Hátha

„Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Biztosan vannak olyanok, akiknek ez egy megfoghatatlan, távoli dolog. Arra gondoltam, megosztom nagyapám egy levelét, amit akkor írt a feleségének, mikor a németek munkatábora után az oroszok fogságába esett: hátha így kissé életszerűbbé válik, mire is emlékezünk ma.”

Bakró-Nagy Ferenc: Nem érdemeltük ezt a sorsot – írta nagyapám az orosz fogságból, index.hu, 2018. II. 25.

 

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Tizennyolcadik alkalommal, mivel az Országgyűlés 2000. június 13-án jelölte ki ezt a napot emléknappá. Azért éppen február 25-ét, mert Kovács Béla független kisgazda parlamenti képviselőt, a párt főtitkárát ezen a napon tartóztatták le, és hurcolták a Szovjetunióba. Sokáig azt hittem, hogy a II. világháború után csak 1948-ban történt változás, de mind Kovács Béla elhurcolása, mind a fenti újságíró nagyapjának levele, mind a többi letartóztatott és deportált honfitársunk élete ezt megcáfolja.

Kovács Béla sok minden miatt volt szálka a kommunisták szemében. Egyrészt a német megszállás után részt vett az antifasiszta ellenállásban, másrészt egyre nyíltabban szállt szembe Rákosiék totalitárius törekvéseivel.

Erkölcs és rémület között

Egy író- és költőnemzedék legjelesebb személyiségei – főleg az újholdasok – nem vállaltak gyermeket. Utódok helyett műveket adtak az örökkévalóságnak.
Arday Géza: Gyermektelen írók a diktatúra idején

Különleges jellegzeteségre hívta fel Polcz Alaine, Mészöly Miklós felesége a fiatal irodalomtörténész, Arday Géza figyelmét: a ’45 utáni irodalom, elsősorban a Kádár-rendszer alatt alkotó irodalmárok, akik magukat polgári írónak tekintették, nagyrészt gyermektelenek voltak. Gyermektelen írók a diktatúra idején című könyvében Arday Géza e jelenséggel foglalkozik. Egyrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy ezen írók többsége nagyszerű gyermekirodalmi művekkel gazdagította a magyar kultúrát, hiszen más megszólalási lehetőséget alig kaptak. Másrészt ismerteti azokat az írói, irodalmári életutakat, amelyek érintettek a kérdésfelvetés révén. Felsorolásában az Újholdasok szűk köre mellett megjelennek más jelentős, illetve kevésbé ismert írók is.

Egy diktatúra utóélete

Tisztelettel adózunk a megtorlás közvetlen és közvetett áldozatainak, köztük meghurcolt lelkészeinknek, presbitereinknek, teológiai hallgatóknak, gyülekezeti tagoknak, akiket bebörtönöztek, hivatásuktól eltiltottak, családjukkal együtt háttérbe szorítottak és évtizedekig félelemben tartottak.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának ünnepi nyilatkozata – Reformatus.hu

Nemrég megismerhettem egy derék katolikus pap egykori munkásságát, aki negyvenöt után arra tette fel életét, hogy a kommunista diktatúra ellen szóljon nyugati emigrációjából. Közi Horváth Józsefről van szó, Magyaróvár mellett született, nem messze onnan, ahol a kádári terror elfogta a levéli lelkipásztort, Gulyás Lajost, és kivégeztette 1957-ben. Életpályájuk hasonlóan indult. Közi Horváth József katolikus papként politizált, a keresztényszocializmus egyik aktív közéleti szereplője volt, 1939-ben így bekerült az országgyűlésbe, miközben éppúgy ostorozta a bolsevizmust, mint Szálasit és a nyilasokat.

Kultúrabálványok

A barbárság - amely képtelen különbséget tenni érték és értéktelen között - a kultúra kellős közepén is rombolja az általa bálványozott kultúrát és művészetet.

„Ma is, például, estefelé, ott a munkában, a csuda tudja, mitől, de egyszer csak felkavarodott Benedikt bensejében a FILAZÓFIJA. Homályosan, mint árnyék a víz alatt, valami forgolódni kezdett a szívében, gyötörte, hívogatta, de hogy hová? Tudja a fene. Mintha a hideg rázta volna, és már-már elsírta magát. Tán valami harag fortyog benne, tán repülni szeretne.” De az is lehet, hogy a macskány vár az ember háta mögött Tatyjana Tolsztaja orosz írónő nemrég új cím alatt magyar fordításban másodszorra megjelent regényében, A macskányban.

A felejtés helyett

Végül magyar-lengyel-litván kezdeményezésre, az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011 júniusi luxembourgi tanácskozásukon fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot, és egyben az 1939-ben Moszkvában megkötött Molotov-Ribbentrop-paktum – más néven Hitler-Sztálin paktum – aláírásának napját, augusztus 23-at, a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapjává nyilvánították. A dokumentum elfogadásával az Európai Unió lépést kívánt tenni a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezet erősítéséért.

Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja – Wikipédia

A naptári év minden napjára esik egy-egy nemzetközi vagy országos emléknap, ami felhívja a nagyközönség figyelmét emberekre, eseményekre, problémákra, bajokra. Pontosan ezért el is sikkad a figyelem, tökéletes közöny támad bennünk, ahogy meghalljuk: „Ma van a bla-bla-bla világnapja”.

...et circenses

Az Éhezők viadala záró epizódjának első fele éppen olyan sötét tónusú, amilyennek egy befejezés előtt lennie kell. 

