten, az állambiztonságiak állandó fényképezése mellett.

A tárgyak lelke

 

 

 

Ez a legjobb, amit egy férfi kaphat? Ez az? Nem bújhatunk el előle, már nagyon régóta ez megy. Kinevethetjük, hangoztatva a régi, szokványos kifogásokat. De valami végül megváltozott. És nincs visszaút. Mert mi...Mi hiszünk abban, ami a legjobb a férfiakban. Hogy mondjuk azt, ami helyes. Hogy tegyük azt, ami helyes. Néhányan már ilyenek, kis és nagy dolgokban. De néhány nem elég. Mert a fiúk, akik figyelnek, a holnap férfiai lesznek.

 

Napjainkban egy reklám messze nem arról szól pusztán, hogy bemutasson egy-egy új terméket, hanem ideológiát közvetít. Meglehetősen naiv gondolkodás azt feltételezni, hogy korunk ismert nagy cégei, amelyek legyártják a mindennapi élet szokványos termékeit, csak afféle semleges termelők, s nincs semmi közük a tudatiparhoz. Sőt, nyugodtan mondhatni, bizonyos értelemben ők lettek az ideologikus tartalmak leghatékonyabb közvetítői. Itt van ez a Gillette reklám, amelyben már szó nem esik a pengéről, a borotváról, viszont kőkeményen beszáll a ma központi témává tett férfi-nő identitásvitába.

Oldalak