Engem mégis a harmadik, talán a legizgalmasabb kérdés érdekel, ez pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a hit kapcsolata. 


 Székely Attila: Politikus a templompadban - reposzt.hu

Az a helyzet, hogy valami egészen más írással készültem mára. Meg is van, majd talán egyszer felkerül, de Székely Attila kollégám tegnapi kitűnő posztja Orbán Viktor keresztyénségéről és a Fidesz „pálfordulásáról” engem már régóta foglalkoztat. Ugyanis miután a rendszerváltozás utáni történetünk egyik legfontosabb személyéről és pártjáról van szó, ezt a fordulatot többféle szempontból is lehet értelmezni. A személyesség szintjén is, ahogyan kollégám tette. Ugyanakkor, meggyőződésem, társadalomtörténeti eseményről is szó van itt, amely túlmutat önmagán. Orbán Viktor és a Fidesz története igenis alkalmas arra, hogy a magyar társadalom lelki-szellemi arculatának formálódásáról nagyon fontos mozzanatokat jelenítsen meg.

Azt abszolút természetesnek tartom, hogy a Fidesz ellenzéke igyekszik a történetet a napi pártpolitikai harcok szintjére redukálni, s úgy bemutatni Orbán Viktor és a Fidesz fordulatát, mintha itt valamiféle hideg, pragmatikus, haszon-és érdekelvű döntésről lett volna szó pusztán. Vagyis Orbán és a Fidesz azért hajtotta végre ezt a fordulatot, mert arra jutott, hogy ebből politikai haszna származhat. Ez szerintem eléggé felszínes magyarázat.

Orbán és a Fidesz történetét, mint társadalomtörténeti jelenséget, azt hiszem, csak a magyar történelem kontextusában lehet értelmezni, s ebből a szempontból inkább beszélnék a rendszerváltozás utáni típustörténetről, semmint valamiféle atipikus történetről, vagy a rendszerváltozás utáni történet kibicsaklásáról.

A rendszerváltozás utáni Magyarország egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a kommunizmus ideológiája után vajon miféle önértelmezési keret áll majd rendelkezésünkre. Vajon a magyar társadalom ebben a totálisan új helyzetben miféle tájékozódási pontok mentén tudja önmaga helyzetét újra megfogalmazni. E kérdéskör egyik legfontosabb eleme pedig a magyar történelem kulturális folytonosságának a kérdése. Ez annál is inkább aktuális kérdés volt, mert a kommunizmus gyakorlatilag lehetetlenné tette a magyarság számára az önmagáról való nyilvános gondolkodást és diskurzust, s úgy érkeztünk el a rendszerváltásig, hogy mögöttünk maradt kibeszéletlenül a borzalmas huszadik század, s ebből következőleg, nem is állt rendelkezésre társadalmunk számára semmiféle letisztult önkép, valamiféle minimális identitáskeret önmagunk múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

A balliberális oldal szerintem legnagyobb tévedése  hogy a magyar történeti közösségi tudat kulturális folytonosságára való alapvető társadalmi igényt nem vette komolyan, sőt minden ilyen irányú mozzanatot egyenesen restaurációs igényként értelmezett, s úgy tett, mintha a rendszerváltás  valamiféle abszolút ideologikus kiindulópont lenne. Ennyiben a rendszerváltás utáni balliberális attitűd igenis rokonítható a kommunizmus ideológiájának történelemmel szembeni dühével (a múltat végképp eltörölni).

A Fidesz, s benne Orbán Viktor fordulata azért lehet típustörténet, mert azt mutatja, hogy a magyar történeti-kulturális folytonosság egészét, lett légyen a magyar történelem bármennyire is ellentmondásos, nem lehet felszámolni. Nyilván nem restaurációról van itt szó, ám arról igen, hogy a rendszerváltás után formálódó új magyar középosztály egy jelentős részében megjelent az igény önmaga újraértelmezésére, mégpedig történeti kontextusban. Nos, ez egy új mozzanat a magyar történelem elmúlt hatvan évében. Innen látom Orbán Viktor és Fidesz fordulatát.

Miután a folyamat kezdetén vagyunk, a magyar történeti folytonosság Orbán általi tematizációja rengeteg kérdést, vitát, sőt indulatot vált ki. De ez nem baj. Inkább arra utal, hogy vannak itt bizony megkerülhetetlen kérdések, amelyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni.S ezek között bizony ott van a keresztyén folytonosság kérdése is. S ha van Orbán népszerűségére és hatására valamiféle magyarázat, akkor talán az, hogy a magyar történeti öntudat újrafogalmazására való igényt szinte egyedüliként tudta tematizálni. Nagy kérdés, hogy ebből az öneszmélődési folyamatból a balliberális oldal miért hagyta ki önmagát.

Hozzászólások