Éhezők viadala: a birodalom visszavág - mno

Egy valamikori jövőben, az amerikai kontinens északi részén van egy államalakulat – Panem -, ahol kenyér szűken van, csak egy kiváltságos réteg számár létezik a fényűzés, viszont cirkusz van minden mennyiségben. A diktatúra egy mediatizált rendszert épít fel, amelynek része az állandó propaganda, a szokásos agymosás, amiben az információkat úgy adják és titkolják el, ahogy éppen jónak látják. De része ennek a gépezetnek a reality-show-k mintájára sugárzott éves nagy cirkusz, az Éhezők viadala, amelyben csak egy ember lehet a győztes. Ám van egy ember, egy gyenge fiatal nő, akinek öntörvényűségében megakad a jól működő gépezet, s elindul a lázadás mindenütt. Ez az Éhezők viadalának alapötlete.

Ördögrét

A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban, majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.

Gyermeknap - Wikipédia

Iskolánk nagy eseménye volt a gyereknap. Nemcsak a tanulók, de a falu nagy része is részt vett ezen. A kicsiket busszal vitték, a nagyobb gyerekek tíz kilométeres túra és akadályversenyek után jutottak ki a Bakony egyik leggyönyörűbb és legtitokzatosabb helyére, az Ördögrétre.

Örökség

 

A munkatáborokban Sztálin halálának híre a reményt jelentette a szabadulásra, az újrakezdésre. Bárány Krisztián egy olyan magyar asszonnyal készített interjút, aki ártatlanul járta meg a Gulágot. Bori néni szerint a diktátor halálhíre mosolyt rajzolt az arcokra. Ő csak állt egy helyben, és arra gondolt, esélye van arra, hogy hazatérhessen és megvalósítsa gyermekkori álmát: rajztanár legyen.

 

Hatvan éve halt meg Sztálin - index.hu 

 

Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, akinek a szülei még oroszul sem beszéltek, 1953. március ötödikén, éppen hatvan éve távozott az élők sorából. Sztálin elvtárs, a Generalisszimusz halálhíre sokakból elkeseredést, még többekből azonban őszinte örömöt váltott ki, hiszen joggal remélhették, hogy enyhülés, változás történhet a szovjet politikában, ezáltal az ő életükben is. Az életéről szóló híradást, vagy a halála következtében felcsillanó apró reménysugarat érzékelve az ember joggal lélegzik fel: hála Istennek, ez már csak történelem!

Fájdalomközösség

Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból – mindig elfogadhatatlan. 

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek beszéde az Élet Menetén - Szombat

Az emléknap mindenekfelett az áldozatokra tekint. Ők azok, akiket egy tébolyodott korban puskatussal hajtottak halálba ezer rémség eszközével, miközben Európa és Magyarország legjobbjain néma dzsinn uralkodott, a tehetetlenség démona. A holokauszt-emléknapon minden alkalommal ártatlanok százezreiről - millióiról emlékezünk, s nemcsak azért, mert érdemlik, hanem mert kötelességünk is. Ők voltak azok, akikről aljas hazugságokkal elhitették, hogy nélkülük könnyebb lesz a világ sora. Ők voltak azok, akiken diktatúrák demonstrálták, hogy bármin és bárkin keresztülgázolhatnak. Ők lettek a mások, mikor egy őrült világ, parancsszóra vagy anélkül, a mások elpusztítása árán akart önmagán felülkerekedni. Minden elveszített életidő a mi életünket kurtítja, minden elveszített élet a mi veszteségünk is, minden életfosztás a mi megrablásunk is, minden halál a mi halálunk is.

Bogárdi Szabó István református püspök beszéde a Holokauszt emléknapján - Jobbklikk - Facebook

Nem az én gyászom. Ebben a gyalázatos vérontásban nekem senkim nem lett oda. De ez nem teszi könnyebbé a dolgot, a megrendülésemet, a tehetetlenségemet. Ezért nem merek közellépni a gyászolókhoz, mert félek, megsértek valami fontosat, belsőt - legyen bármilyen jó szándékom is.

Nem az én bűnöm. Nem vállalom a közösséget azokkal, akik részt vettek benne, és dühös vagyok azokra, akik ma hasonlóról beszélnek. Ahogy tisztelem azokat, akik életük kockáztatása által is segítettek, és csak reménykedni tudok, hogy nekem lett volna hozzá erőm és bátorságom. Parancsom igen, az Istentől, akiben hiszek.

Ami az enyém, a fájdalom, az megy távolról is, nem sértve a gyászt, de tanulva az együttérzést.

A napkeleti csillag kihunyt. Ezrek sírnak az utcákon, zokognak a tereken. Ez a Való Világ?

Hatvankilenc éves korában meghalt Kim Dzsong Il, Észak-Korea vezetője, az állami hírügynökség szerint egy vidéki útján, a vonaton érte a halál. Utódja legkisebb fia, Kim Dzsong Un lehet. A halálhírt az észak-koreai állami televízió bemondója könnyek között jelentette be hétfőn.

Meghalt Kim Dzsong Il észak-koreai vezető

Advent negyedik hétvégéjén meghalt egy államfő. Nem, most nem Václav Havelre gondolok. Ő művész volt, igaz és tiszteletre méltó ember, és - végülis - nyugdíjas politikus. Valaki közülünk, Európa XX. századi történelmének része. Emberként élt, és - hetvenöt évesen - emberként ment el. Nem, most nem róla, hanem Kim Dzsong Il haláláról beszélek. Arról, akinek világrajövetelekor - a hivatalos életrajz szerint - kettős szivárvány és egy új csillag jelent meg az égen.