A Zsinat egyházszociológiai kutatás elindításáról döntött. A szociológiai kutatás 2013-ban indulna, a már korábban létrehozott munkacsoport újraélesztésével és a 2011-es országos népszámlálás 2013 tavaszára már rendelkezésre álló adatai alapján. A Zsinat egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
...
„Ha az egyház ilyen nevű bizottságot hoz létre, az az önmaga iránti kritikus magatartást mutatja.” – mondta Harmathy András, az Egyházi Jövőkép Bizottság elnöke. „Egyházunk, gyülekezeteink és intézményeink nem sodródni kívánnak a társadalmi-politikai és gazdasági változások közepette, hanem stratégiailag, ugyanakkor a Szentlélek egyházat teremtő és megújító erejét segítségül híva kívánnak cselekedni, legyőzve a tehetetlenségérzést és rezignált félelmet, ugyanakkor kifejezésre juttatva a reménységet, hogy egyházunk (minőségi és mennyiség értelemben egyaránt) növekedésre hívattatott!”

Ez történt a Zsinat csütörtöki ülésén - reformatus.hu


Nép a nép hátán nyüzsög Betlehemben, 
s hogy jött, Akit évezredek óta vártak,
- mily szégyen ez - a vaksággal vert ember
nem adott helyet az Isten Fiának!
Bódás János: Nem akadt hely

 

Karácsony felé közeledve nem szokatlan népszámlálást emlegetni. Az egész karácsonyi történet keretét, színhelyét határozza meg a császártól jött rendelet a nép összeírására. A szent pár azért indul el, s vállalja a nem kevés gyötrelemmel járó utat, hogy a prófécia beteljen, s az eljövendő Messiás Dávid városában, Betlehemben szülessen meg. Ilyen értelemben a népmozgáshoz kötődik minden esemény.
Sokat várunk a nép számbavételétől. Mindig így volt ez. A 2001-es népszámlálás eufórikus adatai tömény optimizmussal töltöttek el minket. Biztonságot adtak. Igazoltak. 1 600 000 református!, a földet ki lehet forgatni a sarkából, vagy legalábbis Bocskai és Bethlen népévé lehet tenni a maradék felekezeteket és a pogányokat. Nem? Mindenki pozitívan nyilatkozott, milyen szép feladat megkeresni azt a kb. 1 000 000 reformátust, akikről fogalmunk sincs miért tetettek x-et a református felekezeti hovatartozás mellé, de jól esett a gesztus. Lelkes stratégiagyártásba kezdett az egyház (vagy tévedek?) legalábbis a szavak szintjén. Akkoriban nehéz volt úgy végigülni egy egyházi tanácskozást, hogy ne tették volna az elsődleges feladatok közé a lappangó reformátusok elérését. De aztán jöttek (volna) a nehézségek. Hogy kezdjük el munkát? Kopogjunk be minden házba, s kérdezzük meg: Önök ránk szavaztak? Megkérdezhetjük, hogy miért? Valóban hitet tettek mellettünk? Akkor most már templomba is fognak járni? Esetleg egyházadót (ami nincs is!) is szeretnének fizetni? Rögtön itt van ám a temetés! Jól jön akkor, ha valaki református. Aztán hanyatlott a lelkesedés, választások voltak, politikai fordulat is történt, s alábbhagyott a lelkesedő hang. Már csak itt-ott hangzott a magunk pozitív megerősítése: még mindig sokan vagyunk, még mindig sokat vagyunk, bezzeg szegény evangélikus testvéreink meg milyen kevesen! De nem történt semmit. Még egy nyamvadt bizottság sem alakult, vagy ha igen, az kevés hírértékkel bírt. Néhány lelkes szociológusi elkötelezettségű lelkész azért levont némi konzekvenciát, de a népszámlálás adatai teljesen hatástalanok maradtak a misszióra nézve. Nem tudtunk vele mit kezdeni. 10 év telt el konkrét lépések nélkül. Használhatnánk erősebb szavakat is: csőd, kudarc, rossz irány, rossz gondolkodás!
Most egy újabb népszámlás történt. Még nincsenek meg a pontos adatok, de valószínűleg vesztett valamit az egyházunk. Ha vesztett. De az is lehet, hogy nyertünk, hiszen most kevesebb emberről derül ki, hogy igazán nem tartozik hozzánk. Most egy új lehetőséget kapunk. Mennyire élünk vele? A zsinat megemlítette, hogy számít most már szakemberek tudományosabb, elemező munkájára. Ez jó hír. A jövőkép bizottság nem említette ezt a hírek szerint. Lehet, hogy így járunk jól.
Félreértés ne essék: fontos dolog a népszámlás, reális tükröt tart elénk, kell hogy foglalkozzunk ezzel, de amíg semmiféle következtetést, stratégiát, missziót (hogynemondjam: munkát) nem teszünk mellé, addig nagy következtetést ne vonjunk le belőle. Vagy ha vonunk, akkor piruljon orcánk, mert milyen pásztor az, aki százezres nagyságban nem tud elkóborolt báránykáiról? Erről is ír a Biblia, de most nem idézem fel.
Jövőképünkbe beleférhet a népszámlálás, s annak adatai is. De ez vagy tévútra vezet minket, mint egykor Dávidot is, vagy felbuzdít bennünket arra, hogy kezdjünk vele valamit, s most már ne csak a szavak szintjén!

 


 

 

Címkék: 

Hozzászólások