Ma jóval nehezebb egy huszonévesnek elkezdenie az önálló életét, mint negyven éve, és csak úgy érhető el változás, ha a döntéshozók mellett saját maguk is hallatják hangjukat. Ötödik alkalommal rendezték meg az Európai Parlamentben a Youth Transition konferenciát, amelyen 15 ország fiataljai osztották meg a generációjukat érintő problémák megoldására vonatkozó ötleteiket.

Mi nyomasztja a mai fiatalokat? – kepmas.hu

A Youth Transition konferencia idei találkozóján 15 ország 30 fiatalja találkozott. Témájuknak alapot adott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke által megfogalmazott gondolat: „Korábban, a hetvenes években csupán három átmenet volt az emberek életében: a munkába állás, a különköltözés és a családalapítás. Ezek ma sokkal komplikáltabbak, és más tényezők is változásokat eredményeznek, például a munkanélküliség vagy az új technológiából fakadó lehetőségek.” 

A konferencián hét témával foglalkoztak: oktatás, lakhatás, munka és a család közti egyensúly, alulfoglalkoztatottság, az új technológia megfelelő használata és esélyegyenlőség. Az idézett cikk részletesen kitér néhány, a helyszínen megfogalmazott gondolatra, amely az alapvető problémát: a mai fiatalok önálló életének elkezdését boncolgatja. A kulturális különbségek természetesen egyfajta gátat szabtak a közös gondolkodásnak, de a résztvevők igyekeztek a közös pontok megfogalmazására. Az egyik ilyen – a cikk szerint -, hogy sokan fogalmazták meg, hogy céljaik eléréséhez pénzre van szükség, míg egy másik tábor szerint a célok elérhetőek tudással és emberi kapcsolatok kialakításával. A cikkben még sok jó gondolattal, állásponttal találkozhatunk, érdemes egy kis időt rászánni és végigolvasni. Különösen azért, mert ez egy olyan konferenciáról számol be, ahol megoldásokat is sorolnak. Nem mondom, hogy ezáltal megszűnnek a problémák, de talán közelebb visznek bennünket a megoldáshoz.

Nemzetközi szinteken nagyon jó elképzelésekről és megvalósult tervekről ad képet a cikk. Sajnos magyar példáról nem olvashatunk benne. Pedig a probléma bennünket is érint. A fiatalok tanácstalansága, a generációk közötti szakadék, a jobb megélhetés reményében való külföldi munkavállalás, a kitolódó gyermekvállalás, a „mamahotel” problémája… olyan méreteket ölt, amely súlyosabb, mint a jelenleg világhisztériát okozó Korona vírus. Mielőtt bárki követ dobna rám, szeretném hangsúlyozni, hogy nem a vírus terjedését bagatellizálom, hanem a körülötte kialakult álhír áradatot. Azt gondolom, ha fele ennyit foglalkoznánk korunk alattomosan beszivárgó problémáival akkor kevesebb nehézségünk lenne. Sajnos mindig nehezebb orvosolni az évek alatt kialakult betegségeket, mint a hirtelen, nagy erővel és erőteljes jelekkel érkezőket.

Nagy közhely, de igaz: a ma határozza meg a jövőnket. A mai problémánk megoldása határozza meg, hogy mi lesz tíz-húsz év múlva. Érdemes ma is tenni valamit a holnapért!