Az asszony nem ember, a sör nem ital, és a medve nem játék - mondta kedélyesen a Tusnádfürdői Szabadegyetem nyitóbeszélgetésén Németh Zsolt, a Parlament külügyi bizottságának elnök. A Transindex Németh rögtön meg is magyarázta, hogy nem úgy gondolta

Németh Zsolt szeret azzal poénkodni, hogy a nők nem emberek - Index 

Nem csak Németh Zsolt szeret azzal poénkodni, hogy „A zasszony nem ember”. Nincs még egy olyan közhelyes székely-sztereotípia, mint az ismert felsorolás, amit az óhazából érkezett turistáknak minden helyi idegenvezető kötelezően elmond: „Az asszony nem ember, a sör nem ital, a medve nem játék.” A Tusványosi fesztivál nyitónapján ez az ominózus mondat sokakban kiverte a biztosítékot.

Amit Németh Zsolt államtitkár magyarázatul hozzáfűzött, már egy PC változat: „Ez nem azt jelenti, hogy ne tekintenék egyenrangúaknak a székelyek az asszonyokat, hanem van az asszony és van az ember, mindegyiküknek van az életben egy jól elfoglalt helye, és ez a fajta székely megközelítés része a közgondolkodásnak, mint ahogy az is, hogy a medve nem játék, és hogy a sör az nem ital, mert a pálinka az igazi ital.” Pedig a felsorolás első részét hamar el lehetne magyarázni némi kis gondolkodás után, ugyanis korántsem társadalmi és szociális megközelítésről, hanem lexikológiai különbségtételről van szó. A mondat arra utal, hogy a „férfi” szót az általános székely nyelvhasználatban az „ember” szóval helyettesítik, a felnőtt nő megnevezésére pedig régebben rendre az „asszony” szót használták. Ebből nőtt ki a humorizálásnak ez a hamar kopó mintapéldánya. Ha az államtitkár ezt megmagyarázta volna, valószínűleg jobban jött volna ki a dologból, mint így.

Amikor ilyen kijelentéseket hall egy valamennyire is értelmes nő, többnyire nem érzi sértve magát, olyannyira súlytalanná teszi a nőellenes poénokat a közhelyesség, ami itt mégiscsak a butaság szinonimájává válik. Az viszont bizonyos, hogy sem ez a poén, sem más kissé humorossá szelídített megkövült sztereotípia nem használ az erdélyie magyaroknak és a székelyeknek. E szerint milyen a székely? Férfi, bicskás, bajszos, végtelenül szófukar, és az asszonyt nem tartja embernek, a medvét meg játéknak, ezért néha eltángálja a medvét is. Ilyen férfi biztosan volt és van is, de bocsánatot kérek! Én még nem találkoztam ilyennel.

A felháborodott reagálásokat figyelve felmerült bennem a kérdés, vajon milyennek látják magukat „a zasszonyok”, azaz a székely nők? Elképzelem, milyen nőtípust lehetne passzítani a sztereotip székely férfi mellé, de a fantáziám leblokkol, hiszen a poénokból nem ismerjük meg „a zasszonyt”. Jó barátnőimet és ismerőseimet próbálom beleilleszteni egy képbe, és semmifajta általánosításra nem vagyok képes. Nem tudom, hogy miképpen tűrik a bárdolatlan poénokat, és azt sem tudom, mi a véleményük az ominózus közhelyről. Annyit azonban tudok, hogy nagyon is hasonlóak vagyunk. Konzervatívabbak, mint a férfiak és mégis innovatívabbak. Ez utóbbi tulajdonságot az erdélyi nők talán még jobban érvényre juttatják.

A nő általában konzervatívabb (nem feltétlenül politikai értelemben), mert ösztönösen szüksége van a biztonságra. Ugyanakkor bár paradoxonnak látszik, de a nők sokkal innovatívabbak, mint a férfiak. A nők a pszichológiai statisztikák szerint jobb adottságokkal rendelkeznek az alkalmazkodásra. Szívesen azonosulnak azokkal az új dolgokkal, amik kedvükre való, ami tetszik. A székely nőkre nagyon is igaz mindez. Modern, európai nők. Ezért nem értem, hogy nem kopnak ki ezek a rettentően avítt anakronizmusosok.

Miért lehet még mindig olcsó poénokat elsütni? Mert „a zember és a zasszony” társas lény, s ezért udvariasságból eltűr olyant, amit amúgy unalmasnak, elcsépeltnek, bárdolatlannak vagy bántónak tart. Mosolyog, halványan, kényszerből, de hogy mit gondol a poént elsütőről, az már az ő titka marad. Ám aki elsütötte az olcsó poént, az vegye észre, hogy a saját képébe sütötte. Mert az asszony ember, a sör alkohol, a mackó játék és a rossz poén egész egyszerűen bárdolatlanság.

Hozzászólások