Ha eddig valakinek kétségei lettek volna afelől, hogy a DC képregények sehol nincsenek a Marvel univerzumához képest, akkor most itt az ideje a megvilágosodásnak. A céghez tartozó Vertigo Comics kínjában Jézus Krisztusból csinált szuperhőst, ami akár jó is lehetne, de nem az. A DC Comicsnak sikerült a földbe döngölni Jézust, ami a haladó nyugati világban biztosan menő dolognak számít, Allahhal azonban a Charlie Hebdo óta nem igazán merik megcsinálni. A képregény valószínűleg népszerű lesz a mindenre (kivétel a konzervatív, keresztény értékekre) nyitott, haladó fiatalok körében.

Porig alázza Jézus Krisztust és a kereszténységet a DC legújabb képregénye -  pestisracok.hu

Hatalmas sikert ért el az S4C.News által kezdeményezett, majd a CitizenGO amerikai és magyar szervezete által felkarolt petíció. Az aláírásgyűjtéshez több mint 200 000 ember csatlakozott, elsősorban az Egyesült Államokban, Magyarországon, Franciaországban és Ausztriában terjedt.
Azt kértük a DC Comics kiadótól, hogy vonja vissza annak a képregény-sorozatnak a megjelentetését, amely Jézus Krisztust sikertelen, lagymatag, butácska karakterként ábrázolja, kereszthalálát pedig feleslegesnek és kudarcnak írja le. Az eredeti célkitűzés a százezer támogató aláírás összegyűjtése volt, ezt követően a kétszázezres cél került kijelölésre. Az aláírók száma azonban hamar átlépte ezt is, bejelentésünk pillanatában 226 ezer felett jár a mutató.
A meggyőződésünk szerint a kereszténységet sértő, blaszfémiát elkövető sorozat alkotója, Ryan Higgins a Twitteren bejelentette, hogy a DC Comics visszalépett a sorozat kiadásának tervétől. Nem volt tehát hiábavaló több mint kétszázezer ember határozott kiállása.

Győzelem: visszavonja a DC Comics a Jézus-képregény kiadását! - s4c.news

A „Második érkezés” című képregény Jézus életét szeretné bemutatni, napjainkban. A szerző fantáziája szerint Isten megharagudott Jézusra, mert „nem jól” végezte el a rábízott feladatot 2000 évvel ezelőtt. Túl gyorsan lett vége földi életének és ráadásul még hagyta magát keresztre is feszíteni. Így Isten szobafogságra ítéli – a képregényben egyébként lúzerként bemutatott – Jézust. Majd ad neki még egy esélyt, így elküldi Nap-emberhez, akit Supermenhez vagy Batmanhez lehet leginkább hasonlítani. Mivel Jézus a szobafogság alatt semmit nem látott a világból, így mikor visszatér a földre, csodálkozik, hogy mennyire félreértették az ő tanításait a keresztények. Az a dolga, hogy új „krisztus identitást” mutasson meg az embereknek, de hogy ezzel mire gondol a szerző, az az eddigi interjúkból nem derült ki. 

S hála Istennek már nem is fog, mert a S4C.News által elkezdett és a becsatlakozott CitizenGO segítségével elindítottak egy petíciót, amely a képregény sorozat visszavonását követeli. Több százezren fejezték ki aláírásukkal, hogy egyetértenek a képregény tervezett kiadásának leállításával.

Jó hír, hogy egy ilyen lejárató, kereszténységet kigúnyoló, Istent káromló emberi alkotás nem jelenhet meg. Viszont elgondolkodtató, hogy egyáltalán miért indult el? Hogyan jut eszébe bárkinek is, hogy több ezer éve, a világ számos pontján, sok-sok híres ember által is megbecsült értéket egy képregény lapjain karikírozza? 

