Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez?
Szőnyi Szilárd: „Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!” valasz.hu

És tényleg. Miért? Összeszedtünk pár kérdést, ami felmerülhet az aláírási üggyel kapcsolatban. Ha már aláírta, barangoljon tovább a reposzton. De előtte ossza meg. Mert megosztani néha hasznos.
No, akkor lássuk ezt az aláírási kiskátét!
 


 


1. Jelenleg nincsenek uniós jogszabályok az őshonos kisebbségek védelméről?
Vannak. De amint arra Kugyela Tamás újságíró (itt) rámutat, a jelenlegi szabályozás kizárólag azokra a tagállamokra vonatkozik, ahol azokat elfogadták.

2. Ezek szerint a kisebbségvédelmi szabályozások jelenleg tagállami hatáskörbe tartoznak?
Igen. Egyelőre két ilyen fontos dokumentumról beszélünk. A hivatkozott Heti Válasz interjúban Csáky Pál (felvidéki EP politikus) is két európa tanácsi dokumentumot említ, amit az Unió belső jogrendjébe kellene emelni. Az egyik a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezmény, a másik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája.  Az előző pontban  hivatkozott index cikk az alábbi három országot emeli ki, mint akik egyik egyezményt sem ratifikálták: Belgium, Franciaország és Görögország. A jelenlegi aláírásgyűjtés célja pont az, hogy uniós jogszabályba foglalják a kisebbségvédelmet.

3. Az elmúlt hetekben kapott csak komolyabb visszhangot az aláírásgyűjtés. Ennyire friss dologról van szó?
Nem. 2013-ban az Európai Bizottság egyszer már elmeszelte az aláírásgyűjtésnek még a kezdeményezését is. Négy évbe telt, amíg a luxemburgi bíróság engedélyezte az aláírásgyűjtés elindítását. Ezt követően gyújtotta be a rakétákat az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) tavaly májusi kolozsvári konferenciáján.

4. Mi az aláírásgyűjtés tétje?
Csáky Csongor (Csáky Pálnak csupán névrokona), aki a Rákóczi Szövetség főtitkáraként a magyarországi aláírásgyűjtés felelőse szerint, ha kútba esik a kezdeményezés (a múlt héten becslések szerint még 350 000 hiányzott), az „akár évekre visszavethetné a kisebbségek ügyét”.

5. Tartalma?
A dokumentum tárgya: „az Unió növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek  védelmét és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét.”

5. Mi történik, ha összejön az egymillió aláírás?
Elkezdődik egy hosszú tárgyalási folyamat a javaslatcsomag kilenc pontjáról.  A cél még egyszer: ne lehessen külön tagállami jogi „huzavonákkal” korlátozni egyetlen őshonos európai kisebbség ügyét se.

6. Hol itt a probléma?
Röviden és túlozva: nem gyűlnek az aláírások. Pontosabban: nem a megfelelő ütemben gyűlnek az ívek, félő, hogy az aláírásgyűjtés kútba esik.

7. Miért?
A Heti Válasz interjúalanyai egyetérteni látszanak abban, hogy míg Nyugaton rendezett a kisebbségek helyzete, sőt, általában működik a pozitív diszkrimináció, addig a kisebbségben élő magyarság körében egyfajta „történelmi fásultság” (Csáky Pál az individualizációt teszi felelőssé) emeli a közönyszintet. Ehhez jön hozzá a hazai választási kampánnyal való szerencsétlen egybeesés.

8. He?
A választójog miatt már így is kampánytéma a határon túli magyarság. Ebben a helyzetben nehezen kommunikálható, hogy most itt nem pártpolitikai kezdeményezésről van szó, hanem össznemzeti, pártérdekek feletti ügyről.

9. Meggyőztek, hol írhatom alá?
Itt: www.jogaink.hu. Vagy bármelyik postán.

10. Én semmit sem írok alá, mert adatvédeleeeem!
Oké. Egyrészt: itt nem kell több adatot megadni, mint amikor átveszünk egy ajánlott küldeményt a postán.
Másrészt: google-t, okostelefont, emailt használunk: van-e olyan személyes adatunk, amit ne tudna bárki könnyűszerrel megszerezni?
Harmadrészt: nem hazai párt gyűjt adatokat – ez egy uniós polgárjogi kezdeményezés.

11. Nem írom alá, mert ez akkor is csak egy „jobbos” ügy a sok közül!
Hááát... Ha még a 444.hu újságírója is azt írja, hogy „végre egy olyan aláírásgyűjtés, aminek értelme van!”, akkor itt már rég átléptük a jobboldal-balliberális határvonalat, nem?
No para, az emberi jogokért aláírni az új szexi.