Buric leszögezte:  a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott  tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Az Európa Tanács továbbra is készen áll arra, hogy segítse a tagállamok  erre irányuló törekvésit, többek között azáltal, hogy minden szükséges ismeretet és segítséget rendelkezésükre bocsát.

„Arra szólítom fel a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric.

Levelet írt az Európa Tanács főtitkára Orbán Viktornak - Mandiner/MTI

Aki elég optimista, azt feltételezhetné, hogy legalább a vírus elleni küzdelem idejére a szokványos kultúrharc érdektelenné válik. De ez naivitás. Íme, megkaptuk a levelet Buric asszonytól, az Európa Tanács főtitkárától, aki arra figyelmezteti Magyarországot, hogy „a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Más szavakkal, a járvány elleni nemzetállami küzdelem megítélésének mércéje nem a hatékonyság, hanem a „demokrácia”, a „jogállamiság”, az „emberi jogok” Brüsszel által gyakorolt értelmezési monopóliumának a feltétlen biztosítása. A kérdés ez: az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Buric főtitkár asszony figyelmeztető leveléből az a sajnálatos, amúgy tudott következtetés vonható le újra, hogy Brüsszel gondolkodását továbbra is bizonyos értékeknek a dogmatikus-fundamentalista értelmezése uralja. Természetesen önmagában semmi gond azzal, ha Buric asszony félti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat. Eddig ebben egyetértés van. Mi, magyarok igazán tudjuk, mi az a diktatúra, mert nem könyvekből tanultuk.

Csakhogy most tényleg komoly válsághelyzet van, s ilyenkor eljön a valódi elvi önreflexió ideje is, amikor illik felenni azt a kérdést, hogy vajon, az emberélet megmentését megelőzheti-e bármiféle akár vallási, akár szekuláris dogmatizmus? Sajnálatos módon azt kell mondjam, Buric asszony demokrácia féltése tipikus példája lehetne a szekuláris fundamentalizmusnak. Nem a demokráciát kell megmenteni, hanem az embereket, hacsak azt nem feltételezzük, hogy a demokrácia emberek nélkül is működik. Nem az ember van a demokráciáért, hanem a demokrácia az emberért. ( Avagy, hogy egy régi könyvből idézzek, nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért.) Lehet, hogy egy szekuláris fundamentalista számára meghaladja az elgondolhatóság határát, de adódhatnak rendkívüli helyzetek, amikor épp a demokrácia megőrzése miatt nagyon erős államra, vagyis gyors cselekvőképességre van szükség.

Buric főtitkár asszony intő szava sajnálatos módon már megelőlegez egy olyan nem kívánatos történelmi fejleményt, amelynek ma semmilyen alapja nincs. Az Orbán kormány küzdelmének hatékonyságát a vírus ellen majd a történelem teszi mérlegre. Azt gondolom jelenleg, hogy a mérleg – összehasonlítva más országokkal – egyértelműen pozitív lesz, egyebek között azért, mert a magyar kormány nem esett a Buric-féle szekuláris fundamentalizmus csapdájába.

Továbbá, sajnálatos módon, a főtitkár asszony dogmatikus ragaszkodása az általa képviselt demokrácia-értelmezéshez alkalmas egy olyan, amúgy ismert feltételezés megerősítésére, hogy a demokrácia egyébként szép ideája könnyen válhat egy szimpla birodalmi-hatalmi ideológia legfőbb eszmei támaszává. Mindig úgy van ez, mi keresztyének aztán tudjuk, hogy egy eszmét, egy hitet annak képviselői járathatnak le a leghatékonyabban.

Ha megengedi Buric asszony, demokrácia-hitének szekuláris fundamentalizmusától távol tartanám magamat. Ennél többet jelent számomra a demokrácia. Most talán az embereket kellene megőrizni, hogy demokráciában élhessenek.

Hozzászólások