A kérdés természetesen csak költői! Mégis olyan szívesen meghallgatnám ezt az embert vagy embereket és feltenném a kérdést, hogy vajon mit szólna hozzá, ha számár értékes dolgokat, személyeket bántana valaki más? Hogy jön ahhoz, hogy Isten dolgait ilyen módon kezelje? (A hamis bíró példázata jut eszembe, akiről azt írja a Biblia, hogy Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte.)

Azt hiszem, ilyen esetekben mondja a magyar ember, hogy: „Már semmi sem szent?!”

S itt be is fejezem a „felelősségre vonást”, mert nem szeretném megvalósítani a hamis bíró egyik jellemvonását: embereket pedig nem becsülte.

Inkább elgondolkodom azon, hogy mi oka van ennek a sok támadásnak, ami mostanság éri a kereszténységet? Nem lehet, hogy valamit tényleg nem jól csinálunk? Nem lehet, hogy időnként túl megengedőek, elfogadóak vagyunk a világ mindenféle dolgával kapcsolatban? S mivel ezt közvetítjük, némelyek úgy gondolják, hogy megtehetik és meg is teszik: kigúnyolnak, lekorlátoznak, elrendelnek…

Ez év januárjában röppent fel a hír, hogy New York államban születésükig abortálhatóak a gyermekek. Törvényes határozatot hoztak róla, majd pár hét elteltével megjelent az interneten egy videó, ahol Donald Trump arról beszélt, hogy kéri a kongresszust, hogy fogadjon el egy olyan szabályt, amely megtiltja az anya méhében fájdalmat érezni képes gyermekek késői abortuszát. 

Továbbá a napokban találkoztam egy könyvvel, amely arról ír, hogy Jézus nem halt meg a keresztre feszítése után, hanem a felgyógyulása után Ázsiába ment és ott, mint „Utazó Próféta” lett ismert. A könyv címe: Jézus Krisztus vízöntő evangéliuma – Jézus Indiában. A kiadványt egy olyan online könyvesbolt oldalán találtam meg, ahol ezoterikus írásokat ajánlanak megvételre. 

Valójában a könyv nem is döbbentett volna meg annyira, ha a reklámozó oldalon nem olvasom el a kommenteket. Magukat keresztyénnek, azaz Jézus követőnek valló emberek írják, hogy semmi probléma nincs ezzel a könyvvel, mert ők mindenre nyitottak. Sőt, ha valaki a Biblia igéit idézte és a könyv tartalmának valódiságát cáfolta, akkor még ő kapott hideget-meleget egyaránt.

Három különböző hír, rövid időn belül, mely arra késztet, gondolkodjak el azon, hogy jól képviselem-e keresztyén identitásomat?

Lelkigondozás során, amikor nehézségeikről beszélő emberek osztják meg velem problémáikat, felhívom a figyelmüket, hogy könnyebb magunkon változtatni, mint a másikon. 

Ebben az esetben is ezt a megoldást találom helyesnek. A világ nem fog megváltozni. A keresztény értékrendet továbbra is meg fogják sérteni. Rajtuk nem tudok minőségi változást elérni. Viszont magamon, igen! 

Megmutatni a világnak, hogy a kereszténység értékeket hordoz, melyet nem gúnyolhat és támadhat kedve szerint. 

Egy egyszerű példán keresztül szeretném érzékeltetni, hogy mire gondolok: Világi intézményben szolgálok. Mikor a kórházhoz kerültem azt vettem észre, hogy az emberek nem mernek előttem, mint lelkész előtt csúnyán beszélni. Először csak mosolyogtam rajta, és mondtam, hogy nem zavar, aztán rájöttem, hogy ez jó. A világban is sokak számára egy egyházi ember Istent képviseli. Mikor jelenlétemben odafigyel a beszédére, akkor tulajdonképpen Istent tiszteli. 

Szeretném ezt tovább erősíteni, hogy aki még nem tapasztalta meg, hogy milyen gondviselő Atyánk van, az is tisztelje, és ne merje nevét szájára venni vagy kigúnyolni.