A magyar női junior kézilabda-válogatott 27–20-ra legyőzte Hollandiát a hazai rendezésű Európa-bajnokság döntőjében, így története során először – három ezüstérem után – megnyerte a kontinenstornát. „Ha a fiatalok valamit nem tudnak megoldani, akkor kicsit kedvüket vesztik. Az első félidőben ment a szekér, működött, amit megbeszéltünk, így a kapusteljesítmény, a gyors játék és a szoros védekezés is – mondta Golovin Vlagyimir szövetségi edző.– Sajnos a második játékrészben tíz perc alatt leromboltunk mindent, de ez inkább a kapkodás miatt volt. Örülök, hogy a végjátékban sikerült valahonnan erőt meríteni a játékosoknak, és többen is fel merték vállalni a felelősséget, felnőttként viselkedve kritikus helyzeteket oldottak meg.”

Hollandia sem jelentett akadályt, Európa-bajnok a női juniorválogatott! - nemzetisport.hu

Előre eldöntöttem, hogy ha csak valami nagyon nagy dolog nem történik a világban, akkor ezt a heti reposztot a sportra szánom... Tudtam, hogy hétvégén zajlik a vívó VB, aztán a vizes VB-n is jók a kilátásaink, mégis úgy döntöttem, hogy „csak” egy korosztályos versenyről és „csak” egy Európa Bajnokságról fogok írni! Arról, hogy Győrött Európa bajnok lett a magyar női junior kézilabda-válogatott! Azt nem tudom, hogy ez a siker már mennyire tekinthető annak „termékének”, hogy a Kormány nemzetstratégiai ágazatnak tekinti a sportot és az ellenzék által gyakran kifogásolt mértékben támogatja a látványsportágakat, az utánpótlást, az akadémiai rendszert, minden esetre – azt gondolom – nagyon megérdemelték a kézis lányok ezt az aranyérmet, s tényleg elmondhatjuk, amit a döntőt közvetítő riporter mondott talán túlságosan is visszafogottan a meccs végén, hogy „biztató a hazai kézilabda jövője...!”

 

 

Annál is inkább, mert ha a magyar kézilabda szóba kerül, akkor két dologgal még az is tisztában van, aki nem követi annyira figyelemmel a magyar vonatkozású sporteseményeket: egyrészt azzal, hogy a felnőtt válogatottak az utóbbi években nem arattak fényes sikereket, nincsenek közvetlen a világ élvonalában (a férfiak a tavalyi VB-n 14.-ek lettek, a nők ugyan 7.-ek, de 2017-ben pl. csak a 15. helyezést érték el...), másrészt azzal, hogy noha legjobb klubcsapataink évek óta résztvevői a BL négyes döntőknek, sőt, a Győr a legutóbbi két döntőt meg is nyerte, csakhogy ezen csapatok kereteiben alig 3-4 magyar játékos található (a Veszprémben  és a Szegedben is), üde kivételt talán csak a tehetséges magyar játékosokkal majdnem a Final Four-ba jutó Ferencváros jelenti! Ezért is mindenképpen nagyon értékes a junior csapatunk sikere. Ráadásul nem egyszeri, váratlanul „kicsúszott” eredményről van szó, hiszen korábban háromszor ezüst érmet értek el, tavaly pedig a VB-t egy szinte még teljesen más csapattal meg is nyerték!

Nagyon örülök annak is, hogy nagyobb médiafigyelmet kapnak az utánpótlás-sportesemények, hogy a korábbi években is már rendszeresen közvetítették a magyar U-csapatok mérkőzéseit. Most Győrben (ahogy tavaly Debrecenben is) a helyszínen is több mint 5 ezer néző, szurkoló biztatta a lányokat, szinte BL-atmoszférát teremtve a csarnokban! (Nem baj, hadd érezzék át, mi várhat rájuk felnőtt korukban is, ha olyan odaadással teszik a dolgukat, mint most...) Jó volt látni, hallani, ahogy a csapat és a közönség egymásra talált, ahogy a leglelkesebbek, a B-közép énekelte: „De én inkább meccsre járok, virágom, virágom...”

S nemcsak a hangulat, a körítés volt elsőrangú, hanem a színvonal, a mutatott játék is! Örömmel fedeztem fel a modern kézilabda legfontosabb elemeit a lányok meccsein, a gyors, „spanyolos” játékot, a védekezés alapvető fontosságát, továbbá a magyaros, „görbiczes”, improvizatív stílusjegyeket és a kiváló magyar kapusiskola hatását! Igen, vannak olyan tehetségeink, akik a tavalyi junior VB után már a felnőtt válogatottba is bekerülő, lassan nemzetközi klasszisokká érett Hárfa Noémi és Márton Gréta nyomdokaiba léphetnek. Elsősorban a torna válogatottjába is bekerülő Kácsor Gréta és Kucsora Csenge, de Vámos Petra, Pál Tamara, Tóth Nikoletta nevét is fogjuk még hallani! S valakit még ki ne hagyjak a sorból, a döntő egyik hősét, a kapust, Herczeg Lilit! Védéseivel  már-már az azóta a szövetség alelnökeként tevékenykedő kapuslegendát, Pálinger Katit idézte...

S persze jó csapat nincs jó edző nélkül... Golovin Vlagyimir még játékosként 92-ben került át Magyarországra. Edzőként több klubcsapatnál is dolgozott, s az utóbbi években az utánpótlásban ért el kiemelkedő eredményeket. Tetszett a higgadtsága, nyugodtsága, illetve ahogy megtalálta a hangot „lányaival”, s ebbe azt is beleértem, ahogy átvette a fiatalos magyar szleng  („basszus”, „gáz”, stb.) használatát...

Szóval Európa-bajnok lett a magyar női junior kézilabda-válogatott! Szerintem is biztató a hazai kézilabda jövője...