Tolokonnikova eddig is aktivista és performance-művész volt, a tábor azonban vérbeli szerzővé tette.
És Isten megteremtette a feministát – Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az orosz Pussy Riot nevű, elhíresült feminista punk-együtes alapítója Nadja Tolokonnikova letöltötte börtönbüntetését, és könyvet írt a forradalomról. Ugyan ebben a műfajban, a forradalomban – az oroszoknak van már gyakorlata, nem is kicsi -, de ezúttal még nehezebben körvonalazható, vajon mit akar elérni a harcos forradalmár. Az biztos, hogy a Pussy Riot eszközei kicsit mások voltak, mint annak idején az Auróra-cirkálósoknak.

Nagyezsda Tolokonnikova 1989-ban született Szibériában. Már tíz évesen érdekelte a feminista irodalom, tizenhat évesen filozófiát tanult, majd tizennyolc éves fejjel tagja lett egy radikális művészeti csoportosulásnak. Huszonegy évesen alapította többedmagával a Pussy Riot-ot, azt az anarchista punk-csoportosulást, amely az egész világon elhíresült kétes értékű figyelemfelkeltő akcióikkal. Végül egyházellenességüknél telt be a pohár. Nadja három társával együtt a Moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban Putyint és Kyrill pátriárkát gyalázta. Ekkor, 2012-bem Nadját letartóztatták. Két év büntetőtáborban letöltendő büntetést kapott, ami rendkívül kemény ítéletnek számított, s komoly nemzetközi tiltakozás kísért.  2013. decemberében engedték ki.
A börtönévek után megjelent kötete a „Bevezetés a forradalomba” címet viseli. Ahogy az a külföldi visszhangokból kiderül, egy harcos, kemény, őszinte könyvet akart megírni a punker orosz hölgy. Oroszországot börtönnek nevezi, és azt mondja, Putyinnak távoznia kell, mert ő tette börtönné az országot. Arról is ír, miért nem marad egy csinos kis fiatal nő inkább csinos kis fiatal nő, hanem a halállal is dacoló harcos aktivista.
„Hatalmuk nem azoknak van, akiknek helyük van a hatalomban és a fogolyszállítmányok felett rendelkezhetnek, hanem azoknak, akik leküzdik a félelmüket”, mondja Tolokonnikova. A fegyház nyilván megtanította sok mindenre a feminista Nadját, de vajon mire jók az anarchista akciók? Világszenzációnak számíthatnak, de vajon az emberek megbotránkoztatásával szeretnének elérni bármit? Mindebben hol fér el a feminizmusuk?  Milyenné szeretnék tenni Oroszországot? Azt értjük, hogy ne legyen börtön, de normális egy olyan ország, ahol őrültnek látszó fiatal nők botránkoztatnak meg jámbor embereket? Forradalom rózsaszín ruhában? Érdemes lenne elolvasni magyarul is a könyvet, hogy megérthessük, miért éri meg valakinek két évig 500 km-re gyermekétől, egy végsőkig megalázó helyzetben, egy büntető táborban raboskodni. De hogy egy egyháztagadó szerzőnek miért kell mégis Isten teremtési művét megidézni a feminizmus legitimációjához, ez még fogasabb kérdés, és nem hiszem, hogy a könyv végül megadja a választ rá.

Hozzászólások