A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) a Facebook-oldalán leplezte le az augusztus 20-án kezdődő Junior Úszóvilágbajnokság kabalafiguráját, ami nem más, mint egy két lábon járó Rubik-kocka, és a Cubeman névre hallgat.

Bemutatkozik Cubeman, a budapesti junior úszó-vb kabalája - index.hu

Nem tudom, a 16-24 éves korosztályból hány olvasója van a Reposztnak? Gyanítom, nem túl sok. Pedig elsősorban számukra szeretnék most néhány időtöltési lehetőséget javasolni. A helyett, hogy ….  De mivel is töltik ők idejük jelentős részét? Sejtjük persze a választ, de nemrég olvastam is egy felmérést, amelyből nem meglepő módon az derült ki, hogy átlagosan napi 2 és fél órát töltenek a különböző közösségi oldalakon. Nyilván van, aki ennél sokkal többet, van, aki lényegesen kevesebbet. Van, aki egyetlen, kedvenc felületén lóg és olyan is akad, aki több fiókkal rendelkezik és mindegyikkel bejelentkezik ideig-óráig. És ne legyünk igazságtalanok, mindannyian láthattunk már olyan nyugdíjas korút is, aki megszállottan görnyed, akár nyaralás közben is telefonja fölé. A fiatalabbaknak azonban igazi lételeme a közösségi médián való jelenlét.

Pedig, tölthetnék mással is az időt.

Nem tudom, közülük (közülünk) hányan figyeltek fel arra a hírre, hogy tegnap bemutatták a budapesti junior úszó világbajnokság kabalafiguráját? A rangos sporteseményre augusztus 20. és 25. között kerül sor a fővárosban. A dobogósok pedig ezúttal nem plüssfigurát kapnak majd az érem mellé, hanem egy Vb-logóval díszített „Kockaembert”, amely nem más, mint egy két lábon járó Rubik-kocka. Az eredetit Rubik Ernő alkotta meg 1977-ben, aki idén ünnepelte 75. születésnapját

Nekem pedig Cubeman-ről, erről a kis Kockaemberről, kedves fiatalok és idősebbek, a következő lehetőségek jutottak eszembe (a telefon nyomkodása helyett).

Magától értetődik, mint nagyszerű időtöltés, a sport, a mozgás. Írhatnám azt is, hogy: mozdulj végre! Állj fel, indulj el, fedezd fel! Győzd le a benned bújó lustaságot, közömbösséget! Feszegesd a határokat és lépd át őket! Nyilván nem egyszerű ezt tenni, mert szeretünk a megszokott körön belül maradni, ott, ahol minden biztonságosnak, kiszámíthatónak tűnik. Ahol nincsenek kihívások, akadályok, próbák. Ahol nem szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy bírjuk-e még tovább vagy inkább feladjuk? Ahol nem kell összeszedni újra és újra az erőnket és csak azért is megtenni. Ahol nem kell önmagamon felül emelkedni. A sport, a mozgás – a kimozdulás, a megmozdulás – sok mindenre taníthat – önmagunkról is, nevel, fegyelmez, figyelmeztet. Jó lenne, ha minél több fiatal, rákapna az ízére, örömére!

Nagyon jó lenne, ha minél több fiatal adna időt magának arra is, hogy kreatív gondolatok, ötletek szülessenek meg benne. Ehhez álmodozásra van szükség, arra, hogy hirtelen bevillanjon valami, amit azután persze, alaposabban is körül kell járni. Meg kell vizsgálni, lehetséges-e megvalósítani azt a nagyszerű dolgot, amit elképzeltem vagy más megoldást kell keresni? Száz meg száz, hirtelen feltűnő és elvetett ötlet után talán lesz majd egy olyan kiváló, mint amilyen a Rubik-kocka volt. De ahhoz, hogy valaki termékeny, kreatív legyen, arra van szükség, hogy szakítson az egysíkú gondolkodással és – megint csak ezt tudom írni – a megszokottal, az általánossal, az unalmassal. Milyen jó lenne, ha egyre több fiatal felfedezné a benne rejlő, őt újításra, alkotásra képessé tevő lehetőséget!

És ha már Rubik-kocka. Vajon mikor láttuk utoljára valaki kezében? Mi magunk mikor játszottunk vele? Pedig igazi kihívás az agynak, a kéznek. Sok mindent megmozgat, átmozgat. Nagyobb haszna van egy-egy hasonló játékkal való foglalkozásnak, mint annak, hogy gyorsan megnézzük egy-egy közösségi oldalon, ki milyen ruhát vett fel, hol és mit evett, hova utazott el éppen. Kedves fiatalok, kezdjetek inkább játszani! Rubik-kockával vagy társasjátékkal, egyedül vagy társaságban! És közben beszélgessetek, szólítsátok meg egymást – ne csak üzenjetek egymásnak! Ha így tesztek, azt fogjátok tapasztalni, hogy jobban, mélyebben ismeritek meg egymást, nemcsak a felszínt fogjátok látni és mutatni.

Kedves kevésbé fiatalok! Lehet, hogy nekünk is ugyanannyira szükségünk lenne arra, hogy mozduljunk, kreatívak legyünk és egy jót játszunk? Talán nem is csak a fiatalokat szólítja meg az értelmes időtöltésre való felhívás?